HIRDETMÉNY

a HOLD Alapkezelő Zrt. (korábbi Concorde Alapkezelő Zrt.) által nyújtott szolgáltatásokról a szerződéskötések előtti tájékoztatás keretében

I. Bevezető

A HOLD Alapkezelő Zrt. (továbbiakban: Társaság vagy Alapkezelő) nevében ez úton a leendő ügyfeleinkkel kötendő szerződéseket, valamint a jelenlegi ügyfeleinkkel kötendő újabb szerződések megkötését megelőző tájékoztatást adunk jelen hirdetményünkben, a 2007. évi CXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bszt.) által előírt előzetes kötelező tájékoztatások keretében.

A Társaság jelen hirdetménye foglalja össze a Társaság működésével, szolgáltatásaival és a Társasággal történő kapcsolattartásra vonatkozó főbb tudnivalókat. Jelen hirdetmény egyben kiegészítése a Társaság hivatalos üzletszabályzatának, szerződéses kapcsolatainak. A jelen hirdetmény kivonatosan tartalmazza a Társaság üzletszabályzatának és egyéb szabályzatainak az Ön döntéshozatala szempontjából legrelevánsabb részeit, ugyanakkor a jelen hirdetmény megismerése nem helyettesíti a Társaság Üzletszabályzatának és egyéb nyilvános szabályzatainak a megismerését. Kérjük és javasoljuk, hogy befektetésével kapcsolatos döntésének meghozatala előtt figyelmesen tanulmányozza át ezen dokumentumokat. A jelen hirdetményben nagy kezdőbetűvel írt fogalmak jelentését a Társaság üzletszabályzatának értelmező rendelkezései tartalmazzák és azok a jelen hirdetményben is ekként értendőek.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy Ön befektetési döntései meghozatala előtt kellő információval rendelkezzen Társaságunkról, szolgáltatásainkról, a termékekről. Ezt a hirdetményt legjobb tudásunknak, valamint a Bszt. rendelkezéseinek megfelelően állítottuk össze. Amennyiben Ön mégis úgy érzi, hogy valamely témakörrel kapcsolatban több információra lenne szüksége, vagy az Önben felmerülő kérdések valamelyikére nem talál egyértelmű választ ezen tájékoztatóban, akkor kérjük érdeklődjön ügyintézőnknél a megadott telefonszámokon vagy tájékozódjon honlapunkról.

Jelen Hirdetményt elérheti a Társaság ügyfélszolgálati helyein, illetve a Társaság www.hold.hu honlapján.

II. A Társaságra, mint befektetési vállalkozásra vonatkozó alapvető tudnivalók

2.1. Főbb cégadatok
– cégnév: HOLD Alapkezelő Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
– rövidített cégnév: HOLD Alapkezelő Zrt.
– székhely: 1123 Budapest, Alkotás utca 50. V. emelet
– cégjegyzékszám: Cg. 01-10-044222
– adószám: 11929389-2-43
– felügyeleti engedély száma: a Társaság befektetési alapkezelési tevékenységét az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet 1994. november 14. napján hozott 100.024/1994. számú határozatával hagyta jóvá. A Társaság módosított tevékenységi körét a PSZÁF 2002. december 19. napján kelt III/100.024-4/2002. számú és a 2012. november 21. napján kelt H-EN-III-1122/2012. számú, valamint a Magyar Nemzeti Bank által a Társaság részére kiadott, 2014. július hó 21. napján kelt H-EN-III-54/2014. számú felügyeleti határozataival engedélyezte.
– engedélyező hatóság: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (illetve Magyar Nemzeti Bank), székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; egyéb elérhetőségei: levelezési címe: 1535 Budapest, 114. Pf.: 777, tel: (36-1) 489-9100, Fax: (36-1) 489-9102, www.mnb.hu.
– a Társaság honlapjának címe: www.hold.hu
– a Társaság jegyzett tőkéje: 100.000.000,- Ft, azaz egyszázmillió forint.

2.2. Az Igazgatóság tagjai:

Szabó László (anyja neve: Cserép Rozália; 8354 Karmacs, Kisfaludy u. 148. alatti lakos) az Igazgatóság elnöke,
Bilibók Botond (anyja neve: Kemény Fruzsina; 1121 Budapest, Rácz Aladár út 9.) vezérigazgató,
Jaksity György (anyja neve: Gérecz Erzsébet; 1016 Budapest, Bérc u. 4/b.),
Borda Gábor (anyja neve: Dr. Csikós Rozália; lakcím: 1031 Budapest, Mészkő u. 31.),
Móricz Dániel (anyja neve: Kiss Margit; 1062 Budapest, Aradi u. 62.,).

2.3. Felügyelő Bizottság tagjai:

Terdik János (anyja neve: Kocsmár Borbála Etelka, 4400 Nyíregyháza, Lengyel utca 35.),
Gajdics Attila (anyja neve: Kovács Mária Emma; 1015 Budapest, Szabó Ilonka utca 12-14. I. em. 2.),
Streitmann Norbert (anyja neve: Fejér Emma; 1052 Budapest, Semmelweis utca 9. III. em. 8.).

2.4. A Társaság könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság (1068 Budapest, Dózsa György út 84/C., Cg. 01-09-071057).

A könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős Horváth Tamás (lakcím: 1105 Budapest, Nyitra u. 11. Fsz. 2/A, anyja neve: Grosz Veronika, MKVK tagsági igazolvány száma: 003449) könyvvizsgáló.

2.5. A Társaság tulajdonosi köre

– A Társaság tulajdonosa a Concorde Befektetési és Eszközkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1123 Budapest, Alkotás u. 50, Cg. 01-10-047032),
– a CA Investors Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1123 Budapest, Alkotás u. 50., Cg. 01-10-046992),
– valamint további magyarországi természetes és jogi személyek.

2.6. A Társaság tevékenységi köre (TEÁOR ’08 nómenklatúra szerint)

64.99 M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés
66.30 Alapkezelés (főtevékenység)
66.19 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység
70.20 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

2.7 A Társaság által végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek

A Társaság, mint a kollektív fektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.) hatálya alá tartozó befektetési alapkezelő az alábbi, a Kbftv. 6. § (2) bekezdésében megjelölt ÁÉKBV Alapkezelő által végezhető és a Kbftv. 7. § (3) bekezdése alapján ABAK által végezhető befektetési szolgáltatási tevékenységeket végzi:
a) portfóliókezelés,
b) befektetési tanácsadás.

III. Kapcsolattartás az Ügyféllel

3.1. A Társasággal történő kapcsolattartás szabályai
A Társaság elérhetőségei:
– telefon: +36 1 803-8899
– fax: +36 1 803 8890
– e-mail: kapcsolat@hold.hu; fundman@conak.hu
– internet: www.hold.hu
– székhely és ügyfélszolgálati iroda címe: 1123 Budapest, Alkotás u. 50.

3.2. A kapcsolattartás során használható nyelvek

A Társaság és az Ügyfél közötti kapcsolattartás nyelve a magyar. Amennyiben az Ügyfél kérésére a Felek magyartól eltérő kapcsolattartási nyelvben állapodnak meg, akkor – Felek eltérő rendelkezése hiányában – a Társaság az értesítést idegen nyelv feltüntetése mellett magyar nyelven is megküldheti az Ügyfél részére. Az értesítés magyar nyelvű és idegen nyelvű verziója közötti bármely értelmezési eltérés esetén a magyar nyelvű verzió az irányadó. Az idegen nyelvű értesítésben használt fogalmak jelentését az Üzletszabályzattal és a magyar jogszabályokkal összhangban kell meghatározni.
Amennyiben az Ügyfél által megadott értékpapírszámla-vezető nem magyar nyelven készít el valamely kimutatást, a Társaság is jogosult ezen nyelven tájékoztatni az Ügyfelet.
A Társaság és Ügyfél közötti szerződés nyelve a magyar.

3.3. Az Ügyfelekkel történő kapcsolattartás lehetséges módjai, eszközei

a) személyes kapcsolattartás a Társaság ügyfélszolgálati irodájában,
b) írásban,
ba) levélben személyesen átadva vagy postai úton elküldve,
bb) telefaxon,
bc) e-mailben,
bd) a Társaság honlapján,
c) telefonon (szóban),
d) hirdetmény útján.
Bármely Fél által a másik Félhez intézett jognyilatkozat (beleértve a szerződés feltételeinek módosítását vagy a szerződés felmondását) csak akkor hatályos, ha azt a másik Féllel írásban közölték, és az eredeti írásbeli jognyilatkozatot a másik Félnek személyesen átadták, vagy neki postai úton ajánlott levélben megküldték, kivéve ha a szerződés vagy az Üzletszabályzat valamely pontja ettől eltérően rendelkezik. A portfólió-kezelési szerződés keretében eseti ügyleti megbízást tartalmazó eredetiben aláírt okirat e-mail vagy telefax útján is hatályosan közölhető a Társasággal.
A tekintetben, hogy valamely jognyilatkozatot a másik Féllel közöltek, azt a Felet terheli a bizonyítási teher, amely Fél e közlésre hivatkozik, arra jogot vagy igényt alapít. A közlés megtörténtét hitelt érdemlően bizonyítja a másik Fél által a személyes kézbesítéskor aláírt átvételi elismervény, a telefaxon történt iratküldést igazoló szelvény, a postai feladást igazoló ajánlott szelvény, a Társaság postai feladó- vagy átadókönyve, illetve a Társaság bármilyen olyan belső iratnyilvántartása vagy jegyzéke, amelyből a postai feladás ténye kitűnik.
A Társaság jogosult az Ügyféllel telefonon folytatott beszélgetést hangfelvételen rögzíteni, feltéve hogy a hangrögzítés tényét a Társaság az Ügyfelek tudomására hozta. A hangfelvételt a Társaság 8 évig őrzi meg. Az Ügyfél kérésére a Társaság biztosítja az Ügyfél számára a lehetőséget, hogy a rögzített hangfelvételeket a Társaság helyiségében, helyben meghallgassa. A hangfelvétel kiadására az Ügyfél sem írásban, sem elektronikus formában nem jogosult.

3.4. Az értesítések közlése, küldése, átvétele

A Társaság az Ügyfélnek szóló iratokat, értesítéseket általában nem köteles ajánlottan postára adni. Az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata a Társaság birtokában van, vagy pedig ha az elküldést feladójegyzék vagy feladóvevény igazolja. Ez a szabály nem vonatkozik az értékpapírokra, a letéti és tulajdonosi igazolásokra és a szerződési ajánlatokra, amelyeket jellegüknek megfelelően fokozott biztonsággal kell kezelni, s ennek megfelelően azokat ajánlottan vagy más olyan módon kell postára adni, amely lehetőséget ad arra, hogy a feladó Fél meggyőződhessen arról, hogy a küldemény a címzetthez megérkezett-e, s mely időpontban, vagy azokat személyesen kell átvételi elismervény ellenében az Ügyfélnek átadni.
A küldemény feladását követő második nap elteltével a Társaság jogosult úgy tekinteni, hogy írásos értesítését az Ügyfél megkapta, ide nem értve a tértivevénnyel feladott küldeményeket, amelyek címzett általi átvételének időpontját a címzett által aláírt tértivevény tartalmazza.
Az írásbeli küldemények/értesítések Társasághoz érkezése, Társaság általi átvétele és azok tartalma tekintetében a Társaság nyilvántartása az irányadó. A Társaság az Ügyfél kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről és annak tartalmáról.
A telefax útján küldött és fogadott értesítéseket megtörténtnek kell tekinteni.
Az Ügyfél részére a Társaság által küldött e-mail elküldésének tényét a Társaság bármely informatikai eszközén nyilvántartott elküldést igazoló adattal vagy visszaigazolással bizonyíthatja. Az Ügyfél teljes felelőssége, hogy bármely e-mailben kapott értesítés valós feladójáról maradéktalanul meggyőződjön, szükség esetén a Társaságtól az értesítés küldésének megerősítését kérje. A Társaság semmilyen felelősséget nem vállal az e-mailben történt jogosulatlan harmadik személyek általi értesítésből eredő károkért, akár az Ügyfél, akár a Társaság az e-mail címzettje.
A telefonon vagy más, nem írásos formában kapott közlés visszaigazolása esetén a másik Fél köteles azonnal jelezni a közlés és az írásbeli visszaigazolás közötti eltérést.
Az Ügyfél nem érvényesíthet követelést a Társasággal szemben, ha a követelés alapja a telefon-, telefaxkapcsolat során előforduló – a Társaság tevékenységi körén kívül eső – félreértés, hiba vagy illetéktelen hozzáférés.
A Társaság a jogszabályban meghatározott esetekben köteles, egyéb esetekben nagyszámú ügyfelet érintő kérdésekben jogosult az Ügyfelekkel hirdetmény útján kapcsolatot tartani. A hirdetmény útján történő kapcsolattartás megvalósulhat sajtótermékben vagy a Társaság honlapján történő közzététellel. A jogszabályi rendelkezés alapján közzétett hirdetményhez fűződő jogkövetkezményekre vonatkozóan a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadók.
Ha a Társaság általi értesítésre az értesítés közlésétől számított – egyéb rendelkezés hiányában – 10 napon belül az Ügyfél nem tesz észrevételt vagy kifogást, akkor a Társaság jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél az értesítésben foglaltakat tudomásul vette és elfogadta. A határidő elmulasztását a Felek jogvesztő hatályúnak tekintik.

IV. A Társaság által igénybe vett közvetítők

Az igénybe vett közvetítők mindenkor hatályos adatai megtalálhatók a Társaság honlapján az alábbi elérhetőségeken: közvetítők jegyzéke.

V. A Társaság működésének és tevékenységének szabályai

5.1. A Társaság által végzett portfólió-kezelési tevékenység keretében az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz értékelésének gyakorisága és módszerei

5.1.1. Az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszközt a Társaság negyedévente, minden tárgynegyedévet követő 20. banki napig értékeli és az értékelésről az ügyfelet írásban tájékoztatja.

5.1.2. Az értékelés módszerei
5.1.2.1. Folyószámla, lekötött betét esetében
A folyószámlán elhelyezett pénzösszegek értékelésekor az adott naptári hónap utolsó napján kimutatott folyószámla-egyenleget az előző kamatfizetés óta az adott naptári hónap utolsó napjáig eltelt időszakra jutó elhatárolt kamatok összegével meg kell növelni. A lekötött betétek összegét az adott naptári hónap utolsó napjáig elhatárolt kamatok összegével kell megnövelni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított (elhatárolt) időarányos kamat és jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.
5.1.2.2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek, jelzáloglevelek) esetében
a) A tőzsdén jegyzett fix és változó kamatozású kötvények és jelzáloglevelek esetén (kivéve a b) pontba tartozó kötvényeket) – az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett, valamint a 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű államkötvényeket kivéve – egységesen az E napig tartó időszakban az utolsó tőzsdei záró nettó árfolyam felhasználásával kell értékelni oly módon, hogy a nettó árhoz a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az E napig felhalmozott kamatokat.
b) Az olyan devizában denominált kötvények esetén, amelyekre a Bloomberg a legutolsó fél évben, de legalább a kötvény indulása óta minimum heti rendszerességgel közöl záróárat, ott az utolsó Bloomberg záró nettó árfolyam (Mid Price) felhasználásával kell értékelni a kötvényt oly módon, hogy a nettó árhoz a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az E napig felhalmozott kamatokat.
c) Az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású állampapírok, illetve diszkontkincstárjegyek esetén az Államadósság Kezelő Központ (a továbbiakban: ÁKK) által az E napon, illetve annak hiányában az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett legjobb vételi és eladási nettó árfolyamok számtani átlaga és az E napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni.
d) A 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű államkötvények, diszkontkincstárjegyek és MNB kötvények – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – esetén az ÁKK által az E napon, illetve annak hiányában az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam felhasználásával az E napra diszkontált (lineáris kamatszámítással, 360 napos éves bázison) bruttó árfolyamként kell a piaci értéket meghatározni.
e) Ha a tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak – az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett és a 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű állampapírokat, valamint a vállalati diszkontpapírokat kivéve – nincsen 30 napnál nem régebbi árfolyama, akkor a piaci érték meghatározása a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és az E napig közzétett utolsó, forgalommal súlyozott nettó átlagár és az E napig felhalmozott kamat felhasználásával történik, ha ez az adat nem régebbi 30 napnál. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra.
f) A tőzsdére bevezetett vállalati, kupon nélküli diszkontpapírok esetében az E napi ár meghatározása a legutolsó tőzsdei záróárnak megfelelő hozam segítségével történik úgy, hogy a záróárhoz tartozó hozammal kell a diszkontpapír névértékét E napra diszkontálni. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett vállalati, kupon nélküli diszkontpapírokra azzal a különbséggel, hogy a diszkontáláshoz felhasználandó hozamot a papír legutolsó a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált ára, annak hiányában a beszerzési ára alapján kell kalkulálni. E pont alól kivételt képeznek a b) pontba tartozó devizás kötvények.
g) Ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetés óta az E napig felhalmozott kamatokat.
h) Zártkörű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 3 árjegyző által jegyzett legjobb vételi és eladási hozam középértékeinek átlaga alapján E napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal E napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.
5.1.2.3. Részvények (és „exchange traded fund”-ok, ETF-ek)
a) A tőzsdére bevezetett részvényeket és ETF-eket az E napi tőzsdei záróárfolyam szerint kell értékelni.
b) Ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó tőzsdei záróárfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam az E naphoz képest 30 napnál nem régebbi.
c) Amennyiben az adott tőzsdére bevezetett részvényre legalább 30 napja nem történt kötés a tőzsdén, akkor a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti és a BÉT hivatalos lapjában közzétett utolsó súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 30 napnál.
d) A tőzsdére nem bevezetett részvény esetében a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és a BÉT hivatalos lapjában közzétett utolsó súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 30 napnál.
e) Ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor függetlenül annak régiségétől, az utolsó tőzsdei, ennek hiányában tőzsdén kívüli árfolyam, illetve a beszerzési ár közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni.
5.1.2.4. Nyílt végű befektetési alapok jegyei
Nyílt végű befektetési alapok jegyeinek E napi értéke az a hivatalos nettó eszközérték, amelyen a befektetési jegyek E napon visszaválthatók. Ennek megfelelően a befektetési jegyek E napi értékének meghatározásához az adott befektetési jegy E napi (forgalmazásra vonatkozó) hivatalos egy jegyre jutó nettó eszközértékét kell használni.
5.1.2.5. Zárt végű befektetési alapok jegyei
Az Alapkezelő által kezelt zárt végű befektetési alapok jegyeinek E napi értéke az Alapkezelő által közzétett hivatalos nettó eszközérték. Nem az Alapkezelő által kezelt zártvégű befektetési alapok esetében:
a) amennyiben az adott zárt végű befektetési alap jegyeire van árjegyzés, akkor azok az E napi vételi és eladási árjegyzés középértékén kerülnek értékelésre.
b) amennyiben az adott zárt végű befektetési alap jegyeire nincs árjegyzés, de a befektetési jegyek tőzsdén kereskedettek, akkor azok a legutolsó – 30 napnál nem régebbi – tőzsdei záróárfolyamon kerülnek értékelésre.
c) Amennyiben az adott zárt végű befektetési alap jegyeire nincs árjegyzés és tőzsdén sem kereskedettek, illetve tőzsdei áruk 30 napnál régebbi, akkor azok az E napi egy jegyre jutó eszközértéken kerülnek értékelésre.
5.1.2.6. Külföldi befektetések értékelése
A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett értékét az E napon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott MNB középárfolyam felhasználásával kell forintban kifejezni, egyéb devizák esetében a Reuters oldalán található bid/ask jegyzés egyszerű számtani átlagával kell forintban kimutatni.
a) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:
aa) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egységesen az utolsó nyilvánosságra hozott nettó árfolyam és az E napig számított felhalmozott kamatok összegeként kell értékelni;
ab) ha a fenti értékelési módszer nem használható, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az értékpapír utolsó kamatfizetése óta az E napig felhalmozott kamatokat.
b) Részvények:
ba) a tőzsdére és elismert értékpapírpiacra bevezetett részvényeket az E napi záróárfolyam, annak hiányában az E napra nyilvánosságra hozott árfolyam szerint kell értékelni;
bb) ha az árfolyam keletkezésének helyén az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó nyilvánosságra hozott árfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam az E naphoz képest 30 napnál nem régebbi;
bc) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor a beszerzési árat kell használni.
c) Befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok:
ca) tőzsdére bevezetett befektetési jegyeket és kollektív befektetési értékpapírokat az E napi, annak hiányában az azt megelőző legutolsó napi tőzsdei záróárfolyamon kell értékelni – amennyiben ez 30 napnál nem régebbi. Amennyiben nincs a kollektív befektetési értékpapírok értékeléséhez használható – 30 napnál nem régebbi – tőzsdei záróárfolyam, úgy az adott alapkezelő által az E napig közzétett utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéket kell figyelembe venni. Ha az E napig közzétett utolsó nettó eszközérték időpontját követően az Alap hozamot fizetett – és a hozamfizetés óta nincs hivatalosan közzétett eszközérték –, úgy a hozammal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértékkel kell kalkulálni.
cb) tőzsdére be nem vezetett nyílt végű befektetési jegyeket és egyéb kollektív befektetési értékpapírokat az E napra vonatkozó (E napi dátummal megjelenő), azaz az adott Befektetési Alap tájékoztatója szerinti E napi egy jegyre jutó nettó eszközértéken, annak hiányában az azt megelőző legutolsó napi egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni. A zárt végű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek – amennyiben az adott zárt végű befektetési alap jegyeire van 30 napnál nem régebbi árjegyzés, akkor – az E napi vételi és eladási árjegyzés középértékén kerülnek értékelésre. Mindezek hiányában az Alapkezelő által az E napig közzétett utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéket kell figyelembe venni.
5.1.2.7. Rövid (short) pozíció értékelése
A rövid pozíció E napi értékének kiszámításához a kölcsönvett instrumentumok fenti értékelési módszerek alapján meghatározott E napi (vagy annak hiányában a legutolsó) piaci árfolyama és mennyisége alapján számolt kötelezettségállományt kell figyelembe venni. (Ezzel szemben áll az instrumentumok eladásából származó eszközök fenti értékelési módszerek alapján számolt piaci értéke.)
Amennyiben az adott értékpapír esetén az annak megfelelő fenti árazási módszer – az értékpapír piaci árának valamely piaci szereplő által történő vélelmezhetően szándékos eltérítése miatt – nem az adott értékpapír valós értékét tükrözi, a Letétkezelőnek – az Alapkezelő egyetértésével – joga van az adott értékpapír árát azon módszer segítségével meghatározni, amely legjobban megfelel a valódiság elvének.
5.1.2.8. Bármely tőzsdére bevezetett eszközre
Abban az esetben, ha egy tőzsdére bevezetett eszköz kereskedése fel van függesztve bármilyen, az árfolyamot lényegesen befolyásoló hír (például vételi vagy eladási ajánlat, csőd, stb.) miatt, az Alapkezelőnek az eszköz értékelésénél mérlegelési joga van. Az Alapkezelő jogosult az eszközt az általa számolt fair áron értékelni. A döntésről és a számítás módjáról az Alapkezelő feljegyzést készít.
5.1.2.9. Tőzsdei származtatott ügyletek
a) Tőzsdei határidős ügyletek (futures): A nyitott tőzsdei határidős ügyleteket az adott instrumentumra kialakult E napi hivatalos elszámolóáron kell figyelembe venni. Ennek megfelelően a határidős pozíció értéke E napon megegyezik az E napi hivatalos elszámolóár és az azt megelőző utolsó elszámolóár különbözetének, valamint a kontraktusok méretének és mennyiségének a szorzatával.
b) Tőzsdei opciós ügyletek: a nyitott tőzsdei opciós ügyletek az E napi tőzsdei opciós záróáron (elszámolóáron) kerülnek értékelésre. Amennyiben E napon tőzsdei ár nem áll rendelkezésre, a tőzsdei opciók értékelését a nem tőzsdei opciók szabályai szerint kell elvégezni.
5.1.2.10. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek
a) Határidős (forward) megállapodások: A forward vételi megállapodás E napi piaci értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) E napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének és a forward megállapodásban szereplő vételi árfolyam E napra vonatkozó jelenértékének a különbségével egyezik meg. A forward eladási megállapodás E napi piaci értéke a forward megállapodásban szereplő eladási árfolyam E napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) E napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének a különbségével egyezik meg. A jelenérték-számítás során használt kamatok forrása forint esetében a Magyar Nemzeti Bank E napi BUBOR kamatfixingjei, egyéb devizák esetében a Reuters oldalán található pénzpiaci kamatok közepe (bid/ask jegyzés egyszerű számtani átlaga).
b) Opciós ügyletek: A vásárolt opció értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott (kiírt) opció értéke pedig azt csökkenti. Az opció értékét az alaptermék jellegét is figyelembe vevő – az adott alaptermékre szóló opciós piacon legelterjedtebb – értékelési modell segítségével kell meghatározni. (Ennek megfelelően a részvényre szóló vételi és eladási opciók értékének meghatározása a Black-Scholes képlet segítségével történik.) Az értékeléshez a legutolsó bekerüléshez tartozó beszerzési árból visszaszámolható implikált volatilitást kell felhasználni.
Az Alapkezelő az óvatosság és a valódiság elvének egyidejű figyelembevételével indokolt esetben dönthet úgy, hogy vásárolt opció esetén a fenti árazási módszerrel kapott értéknél alacsonyabb, eladott (kiírt) opció esetén pedig (abszolút értékben) a fenti árazási módszerrel kapott értéknél magasabb áron értékeli az opciót.
5.1.2.11. Swap ügyletek
A swap ügylet a kétoldali ellentétes irányú kötelezettségek E napra számolt jelenértékének különbözeteként kerül értékelésre. A kötelezettségek jelenértékének kiszámításához a kötelezettség hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat vagy 1 évnél hosszabb instrumentum esetén nyilvánosan hozzáférhető zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni.
5.1.2.12. Repó ügyletek (fordított repó)
a) Repó ügylet (visszavásárlási megállapodás) során az ügylet tárgyát képező befektetési eszköz E napi értékét az adott eszközre érvényes értékelési elvek alapján E napra számolt piaci értékeként kell meghatározni, és ehhez a repóügyletek során az eladási és visszavásárlási ár közötti árfolyam-különbözet E napig számolt időarányos részét hozzá kell adni.
b) Fordított repó ügylet (fordított visszavásárlási megállapodás) során nem kell a repó tárgyát képező eszköz értékét a portfólió értékébe beszámítani. A vételi és az eladási ár közötti árfolyam-különbözet E napig számolt időarányos részét kell a fordított repó ügylet E napi piaci értékének tekinteni.

5.2. Portfolió-kezelési szerződés esetén a Társaság szabad mérlegelési joga az Ügyfél pénzeszközei feletti rendelkezés körében

Portfóliókezelésre adott megbízás keretében a Társaság a portfólió-kezelési szerződés alapján teljes körű felhatalmazással bír az Ügyfél portfólió-kezelési tevékenységhez kapcsolódóan megnyitott számlái felett. Ezen felhatalmazás időtartama a portfólió-kezelési szerződés időtartamával egyezik meg.
A Társaság a portfólió-kezelési tevékenységet mindenkor az Ügyfél érdekében, a jogszabályoknak, valamint a portfóliókezelésre vonatkozó szerződésnek megfelelően végzi. A Társaság az egyes általa kezelt portfóliók illetve az Ügyfelek tekintetében az egyenlő elbánás elve és a portfólió-kezelési tevékenységre vonatkozó Bszt. szerinti allokációs elvek szerint jár el.
Az Ügyfél rendelkezési joga a portfólió-kezelési tevékenység során a Nettó Állományváltozás kezdeményezésére és a Portfólió-kezelési Irányelvek meghatározására korlátozódik.
A Társaság a befektetési irányelvek adta keretek között önállóan választhatja ki és változtatja meg a portfólió elemeit. A Társaság szabad mérlegelési joga a portfólió kialakítása, megváltoztatása során magába foglalja a határidős tőzsdei termékekbe történő befektetés esetén a meglévő befektetés-állományból vagy annak átalakításával a határidős tőzsdei ügyletekhez szükséges tőzsdei és KELER szabályzatokban előírt alap- és változó letét biztosítását.

5.3. A hozamszámítás szabályai

Az Ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszközök hozamát a Társaság az ügyfél által portfóliókezelésre átadott induló vagyon értéke alapján állapítja meg. A portfóliókezelésre átadott Induló Vagyon értéke (portfóliónként értendő) a portfólió-kezelési szerződés aláírását követően az első olyan Üzletszabályzat szerinti Banki Munkanap végéig az Ügyfél által a portfóliókezeléssel érintett számlákra átutalt vagy befizetett pénz, illetve transzferált pénzügyi eszközök jóváírás napi együttes piaci értéke, amely Banki Munkanapon az Ügyfél ezen számlákra átutalást, befizetést vagy transzfert eszközöl.

5.4. Az Ügyfél portfóliójába kerülő pénzügyi eszközök és az ezekre vonatkozóan végrehajtható ügyletek és a kapcsolódó korlátozások

Társaság az Ügyfélnek a portfólió-kezelési tevékenységhez kapcsolódó számláin nyilvántartott pénzeszközöket és pénzügyi eszközöket, valamint a portfóliókezelés során folyamatosan keletkező és/vagy az Alapkezelő rendelkezésére bocsátott egyéb szabad pénzeszközeit fekteti be az Ügyfél által a Szerződésben meghatározott módon. A befektetési irányelvek és a jogszabályokban foglalt ügyletmegtagadási korlátozások figyelembevételével a kezelt portfólión változtatásokat hajt végre, a portfólió elemeihez kapcsolódó jövedelmeket beszedi, és azokat a befektetési irányelveknek megfelelően újra befekteti.
A Társaság Ügyfél általa kezelt vagyonát kizárólag a Bszt.-ben meghatározott pénzügyi eszközökbe, tőzsdei termékekbe, devizákba, bankbetétekbe és számlapénzbe fektetheti, így különösen, de nem kizárólagosan állampapírokba, vállalati kötvényekbe, jelzáloglevelekbe, részvényekbe, befektetési jegyekbe, egyéb kollektív értékpapírokba, opciós és egyéb származtatott ügyletekbe fekteti.
A Portfólió-kezelési Irányelvek meghatározzák a Kötvényjellegű Eszközökbe fektetendő minimum arányt. Társaság ezektől a minimális korlátoktól felfelé akár jelentősen el is térhet. A Portfólió-kezelési Irányelvekben rögzített minimum arányoknak a nem Kötvényjellegű Eszközök vételének időpontjában kell megfelelni. A vonatkozó minimum limitek átlépése a piaci értékek változása, illetve ideiglenesen Nettó Állományváltozás folytán következhet be. Nettó Állományváltozás következtében történő eltérés esetében Társaság a limitek megsértését a Nettó Állományváltozás napját követő 30 napon belül köteles megszüntetni.
a) A Társaság a portfólió-kezelési tevékenysége során – ha az Ügyfél kifejezetten eltérően nem rendelkezik – az Ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem szerezhet:
aa) saját maga által forgalomba hozott pénzügyi eszközt;
ab) kapcsolt vállalkozása által forgalomba hozott pénzügyi eszközt, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett és a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező értékpapírt;
ac) a Tpt. szerinti nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget eredményező befolyást;
ad) saját maga által kezelt kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt.
b) A Társaság portfólió-kezelési tevékenysége keretében az Ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem köthet ügyletet szabályozott piacra be nem vezetett vagy multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés tárgyát nem képező értékpapírra olyan személlyel vagy szervezettel, amelyben a Társaság befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy amely a Társaságban befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
c) Ha Társaság portfólió-kezelési tevékenysége keretében az Ügyfél javára olyan pénzügyi eszközt szerez, amely tekintetében jogszabály bejelentési vagy közzétételi kötelezettséget ír elő, azt a Társaság teljesíti.

5.5. Összevont megbízások

Társaság a portfólió-kezelési tevékenysége során az egyedi portfóliókra kezdeményezett tranzakciókat más megbízásokkal összevontan, illetve az egyes portfólióelemeket megbontva, a Végrehajtási Politikában végrehajtási helyszínként megjelölt külföldi piacra is továbbíthatja vagy teljesítheti.

5.6. A portfolió kezelése során érvényesülő célkitűzésekről a Társaság mérlegelése során szerepet játszó kockázati szintről és a Társaság mérlegelési jogát érintő korlátokról a felek a szerződéskötést megelőzően állapodnak meg. Kockázati szintet a portfólióra vonatkozó kötvénylimit megállapításával rögzítik a felek.

VI. A Társaság által adott jelentések

6.1. Társaság negyedévenként és éves rendszerességgel tájékoztatja az Ügyfelet megbízásai teljesítéséről. Az e körben készített jelentéseknek, tájékoztatásoknak meg kell felelnie azon követelményeknek, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy az Ügyfél az őt jogszabály alapján terhelő jelentési, közzétételi kötelezettségeinek eleget tudjon tenni.

6.2. Az Ügyfél jogosult a portfólió-kezelési tevékenysége keretében végrehajtott ügyletekről egyenként, az egyes ügyletek végrehajtását követően tájékoztatást kérni. Az Ügyfél ilyen irányú igényét előzetesen, a tárgynegyedévet megelőző legalább 20 (húsz) munkanappal köteles a Táraság felé jelezni. A Társaság a Bszt. értelmében ezen esetben külön díjra jogosult, melynek pontos összegéről a Felek külön szerződésben állapodnak meg.

6.3. A Társaság az Ügyfél kérelmére, az Ügyfél által megjelölt múltbeli napra vonatkozóan 3 (három) munkanapon belül, jövőbeni napra vonatkozóan a megjelölt napot követő 3. (harmadik) munkanapig adja meg az Ügyfél által megjelölt információt. Az Alapkezelőt e tájékoztatással összefüggésben külön díjazás illetheti meg.

6.4. A Társaság negyedéves és éves jelentéseit a következő időpontokig juttatja el az Ügyfélhez:
Éves jelentés: a tárgyévet követő hó 20. banki napjáig.
Negyedéves jelentés: a negyedévet követő hó 20. banki napjáig.
Amennyiben az Ügyfél ügyletenkénti adatszolgáltatást választott, úgy Társaság a portfólió-kezelési tevékenysége keretében végrehajtott ügyletekről szóló tájékoztatást írásban, a megbízás végrehajtásában közreműködő befektetési vállalkozás igazolásának kézhezvételét követő kereskedési napon adja meg.

6.5. A Társaság haladéktalanul, de legkésőbb a hatálybalépést követő 3 (három) Banki Munkanapon belül a www.hold.hu weboldalon található hivatalos közzétételi helyén tájékoztatja az Ügyfelet, ha a tevékenységét, illetve működését érintően bírósági vagy más hatósági határozat vagy új tartalmú jogszabályi rendelkezés lépett hatályba.

VII. Az Ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek megóvását biztosító intézkedések

7.1. Az Ügyfelet megillető pénzügyi eszközöket a Társaság saját pénzügyi eszközeitől elkülönítve kezeli és tartja nyilván.

7.2. Az Ügyfél tulajdonát képező vagyont kizárólag az Ügyfél rendelkezése szerinti célra használhatja fel.

7.3. Az Ügyfelet megillető követelés a Társaság hitelezőjével szembeni tartozás kiegyenlítésére nem vehető igénybe. A Társaság a rendelkezése alatt álló ügyfélvagyonnal sajátjaként nem rendelkezhet és köteles biztosítani, hogy az Ügyfél a tulajdonában lévő pénzügyi eszközről, illetve pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon. A Társaság az Üzletszabályzatban meghatározott esetekben jogosult az Ügyfél rendelkezési jogát korlátozni, különösen, de nem kizárólag: Rendkívüli felmondás és Jogutódlás esetén.

7.4. A Társaság az Ügyfél tulajdonában lévő pénzügyi eszközt kizárólag akkor használhatja, ha a pénzügyi eszköz használatához – ideértve a használat pontos célját is – az Ügyfél előzetesen írásban hozzájárult.

7.5. A Társaság az összes megbízásáról egységes folyamatos időrendi nyilvántartást vezet. A Társaság nyilvántartása mindenkor alkalmas annak megállapítására, hogy az adott ügyletet saját számlára vagy az Ügyfél javára kötötte, valamint arra, hogy a lebonyolított ügyletek adatai (tárgy, időpont, szerződő partner) bármely időpontban visszakereshetők legyenek. A Társaság a Szerződéseinek teljesítéséért a teljes vagyonával felelősséggel tartozik.

7.6. A fentiekben foglalt rendelkezések biztosítása érdekében a Társaság nyilvántartásait úgy vezeti, hogy
a) azok pontosak legyenek és az Ügyfelek pénzügyi eszközei és pénzeszközei állományáról mindenkor valós képet mutassanak, és
b) azok alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az Ügyfél tulajdonában lévő, vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint az Alapkezelő saját pénzügyi eszköze és pénzeszköze elkülönített kimutatása,
c) azokból megállapíthatók legyenek
ca) azon Ügyfelek adatai, amelyek rendelkezése alapján a pénzügyi eszköz Társaság által felhasználásra került, és
cb) az egyes, hozzájárulásukat adó Ügyfelek tulajdonában lévő, Társaság által felhasznált pénzügyi eszközök száma, annak érdekében, hogy az esetleges veszteségek viselése pontosan meghatározható legyen.

7.7. Befektető-védelmi Alap

A Társaság tagja a befektetési vállalkozások által létrehozott Befektető-védelmi Alapnak (a továbbiakban: Védelmi Alap). A Védelmi Alap feladata, hogy az Ügyfél részére – a törvényi feltételek fennállása esetén – kártalanítási kifizetést teljesítsen, ha a bíróság a Társaság felszámolását rendeli el. Kártalanítás kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg, amely a Társaság és az Ügyfél között 1997. július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében a Társaság kezelésébe került és az Ügyfél nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). A Védelmi Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a Társaság Védelmi Alapban való tagsági jogviszonya fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki. Azt az ügyfélkört, amelynek követelésére a Védelmi Alapból kifizetés nem teljesíthető, törvény határozza meg.
A Védelmi Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre, amelyről a bíróság jogerősen megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott, továbbá az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.
A kártalanítás megállapítására az Ügyfél erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelmet a Védelmi Alap tájékoztatása alapján kell elkészíteni és benyújtani. A Védelmi Alap az Ügyfél részére befektetőnként és Védelmi Alap tagonként összevontan fizet kártalanítást, amelynek összeghatára húszezer euró. A Védelmi Alap által biztosított követelésekre kizárólag a Védelmi Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás, továbbá az ilyen követelésekre kizárólag a Védelmi Alap által nyújtott biztosítás terjed ki. A kártalanítás mértékének megállapítása során az Ügyfélnek a Társasággal szemben fennálló, valamennyi biztosított és a Társaság által ki nem adott követelését össze kell számítani.
Ha a Társaságnak az Ügyféllel szemben a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az Ügyfél követelésébe be kell számítani, azaz ezen Társasági követeléssel a kártalanítás összegét csökkenteni kell.
A Védelmi Alap a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 15 napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. A Védelmi Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét.
Ha az Ügyfél a követelése alapjául szolgáló Szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat a Védelmi Alap rendelkezésére bocsátja, és a Védelmi Alap rendelkezésére áll a Társaság által vezetett nyilvántartás, akkor a Védelmi Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni az Ügyfél kártalanítási kérelmét. Az Ügyfél Szerződéssel alátámasztott követelésének és a Társaság által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig a Védelmi Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni az Ügyfélnek járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről. A Védelmi Alap a kártalanítást pénzben nyújtja.

VIII. A Társaság összeférhetetlenségi politikája

8.1. A Társaság Összeférhetetlenségi Politikája a Társaság honlapján az alábbi elérhetőségen elérhető
http://hold.hu/wp-content/uploads/2016/03/IR-%C3%96sszef%C3%A9rhetetlens%C3%A9gi-politika-160317.pdf 

8.2. A Társaság az Összeférhetetlenségi politikájában az Ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából a következőket szabályozza
a) Megjelöli és nyilvántartja a Társaság működésével kapcsolatban „releváns” személyeket.
b) Meghatározza az a) pontbeli releváns személyekkel kapcsolatos személyi összeférhetetlenségi okokat, és potenciális érdek-összefonódással vagy érdekellentéttel járó érdekeltségeket.
c) Feltárja a lehetséges érdekkonfliktusok típusait.
d) Elhatárolja (és pontosan meghatározza) az a) pontbeli releváns személyek döntési jogosultságait, hatásköreiket, illetve feladatköreiket és meghatározza az előbbiekkel kapcsolatos kiemelt vezetői ellenőrzési és belső ellenőrzési feladatokat.
e) Meghatározza továbbá a fentiek ellenére előforduló érdek-összeütközések kezelésének szabályait.

IX. A Társaság végrehajtási politikája

9.1. A Társaság Végrehajtási Politikája és annak melléklete a Társaság honlapján elérhető az alábbiak szerint
http://hold.hu/wp-content/uploads/2016/03/IR-V%C3%A9grehajt%C3%A1si-politika-160317.pdf
és a Végrehajtási politika II. számú melléklete:
http://hold.hu/wp-content/uploads/2016/03/IR-V%C3%A9grehajt%C3%A1si-Politka_melleklet-160317.pdf

9.2. A Társaság minden ésszerű lépést megtesz annak érdekében, hogy az általa, továbbá az Ügyfél által adott megbízások következetesen, a lehető legeredményesebben kerüljenek végrehajtásra, amelynek érdekében az ügyfélmegbízások végrehajtása során az alábbi teljesítési helyeket veheti igénybe
a) Szabályozott piacok vagy az ennek a feltételnek megfelelő Európai Unión kívüli intézmények;
b) Alternatív többoldalú kereskedési platformok (MTF);
c) Rendszeres internalizálók (az ügyfélmegbízásokat saját számláról teljesítő befektetési szolgáltatók);
d) Az adott pénzügyi eszköz vonatkozásában árjegyzőként (market maker) működő vagy a szükséges likviditást más módon biztosító befektetési vállalkozások;
e) Hasonló feladatokat ellátó, Európai Unión kívüli intézmények.

9.3. Annak biztosítására, hogy a portfólió-kezelési tevékenység keretében adott megbízásainak végrehajtásakor az ügyfél számára a lehető legjobb eredményt érje el, az ügyfél konkrét rendelkezésének hiányában a Társaság mindazon tényezőket figyelembe veszi, amelyek révén a megbízás az ún. „teljes ellenérték” (total consideration) tekintetében a lehető legeredményesebben hajtható vagy hajtatható végre. A „teljes ellenérték” fogalma magában foglalja az adott pénzügyi eszköz ár(folyam)át, valamint a végrehajtáshoz kapcsolódó költségeket, beleértve az ügyfél számára felmerülő, a megbízás végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó valamennyi ráfordítást, úgymint a teljesítési hely által felszámított díjakat, a klíring és elszámolás díját, a vonatkozó indikatív átváltási árfolyamot, valamint bármely, a megbízás végrehajtásában érintett harmadik fél felé fizetett egyéb díjat.

9.4. A Társaság a megbízások legjobb végrehajtását a különféle piacok, illetve pénzügyi eszközök vonatkozásában egységes szempontok szerint biztosítja, de a piacok illetve eszközök sokfélesége miatt rákényszerülhet, hogy végrehajtási politikájának kialakítása során az egyes piacok, illetve pénzügyi eszközök kapcsán eltérő szempontokat vegyen figyelembe. Alacsony likviditású piacok esetén előfordulhat, hogy a megbízás végrehajtásának ténye önmagában az adott megbízás legjobb végrehajtásának tekintendő. Annak érdekében, hogy a Társaság akár a portfólió-kezelési tevékenysége során adott megbízásait, akár az ügyfelétől kapott megbízást késedelem nélkül végre tudja hajtani, az erre vonatkozó határozott rendelkezésének hiányában a lehetséges teljesítési helyek köre az egyedi megbízás megadásakor nyitva tartó platformokra/piacokra korlátozódik.
A Társaság teljesítési politikája a pénzügyi eszközök mindegyike tekintetében lehetővé teszi, hogy a megbízások szabályozott piacokon vagy multilaterális kereskedési rendszereken kívül (OTC) teljesüljenek. A megbízások ilyen formában történő teljesítése esetében alapelv, hogy ügyfele számára annak a legjobb eredményt kell biztosítani.

9.5. Az Ügyfélnek ugyanakkor a jogszabályi előírásokkal és a portfólió-kezelési szerződésben vállalt kötelezettségeikkel összhangban lehetősége van rendelkezni pénzeszközeikkel és pénzügyi eszközeikkel kapcsolatban, amely esetben a Társaság az Ügyfél megbízásait végrehajtja az Ügyfél javára vagy a végrehajtási helyhez közvetlen hozzáférés hiányában továbbítja azokat a végrehajtásra igénybe vett közreműködőnek.
Az Ügyfél ez utóbbi, „direkt” megbízásai teljesítésére vonatkozóan egyedi megbízásokat vagy általános érvényű határozott utasításokat adhat a Társaság számára. Az Ügyfél határozott utasítása azonban a végrehajtási politikától való eltéréshez vezethet. Ebben az esetben ugyanis Társaság mentesül a végrehajtási politikában foglaltak betartásának kötelezettsége alól. A Társaság ezen esetekben ezúton is figyelmezteti az Ügyfelet, hogy a határozott utasítások visszatarthatják Társaságot azon alapvető céljától, hogy mindenkor a lehető legjobb eredményt biztosítsa az ügyfelek számára azáltal, hogy olyan intézkedéseket hoz, amelyek a végrehajtási politika keretein belül maradnak.

X. Az Ügyfél (leendő fél) tulajdonában lévő pénzügyi eszköz (pénzeszköz) kezelésének szabályai

10.1. Az Ügyfél tulajdonában álló vagy őt megillető pénzeszköz vagy pénzügyi eszköz a Társaság nevében eljáró harmadik fél kezelésébe nem kerülhet. Amennyiben erre mégis sor kerülhetne, e vonatkozásban a Társaság külön, részletes írásbeli tájékoztatást nyújt a szerződéskötést megelőzően az Ügyfélnek.

10.2. Az Ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz a Társasággal fennálló befektetési szolgáltatói jogviszonnyal összefüggésben harmadik fél kezelésében lévő gyűjtőszámlára nem kerülhet. Amennyiben erre mégis a jövőben sor kerülne, e vonatkozásban, az ebből adódó kockázatokra külön jól érhetően figyelmet felhívó módon a Társaság az Ügyfelet a szerződéskötés előtt tájékoztatja.

10.3. A Társaság jogviszonyaira irányadó magyar jog lehetővé teszi az ügyfél tulajdonát képező, vagy őt megillető pénzügyi eszközök és a Társaság saját eszközeinek elkülönített kezelését.

10.4. Az Ügyfél tulajdonát képező, vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz a Társasággal fennálló befektetési szolgáltatói jogviszonnyal összefüggésben nem kerül olyan számlára, amelyre az ügyfélszerződésre irányadó jogtól eltérő jog érvényesül. Ha a jövőben ilyenre sor kerülne, e vonatkozásban a Társaság az Ügyfelet a szerződéskötést megelőzően részletesen írásban tájékoztatja, mely tájékoztatásban kitér az ügyfél ebből adódó jogaira és kötelezettségeire.

10.5. Abban az esetben, ha Ügyfél a Társaság felé fennálló bármely fizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a Társaság jogosult követelését az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök vagy pénzeszközök bármelyikéből kielégíteni és ennek érdekében a kezelt pénzügyi eszközt vagy pénzeszközt likvidálni. Az Ügyfél a Társaság ilyen eljárásából eredő kárait és költségeit köteles megtéríteni.

XI. A szerződésben foglalt ügylettel és az ügylettel érintett pénzügyi eszközzel kapcsolatos tudnivalók

11.1. Tájékoztatás a kockázatokról, piaci működéséről

A befektetések jövőbeli hozama nem látható előre pontosan. Elképzelhető, hogy a piaci környezet kedvezőbben vagy kedvezőtlenebbül alakul, mint ahogyan vártuk, egy-egy váratlan hír, esemény előre nem látható módon befolyásolhatja befektetésünket, így várakozásainkhoz képest magasabb, vagy alacsonyabb hozamot realizálhatunk, sőt akár veszteségünk is keletkezhet. Ezen bizonytalanságok jelentik befektetéseink kockázatát.
A befektetések kockázatát két részre oszthatjuk:
a) A piac egészének ingadozásából származó piaci kockázatra, és
b) az egyes befektetések ingadozásból származó egyedi kockázatra.
A piaci kockázat a minden befektetési eszközre, vállalatra egyaránt ható, az egész gazdaságra kiterjedő kockázatokból származik, melyet befolyásol, különösen:
a) a gazdaság (világgazdaság, az ország, a régió gazdaságának) növekedése,
b) az üzleti bizalom,
c) az infláció,
d) a kamatkörnyezet,
e) az államháztartás egyensúlya,
f) a jövővel kapcsolatos várakozások bizonytalansága, stb.
Az egyedi kockázat csak az adott befektetési eszközt, vállalatot körülvevő kockázatokból fakad, melyet befolyásol különösen az adott eszköz
a) működésének hatékonysága,
b) növekedése,
c) piaci részesedése,
d) jelenlegi és jövőben várható eredménye,
e) a management kompetenciája,
f) stratégiája, stb.
Egy befektetési instrumentum kockázatának a mértékét árfolyamának változékonysága, volatilitása mutatja meg. A volatilitás az árfolyam ingadozásának mértékét, változékonyságának a gyakoriságát mutatja meg. Minél nagyobb amplitúdójú az árfolyam ingadozása, illetve a változások gyakorisága, annál magasabb volatilitású, kockázatú befektetésről beszélünk.

Felhívjuk figyelmét annak kockázatára, hogy befektetéseik során fennállhat annak is a lehetősége, hogy a teljes befektetett összeget elveszti, illetőleg – az ügylettípustól függően – további összegek, fedezetek rendelkezésre bocsátása váljon szükségessé! Kérjük megbízásai megadása, ügyletei megkötése előtt mindenképpen mérlegelje e kockázati tényezőt is!

11.2. Egyes piacokra, pénzügyi eszközökre vonatkozó információk

Egyes piacokról, pénzügyi eszközökről tájékoztatást adó főbb oldalak (európai, ázsiai), ahol az egyes piacok, pénzügyi eszközök likviditására, volatilitására vonatkozóan is információt kaphat.
a) Magyarország
www.portfolio.hu
www.eco.hu
www.tozsdeforum.hu
www.chartcenter.hu
www.napi.hu
www.bet.hu

b) Nemzetközi
www.onvista.de
www.hsbcinvestments.com
www.reuters.com
www.bloomberg.com
www.ftse.com
www.dow-jones-djia.com
http://money.cnn.com/data/markets/sandp/
www.asia.nikkei.com/?n_cid=NARAN1001

c) Egyes tőzsdék honlapjai
www.nyse.com
www.nasdaq.com
www.xetra.de
www.xetra.com
www.euwax.com
www.euroland.com
www.tozsde.lap.hu és az ezen oldalon található további linkek.

d) Hírek
www.marketwatch.com
www.bigcharts.com
www.yahoo.com/finance
www.thebulliondesk.com
www.money.cnn.com
www.businessweek.com
www.ft.com

Ha bármilyen információt nem találna meg vagy további tájékoztatásra van szüksége, munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére. Felhívjuk ugyanakkor figyelmét, hogy előfordulhat, hogy Társaságunk valamely olyan instrumentum vonatkozásában, amelyre ügyletet kívánna kötni, nincs feltétlenül megfelelő információ birtokában, így ebben az esetben döntését ennek figyelembe vételével kell meghoznia és elképzelhető, hogy a nem elégséges információ miatt nem ismert valamennyi releváns kockázat.
Minden döntése meghozatala előtt az adott instrumentum kibocsátási tájékoztatójában foglaltak is irányadók.

12. Alkalmassági és megfelelési vizsgálat

12.1. A Társaság a portfólió-kezelési vagy befektetési tanácsadási szerződés megkötése előtt meggyőződik arról, hogy az Ügyfél ismeretei és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, valamint a szükséges mértékben feltárja az Ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon.
Ennek felmérésére az Ügyfélnek egy kérdőívet kell kitöltenie, amelynek eredménye alapján megállapítható, hogy mely termékek, szolgáltatások minősülhetnek alkalmasnak és megfelelőnek az Ügyfél számára. A kérdőív eredménye minden esetben az Ügyfélre vonatkozik – függetlenül attól, hogy meghatalmazott vagy képviselő ad megbízást illetve köt ügyletet Társaságunknál.
Felhívjuk figyelmét, hogy a saját érdekében a kérdőívet a valóságnak megfelelően töltse ki, ugyanis ez is alapjául szolgál a Társaság és az Ügyfél közötti kapcsolatnak. A Társaság joggal feltételezheti, hogy az Ügyfél kérdőívben megjelölt válaszai a valóságnak megfelelnek. Felhívjuk arra is figyelmét, hogy a kérdőív értékelésére a Társaság által alkalmazott általános értékelési rendszer alapján kerül sor.
Amennyiben válaszait tekintve változás állna be, arról a Társaságot haladéktalanul értesítse és töltsön ki újabb kérdőívet! Ennek elmaradásából eredő következményekért a Társaság nem felel.
Amennyiben a Társaság hivatalos tudomására jut, hogy bármely válasz – azok változása folytán vagy egyéb okból – nem tükrözi a valóságot, jogosult egyoldalúan átértékelni az eredményt. Hivatalos tudomásszerzés alatt különösen a Társaság által megismert jogerős bírósági ítélet, jogerős hatósági határozat értendő.
A Társaság megtagadja a szerződéskötést vagy a hatályos szerződése alapján megbízás végrehajtását, ha az alkalmassági teszthez szükséges, e fejezetben megjelölt információkhoz nem jutott hozzá, vagy amennyiben az alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az Ügyfél számára.

XIII. Díjak, költségek

13.1. A Társaság által az Ügyfél számára nyújtott befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében a felszámításra kerülő díjakat, költségeket a mindenkor hatályos Kondíciós Lista tartalmazza. Abban az esetben, ha a teljes ár összegszerűen nincs meghatározva, a Kondíciós Lista tartalmazza a számítás módját és alapját.
A Kondíciós Lista elérhető a Társaság ügyfélszolgálatán, valamint a
http://hold.hu/wp-content/uploads/2015/03/IR-Kondicioslista-160415.pdf weboldalon.
Felhívjuk figyelmét, hogy a szerződésében meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kapcsán olyan költség, illetve adófizetési kötelezettség keletkezhet, amely megfizetése nem a Társaságon keresztül történik.

Tájékoztatjuk, hogy valamennyi ügylettípus esetében a fizetésre, továbbá a teljesítés módjára vonatkozó egyéb szabályokról az Üzletszabályzat és a vonatkozó szerződések rendelkeznek. Kérjük ezen dokumentumok részletes áttanulmányozását befektetési döntései meghozatala előtt!

Budapest, 2015. május 11.

HOLD Alapkezelő Zrt. (korábbi Concorde Alapkezelő Zrt.)