Adózás

Nemzetközi adózási szabályok

Hazai adózási szabályok

1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény („Szja tv.”) rendelkezik a tőkejövedelmek, így a befektetési jegyek hozamának adózásáról. A befektetési jegyekkel kapcsolatosan realizált jövedelem (az alternatív befektetési alapok által kibocsátott értékpapírokon realizált hozam kivételével) – attól függően, hogy tőzsdén nem jegyzett vagy jegyzett befektetési alapokról van-e szó – kamatjövedelemnek vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül. Az alternatív befektetési alapok által kibocsátott értékpapírok hozama 2017. január 1-jétől osztalékjövedelemnek minősül.

Kamatjövedelem (Szja tv. 65.§ (1) b)) 

Kamatjövedelemnek minősül a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír után i) kamat és hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel, valamint ii) a fenti értékpapírok beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor a magánszemélyt megillető bevételből – függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre – az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész (kivéve, ha a kollektív befektetési értékpapír a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint OECD vagy EGT tagállamban működő tőzsdén kerül eladásra).

Adó mértéke: 15%

(Megjegyzés: ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzése 2016. január 1. után történik, átmeneti szabályok alkalmazandók, és a 15%-os adókulcs csak a 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre vonatkozik, az azt megelőző időszakra 16% alkalmazandó).

Adóbevallás: az adót a megszerzés időpontjára a kifizető (befektetési szolgáltató) állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, azzal, hogy a fenti ii) pont alatt említett esetben (az értékpapírok beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor) a magánszemély bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál esetleg nem vett figyelembe. A magánszemélynek az adót bevallásában egyébként nem kell szerepeltetnie.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem (Szja tv. 67/A §)

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval vagy annak közreműködésével pénzügyi eszközre (így különösen részvényre, egyéb nyilvánosan kibocsátott értékpapírra, de ide nem értve a zárt körben kibocsátott értékpapírt) kötött ügylet, határidős ügylet, opciós ügylet, árura kötött ügylet, valamint devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, amely

  • a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti hatóság által felügyelt tevékenység tárgyát képezi;
  • amelyet bármely EGT-államban, vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató, az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenységet végző befektetési szolgáltatóval vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. A magánszemélynek rendelkeznie kell a befektetési szolgáltató által kiállított megfelelő igazolással, és nem EGT-állam esetében további követelmény, hogy biztosított legyen az információcsere az adott állam felügyeleti hatósága és az MNB között.

A kollektív befektetési értékpapír tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint OECD vagy EGT tagállamban működő tőzsdén történő átruházása során elért nyereség ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül adózási szempontból, így az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem (nem pedig a kamatjövedelem) szabályai vonatkoznak erre a jövedelemre is.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem az adóévben elért ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része.

Adó mértéke: 15%

Adóbevallás: A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély i) a kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató (adóévet követő február 15-ig kiadott) igazolása alapján vagy ii) saját nyilvántartása alapján állapítja meg (ha külföldi befektetési szolgáltatótól származik a bevétel, illetve ha a magánszemély az ügyleti ráfordítást saját nyilvántartása alapján kívánja meghatározni), az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Az adóhatóság a bevallási tervezetben a befektetési szolgáltatók által szolgáltatott adatok alapján határozza meg az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben a befektetési szolgáltatót adó- (adóelőleg-) levonási kötelezettség nem terheli.

Adókiegyenlítés: ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el, és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásban feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásban megfizetett adóként érvényesíthet.

Tartós befektetésből származó jövedelem (Szja tv. 67/B §)

Tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül a befektetési szolgáltatóval megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötés megszüntetése, megszakítása révén keletkező jövedelem, azaz az értékpapírnak a TBSZ megszüntetés/megszakítás időpontja szerinti piaci értéke és az eredeti lekötött pénzösszeg különbözete (lekötési hozam).

Adó mértéke: Az adó a lekötési hozam után kerül megállapításra. Az Szja mértéke attól függően alakul, hogy a TBSZ megszüntetésére/megszakítására a lekötés évét követően mikor kerül sor:

Megszakítás/megszüntetés időpontja

Szja mértéke

3. év előtt (3 éves lekötési időszak vége előtt)

15%

3. év végén (3 éves lekötési időszak végén)

10%

3. év és 5. év között (+2 éves lekötési időszakban)

10%

5. év végén (5 éves lekötési időszak végén)

0%

Adóbevallás: a jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adó mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

Osztalékból származó jövedelem (Szja tv. 66. §)

Az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama 2017. január 1-jétől osztaléknak minősül függetlenül attól, hogy tőzsdei vagy tőzsdén kívüli ügyletből realizálta a magánszemély a hozamot.

Adó mértéke: 15%

Adóbevallás: A jövedelemből az adót a kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató megállapítja és levonja, azonban a magánszemélynek azt az éves adóbevallásában – a kifizetői igazolás alapján – szerepeltetnie kell.


2. SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

A szociális hozzájárulási adó mértékéről és megfizetéséről a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény („Szocho tv.”) rendelkezik.

Kamatjövedelem (Szja tv. 65.§)

A 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet („Korm. rendelet”) a Szocho tv. rendelkezéseit módosítva 2023. július 1-jétől a vészhelyzet idejére szociális hozzájárulási adó („szocho”) fizetési kötelezettséggel terheli az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelmeket az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelmek kivételével. A kiterjesztett szocho fizetési kötelezettség a 2023. július 1-je előtt lekötött betétekre, illetve megvásárolt értékpapírokra nem vonatkozik.

A Korm. rendelet értelmében a teljes kamatjövedelem után szocho fizetési kötelezettség áll fenn, jelen esetre a fizetendő szocho maximumára felső határt meghatározó Szocho tv. szerinti szabály nem vonatkozik.

Adó mértéke: 13%

Adóbevallás: az adót a megszerzés időpontjára a kifizető (befektetési szolgáltató) állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be.

Osztalékból származó jövedelem (Szja tv. 66. §)

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény („Tbj.”) szerinti belföldi[1] magánszemély 13% százalékos mértékű szocho fizetésére kötelezett az Szja tv. 66. §-a szerinti osztalék Magyarországon adóztatható része után [kivéve: bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama].  

A szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a magánszemély összevont adóalapba tartozó, illetve bizonyos külön adózó jövedelmei a tárgyévben elérik a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (adófizetési felső határ). 2023-ban ez az összeg 5.568.000 forint.

A szociális hozzájárulási adót a kifizető vonja le. A befektetési szolgáltató az osztalékból származó jövedelemből a szociális hozzájárulási adót nem vonja le, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról a törvényben meghatározott jövedelmeinek összege a tárgyévben elérte az adófizetési felső határt. A magánszemély előre is tehet nyilatkozatot arról, hogy a jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. 

A Tbj. belföldinek minősülő, de a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított magánszemély nem köteles szocho-t fizetni, ha mentességét külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja. A Tbj. szerinti külföldi magánszemély[2] által megszerzett osztalékot nem terheli szocho.


[1]  Tbj belföldi: i) Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,

 ii) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint iii) a hontalan (Tbj. 4.§ 1.)

[2]  Tbj külföldi:  az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. [(Tbj. 4. § 12)]