Életbiztosítás

Az életbiztosításoknak az elsődleges funkciója nem egy alacsony kockázatú befektetés, hanem egy előgondoskodás hozzátartozóink számára, arra az esetre ha megtörténik a legrosszabb.

TÍPUSAI

Kockázati életbiztosítás

A havonta befizetett összeg után, a haláleset bekövetkezése esetén az előre megállapított összeget kapja meg a biztosított.

Megtakarításos életbiztosítás

Két célnak egyszerre megfelel: biztosítási védelem, tőkeképzés. Két fajtája van:

  • Klasszikus vegyes
  • Befektetési egységhez kötött

MEGTAKARÍTÁSOS ÉLETBIZTOSÍTÁS FAJTÁI

HOVA KERÜL A PÉNZEM?

A pénz egy egységes pénzalapba kerül, aminek pontos befektetési stratégiáját nem ismerem.

MENNYIT KAPOK VISSZA?

Előre meghatározott fix összeget
fizet a futamidő végén, viszont alacsonyabb
 hozamra számíthatunk.

HOVA KERÜL A PÉNZEM?

A biztosító egy befektetési alapba helyezi a pénzt.

MENNYIT KAPOK VISSZA?

A futamidő lejártakor vagy a haláleset bekövetkezésekor megkapott összeget a szerződés megkötésekor nem tudjuk előre, viszont elérhető nyereség magasabb.

HOVA KERÜL A PÉNZEM?

A pénz egy egységes pénzalapba kerül, aminek befektetési stratégiáját, pontos hozamát nem ismerem.

MENNYIT KAPOK VISSZA?

Előre meghatározott fix összeget
fizet a futamidő végén, viszont alacsonyabb
 hozamra számíthatunk.

HOVA KERÜL A PÉNZEM?

A biztosító egy befektetési alapba helyezi a pénzt.

MENNYIT KAPOK VISSZA?

A futamidő lejártakor vagy a haláleset bekövetkezésekor megkapott összeget a szerződés megkötésekor nem tudjuk előre, viszont elérhető nyereség magasabb.


NÉZZÜK MEG KÖZELEBBRŐL!

Milyen költségekkel jár egy befektetési alap és egy életbiztosítás?

BEFEKTETÉSI ALAP

ÉLETBIZTOSÍTÁS

Hogyan kerülnek felszámításra a díjak?

Így a kamatos kamat törvényének megfelelően jelentős hozamtól

eshetünk el

BEFEKTETÉSI ALAP

ÉLETBIZTOSÍTÁS

Hogyan kerülnek felszámításra a díjak?

Az életbiztosításnak két célja lehet. Egyrészt baleset vagy halál esetén anyagi segítség, másrészt megtakarítás. Az előbbivel, vagyis a kockázati életbiztosítással egy alapkezelő nem versenyzik, utóbbival, a megtakarításos életbiztosítással azonban igen.

A két cél egy termékbe történő olvasztása költséges, ebből fakad a megtakarításos életbiztosítások hátránya, a biztosító magas díja, hiszen a konstrukció egy “extra” láncszemet tartalmaz a befektető és alapkezelő között. Mindkét megtakarításos formában, a klasszikus vegyesben és a befektetési egységhez kötöttben (united linked-ben) a biztosító operatív díja az alapkezelői díjakon felül kerül felszámolásra, csökkentve ezzel befektetett tőkénket, illetve hosszabb távon az arra számolt kamatos kamatot is. A kamatos kamat elvének köszönhető exponenciális hozamfelhalmozódást tovább csökkenti a biztosítás esetén, hogy még egy alapkezelő a befektetési időtáv során fix kamatlábbal számítja fel a költségeit, addig a biztosító társaságok költsége jellemzően degresszív módon kerül felszámításra. Ennek köszönhetően, mivel a legtöbb költség a futamidő elején kerül felszámításra, a befizetett összegnek ilyenkor kisebb hányada kezd el kamatozni.

Érdemes megvizsgálni az életbiztosítás és a befektetési alap különbségét adózási szempontból is. Az SZJA törvény szerint a megtakarításokon elért hozam, kamatjövedelemnek minősül, így adóköteles, viszont a biztosítási díj kockázati része nem számít bele az adóalapba. Aszerint, hogy a befizetés a nyugdíj-megtakarításba rendszeres vagy egyszeri, különböző mértékű kedvezmény biztosított az adóalap meghatározására vonatkozóan. 

A szerződéskötéstől elért kamatjövedelemre vonatkozó adókedvezmény:

Rendszeres összegű megtakarításos életbiztosítások esetén
0-5 év - 0% 
6-10 év - 50% 
11. évtől - 100%

Speciális eset a rendszeres összegű nyugdíjcélú megtakarításos életbiztosítás, mely a bemutatottakon túl a befizetett összeg 20 százalékának megfelelő összegben adóvisszatérítést tesz lehetővé maximum 130 ezer forintig.

Egyszeri díjas (befektetési) életbiztosítás esetén
0-3 év - 0%
4-5 év - 50%
6. évtől - 100%

Adózási szempontból tehát az életbiztosítás minden formája kedvező lehet, de pusztán befektetési alapba történő befektetéskor is élvezhetünk adómentességet már 5 év után, amennyiben megtakarításunkat Tartós Befektetési Számlán (TBSZ) helyezzük el. Ilyenkor már 3 év után adókedvezménnyel feltörhetjük a számlát, míg 5 év után teljes adómentességet élvezünk. A futamidő alatt is hozzáférhetünk pénzünkhöz, ám ilyenkor utólag be kell fizetni a nyereség után járó személyi jövedelemadót.