Új év, új remények. A 2022-as év vége a szomszédunkban kialakult háborús helyzet és az ezt követő szankciós politika mellett arról is szólt, hogy kap-e Magyarország EU-forrásokat, ha igen mekkorát, lesz-e újabb pályázati ciklus. Véleményem szerint most kifejezetten érdemes szakértői szemmel megnézni a pályázatok világát, amihez segítségül hívtam Tóth Ádám Ferencet, az European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetőjét, aki 20 éve foglalkozik pályázatírással, méghozzá pusztán sikerdíjas rendszerben.
Nagy Attila: Az uniós megállapodás értelmében Magyarország több ezer milliárd forint összegű támogatást vehet igénybe. Ez fellélegzés a hazai vállalatoknak? Mit jelent ez pontosan?
Tóth Ádám Ferenc: Az úgynevezett Helyreállítási Alap kevésbé, de a 2021-2027-es ciklus pénze már húsbavágóan érinti a hazai vállalkozásokat. A decemberi brüsszeli megállapodásokkal eldőlt, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében 2300 milliárd forint nyílik meg Magyarország számára, amely összeg 48 százalékát olyan programok finanszírozására kell fordítani, amelyek segítik a klíma- és energiapolitikai célok elérését. További 30 százaléka a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, a vállalatok digitális átmenetének támogatását teszi lehetővé. Ezen túlmutatóan az operatív programok esetében – a magyar társfinanszírozással együtt – 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésre 2027 végéig.
Az elkövetkező időszak pályázatai ismételten olyan lökést adhatnak a hazai, elsősorban gyártó és termelőtevékenységet végző mikro-, kis- és középvállalkozási körnek, amelynek köszönhetően meg tudják valósítani a beruházási és fejlesztési elképzeléseiket.
Mekkora támogatás érkezett korábban és mire szeretnének leggyakrabban pályázni a magyar vállalatok?
Az utóbbi évek legnépszerűbb pályázatai részben a járvány okozta helyzet ellensúlyozásához kapcsolódtak, emellett már az új ciklus kiírásai voltak: az ún. Versenyképesség Növelő Támogatás pályázata nagyságrendileg 250 milliárd, GINOP Plusz-1.2.1-21 kiírás körülbelül 200 milliárd, a GINOP Plusz-1.2.3-21 felhívás megközelítőleg 100 milliárd forint keretösszegű támogatást biztosított. Intézetünk ügyfélkörében legnagyobb érdeklődés az eszközbeszerzési, a csarnoképítési és energetikai pályázatok irányában vannak, amelyek kapcsán továbbra is töretlen a várakozás.
Tehát nemcsak fellélegzés, de óriási lehetőség is a magyar cégek számára az új pályázati ciklus. Pályázati forrás igénybevétele nélkül a legtöbb esetben (saját) erőn túlmutatóan nagy teher egy beruházás, ezért sokan bele sem kezdenek a fejlesztésekbe… A pályázatokhoz kapcsolt fejlesztés megvalósítása segítséget jelent a munkaerő megtartásában is.
A pályázatok valóban segítenek a növekedésben?
Decemberben nagyon sokan leépítésben, cégeladásban gondolkoztak. Mára a pályázati várakozásoknak köszönhetően ez megfordult, inkább a fejlesztés irányát választják. Magyarország a negyedik európai uniós ciklusába lépve komoly tapasztalatokkal, ismeretekkel bír mind a Brüsszellel folytatandó tárgyalások, mind pedig a pályázatkezelés rendszerét illetően. Az európai uniós támogatások minden ágazat számára nagy segítséget jelentenek, főleg a gyártó-, termelő- és szolgáltatóipar számára. Egy beruházása finanszírozása történhet saját erőből, hitelből vagy lízingből, illetve nem visszatérítendő támogatásból. Egy 50, de akár 70 százalékos támogatás(i intenzitás) értelemszerűen javítja a megtérülést és komolyabb volumenű fejlesztést enged megvalósítani.
Hogy kell elképzelni egy pályázatot. Mikor érdemes elindítani és mikor zárul?
A mostani hétéves ciklus 2021-2027-ig tart, az Operatív Programokat már meghatározták, egyes programok el is kezdődtek, így például a GINOP Plusz is. Budapesten kívül minden térség támogatott, ugyanakkor a legmagasabb átlagos támogatási intenzitás a keleti és déli régiókra jellemző. Kiemelt ágazatok nincsenek, de leginkább a gyártó és vállalatok számára kedvezőek a feltételek.
Javaslom, hogy a fejlesztést megvalósítani kívánó vállalkozások konkrét beruházási tervekkel rendelkezzenek az elkövetkező évekre vonatkozóan, hiszen sok esetben egy felhívás megjelenésétől számítva 30 napon belül benyújtandó a pályázat,
ezért – különösképpen az építési és infrastrukturális beruházások esetén – sokszor nincs elég idejük felkészülni azoknak, akik csak a konkrét megjelenésekor kezdenek el felkészülni. Egy építési(i beruházás) esetén például már a pályázat részét kell hogy képezze a tervdokumentáció, a tervezői költségbecslés vagy kivitelezői árajánlat, illetve a benyújtott építési engedély kérelem.
Egy jó együttműködésben a pályázatíró – a legfontosabb dolgokat szem előtt tartva – segítséget tud nyújtani már a beruházás tervezésétől elkezdve egészen annak lezárásáig. Kizárólag olyan pályázatíró igénybevétele javasolt, aki fix díj nélkül, sikerdíjas konstrukcióban vállalja a pályázat megírását és teljes projektmenedzsmentjét. A sikerdíjas rendszerben a pályázatíró is sokkal jobban átgondolja, mit vállal el. Azt gondolom, a rendkívül szigorú és immáron 2003 óta folyamatosan fejlesztett előminősítési rendszerünknek köszönhető, hogy közel nulla az általunk benyújtott pályázatok közül az elutasítottak aránya.
Előkészülettől a teljes zárásig milyen ciklusai vannak a pályázatoknak?
A megvalósítási időszak az az időintervallum, amelyen belül el tudja számolni és ezáltal támogattatni tudja a pályázó a beruházási, fejlesztési költségeit. Ez jellemzően 24 hónap, plusz-mínusz 6 hónap eltéréssel. Ezt követi az úgynevezett fenntartási időszak, ami kkv-k esetében 3 év, amikor kötelező működtetni a beszerzett javakat.
Azon pályázók, akik külső segítség nélkül vágnak bele egy pályázat(i projekt) lebonyolításában, jellemzően a megvalósítás során találkoznak az általuk korábban nem ismert buktatókkal.
Ilyenek például:
- A megkötésre kerülő vállalkozói szerződésekben elkülönítetten és egyértelműen be kell mutatni, ha a projekt tartalmaz olyan támogatható tevékenységet, amelyet nem a támogatási kérelem részeként, nem az arra jóváhagyott, az Európai Unióval elszámolható összköltség terhére kíván megvalósítani, vagy olyan nem támogatható tevékenységet, amelyet az önerőn túl, további saját forrásból, de a projekt részeként kíván megvalósítani.
- A kedvezményezettnek projektszintű elkülönített számviteli nyilvántartást kell vezetnie, a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten kell nyilvántartania.
- Ha egy vállalkozás több ágazatban is aktív és ezekre eltérő maximális összegek vonatkoznak, a vállalkozás az átmeneti támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – ne haladja meg a lehetséges összeget.
- Sok az adminisztratív teendő, illetve fontos ismerni a pályázás menetét, különben könnyen elvesznek a vállalkozások és nem sikerül időben beküldeni a támogatási kérelmet.
Sokat változott a pályázati-pályázási rendszer az elmúlt években?
A közelmúltban több tényező is nehezítette a pályázók életét (például az ellátási lánc kiszámíthatatlansága, a szállítási idők meghosszabbodása) köztük is kiemelkedő mértékben az árfolyamváltozás és ezzel egyidejűleg az árak emelkedése, amely kapcsán többlettámogatást – változás, bejelentés formájában – kizárólag a vidékfejlesztési pályázatokon lehetséges igényelni. Érdemes tehát a vállalkozóknak figyelni arra, kiíráshoz képest jelentősen drágulhat a beruházás, rendelkezniük kell az előírtnál nagyobb önerővel.
Érdekes újdonság a rendszerben, hogy az elmúlt évek pályázataiban jellemzően a visszatérítendő támogatás bizonyos feltételek teljesülése mellett részben vagy egészben vissza nem térítendővé válik. A megvalósítást követően az első (ún. Projekt Fenntartási) jelentés benyújtását követően kerül sor a projekt eredményességének visszamérésére, és annak eredményeként kerül megállapításra a tényleges visszatérítendő támogatás összege. Az ún. eredményességi mérés során az összköltség maximum 70 százalékát elérő visszatérítendő támogatás az előre meghatározott eredményességi célok elérése esetén részben vagy egészben átalakítható vissza nem térítendő támogatássá.
Van javaslatod azok számára, akik pályázni készülnek?
Javaslom amegfelelő előkészítést, és hatékony felkészülést – különösképpen azoknak, akik öt éven belül készülnek a beruházásra, fejlesztésre. A beruházási pályázatokban támogatható tevékenység jellemzően:
- a gépbeszerzés,
- az infrastrukturális és ingatlanberuházás,
- a tanácsadási és
- a képzési szolgáltatások igénybevétele,
- az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzése,
- a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása,
- az információs technológia-fejlesztés.
Fontos tudni, hogy a projektben beszerzett eszközöket az érintett eszközök kereskedelmi forgalmával üzletszerűen foglalkozó, kereskedőnek vagy gyártónak minősülő szállítótól kell vásárolni. Az eszközöket csak megfelelő tárgyi- és humánerőforrásokkal, valamint szervizhálózattal rendelkező gyártótól, vagy hivatalos forgalmazótól lehet beszerezni.
A pályázó a beruházással létrehozott vagyont a támogatási jogviszony ideje alatt, a fenntartási időszak végéig kizárólag a Támogató előzetes jóváhagyásával, a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása, átruházása mellett
- idegenítheti el,
- adhatja bérbe vagy
- más használatába, ill. terhelheti meg.
Munkám során gyakran tapasztaltam, hogy sokkal könnyebben fejlődtek azok a cégek, és sokkal kevesebb idegeskedéssel megúszták azok a cégtulajdonosok, akik likviditásukat megőrizve, inkább pályázati forrásból fejlesztettek – ezért is tartottam fontosnak interjút készíteni Tóth Ádám Ferenccel. A támogatások, pályázatok esetén pedig szinte mindig látható, hogy a leggyorsabbak járnak a legjobban, mert az elején kevésbé kerül beárazásra a támogatás, pályázat a teljes költségvetésbe. Például, ha mindenki csarnokot akar építeni, mert arra lehet pályázni, akkor meg fog ugrani a csarnok építés díja (kereslet-kínálat alakítja az árakat).
Jelen blogbejegyzés szerzője Nagy Attila vezető online vagyonkezelő bankárunk, akit a fentiekkel kapcsolatos kérdése esetén ezen a címen érhet el: kapcsolat@hold.hu