A bankok a magyar kamatpolitika igazi nyertesei?

Egy éven belül világszerte csökkenhet az infláció, ennek ellenére föl kell készülnünk rá, hogy ebben az évtizedben sokkal magasabb inflációs- és kamatkörnyezetben működik majd a globális gazdaság, mint a koronavírus-járvánnyal záruló, csaknem két évtizedes időszakban – emelte ki a 444.hu tudósítása a HOLD Alapkezelő múlt heti sajtóbeszélgetéséről. A vállalat vezetői, köztük Móricz Dániel befektetési igazgató elmondták, Magyarországon is csökkenhet az infláció, bár a kormány intézkedései hosszabb távon inkább növelik, mint csökkentik azt, az pedig, hogy megpróbálják semlegesíteni a jegybank kamatemeléseit, megnehezíti az MNB dolgát, hogy ellássa inflációcsökkentő feladatát. Az egészen nem is a kormány, inkább a bankok fognak rövid távon nagyon sokat keresni.

Monetáris politika, két helyről

A magyar gazdaság klasszikus túlhevülésen esett át a járványból való kilábalás alatt, amire nem reagált megfelelően sem a költségvetési, sem a monetáris politika. Előbbi azért, mert választások voltak, sőt, a kampányban tapasztalt osztogatással még fűtötte is a folyamatot a kormány, a jegybank pedig elkezdett ugyan kamatot emelni, de ez nem gyűrűzött át a gazdaságba. A túlfűtöttség a devizapiacon talált magának szelepet; a forint történelmi gyengülése mutatta, hogy valami baj van, ehhez hozzájárult a háború és a gázimport miatti külkereskedelmi hiány.

A drága euró magától is hűti a keresletet, de ez önmagában vagy nem elég, vagy nagyon drasztikus gyengülés tudná csak kiegyenlíteni az egyensúlyt. A gazdaságpolitika is lépett a választás után, de a piaci visszajelzések szerint nem elég gyorsan, ezért is gyengült tovább a forint. Ezért amíg a szomszédos, régiós országokban már meg tudott állni a monetáris szigorítás, addig a magyar jegybanknak tovább kellett emelnie a kamatszintet.

Ami meg tudta állítani a forint gyengülését és az államkötvény hozamainak emelkedését, az az, hogy a jegybank egy hónapja 18 százalékra emelte az overnight kamat szintjét. A jegybank kamatemelései viszont csak akkor lehetnek hatásosak, ha azok át tudnak gyűrűzni a gazdaságba.

A kormány által egymás után bevezetett kamatstopok pont ezt a hatást akadályozzák, aláásva az MNB intézkedéseit. Móricz Dániel szerint

“látni, hogy amint a forint árfolyama nyugvópontra ér, a kormány gazdaságpolitikája rögtön igyekszik az MNB amúgy valós fájdalmakkal járó kamatemelésének hatásaiból visszavenni.”

Legutóbbi ilyen lépésként jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, korábbi jegybanki alelnök, hogy március végéig a befektetési vállalkozások, pénztárak, lakástakarék-pénztárak, biztosítók, befektetési alapok, legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek a kereskedelmi bankoknál mostantól elhelyezett betétjeik után nem kaphatnak magasabb kamatot a 3 hónapos diszkontkincstárjegy kamatánál. Ez csak a legutóbbi a kamatstopok sorában, nyáron a változó kamatozású jelzáloghitelesek kamatait korlátozta a kormány, ősszel ezt kibővítette azokra, akiknek öt évente árazódik át a kamat, később a kkv-szektorét is korlátozták.

Móricz Dániel, a HOLD Alapkezelő befektetési igazagatója

Ez azt jelenti, hogy a kormány beleszól a kamatpolitikába, vagyis két helyről, egymással ellentétes irányba vezetik a magyar monetáris politikát. Ez olyan bizonytalan szabályozási környezetet teremt, ami gyakran és kiszámíthatatlanul változik, és nem nagyon segíti az infláció letörését. Hosszabb távon a reálgazdaságban bevezetett árstopokkal együtt ez is növeli az inflációt, ami amúgy a fentebb leírt hatások miatt valószínűleg Magyarországon is idővel 5-10 százalék közé csökkenne. Egyébként a magyar gazdaságban a rendszerváltás után ez volt a normális, inkább az elmúlt tíz év alacsony inflációja volt kivételes.

A legutóbbi, pénzügyi cégekre és gazdag lakossági megtakarítókra kivetett kamatplafont a kormány azzal indokolta, hogy a megemelt jegybanki kamatok miatt ezek a szereplők bankbetétben tartják a pénzüket, ahelyett, hogy befektetnék a gazdaságba, vagy állampapírt vásárolnának belőle. De elérheti-e a kormány a célját, hogy a lépés után többen vegyenek állampapírt?

A HOLD Alapkezelő befektetési igazgatója szerint valamivel tényleg több pénz mehet állampapírokba, ami minimálisan, de csökkentheti a kormány finanszírozási költségeit, bár nem tudni, mekkora összeg kerül át ténylegesen állampapírba a betétekből, ha az állampapírnak nem jobb a hozama. Márpedig a szabályozás szerint a betét és a kötvény hozama most ugyanannyi.

A bankok nyernek?

A lépés legnagyobb nyertese viszont nem az állam lesz, hanem a bankok. A jegybanki kötvényvásárlásoknak és hitelezéseknek hála az MNB mérlegfőösszege felduzzadt, ennek köszönhető a nagyságrendileg 10 ezer milliárd forintra rúgó többletlikviditás, ami a nap végén az MNB betéti konstrukcióiban landol. Ez többletlikviditás a pénzügyi rendszerben, ami után a jegybank fizeti a bankoknak a kötelező tartalékrátájuk után egyrészt a 13 százalékos alapkamatot, másrészt decemberben ki kell fizetnie a valamivel 14 százalékot meghaladó kamatot nagyjából 2500 milliárd lekötött betét után, a maradékra pedig a 18 százalékos overnight kamatot. Ezen nem változtat semmilyen kamatstop, ahogy az sem befolyásolja, hogy a lakosság állampapírt vásárol, vagy sem.

A bankok a jegybankból kapott kamatok után eddig tudtak nagy betéti kamatot adni a fent sorolt pénzügyi cégeknek és nagy betéteseknek. Ezután nem tudnak majd, de ezt a pénzt ugyanúgy megkapják a jegybanktól, és most, hogy nem adhatják tovább a betéteseknek, rengeteget keresnek mindezen. Az intézkedés tehát újraosztja a magas kamatjövedelmet, amiből eddig több jutott a bankok bizonyos ügyfeleinek, most pedig több jut a bankoknak.

Az kérdés, hogy a bankok ezt az extra jövedelmet továbbközvetítik-e a gazdaságba. De az, hogy a kormány sorra vezeti be a kamatstopokat, és nehezen kiszámítható, állandóan változó szabályozási környezetet teremt, nem igazán ösztönzi arra a bankokat, hogy kihelyezzék ezt a pénzt. Biztosabb, ha azt a biztos kamatot hozó jegybanki betétben tartják. Hogy a kormány mit reagál erre, az (is) kérdéses.

A fokozatosan emelkedő infláció évtizede

Volt négy évtized, amely folyamatos globalizációt eredményezett, ez azonban most több dolog miatt is megváltozott, egyetlen év alatt reálértelemben mindenki elvesztette megtakarításának 20-25 százalékát – hangzott el a HOLD Alapkezelő múlt szerdai sajtóeseményén.