A fokozatosan emelkedő infláció évtizede

Volt négy évtized, amely folyamatos globalizációt eredményezett, ez azonban most több dolog miatt is megváltozott, egyetlen év alatt reálértelemben mindenki elvesztette megtakarításának 20-25 százalékát – hangzott el a Portfolio tudósítása szerint HOLD Alapkezelő szerdai sajtóeseményén. A szakértők a magyar gazdasági helyzet kapcsán elmondták, hogy a klasszikus túlhevülés esetét lehet látni, a belső kereslet elszállt, amire sem a költségvetési, sem a monetáris politika nem reagált időben. A befektetések közül most rövid távon a kötvénypiacban látnak nagyobb izgalmakat.

Online vagyonkezelés

Bilibók Botond, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója a nemrég debütált online vagyonkezelési szolgáltatást mutatta be a társaság szerdai sajtóeseményén:

  • Szeretnék, ha az online vagyonkezelés nemcsak a vagyonos ügyfelek, hanem mindenki számára elérhető lenne, így ezt indítják most el a kisebb befektethető vagyonnal bíró ügyfelek számára is.
  • A vezérelv az volt, hogy bár kommunikálni kell az ügyféllel, egyszerűen és érthetően igyekeznek megfogalmazni az üzeneteket.
  • Még mindig nagyon sok megtakarítás van betétekben itthon, ezeken pedig óriásit buknak a befektetők a rekord magas infláció és az alacsony betéti kamatok miatt.
Bilibók Botond, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója

Rendhagyó év

Móricz Dániel befektetési igazgató az idei piaci eseményekről beszélt, amelyek elmondása szerint több történést tartogattak idén, mint máskor 10 év alatt összesen.

Volt négy évtized, amely folyamatos globalizációt eredményezett, ez nagyon jó környezet volt a tőkének: eltűnt az infláció, lecsökkentek a kamatok, így a befektetőknek, vállalkozóknak ez egy jó időszak volt.

Móricz Dániel, befektetési igazgató

Ez most több dolog miatt is megváltozott, amit már egy ideje vártak, és amire a Covid kissé rá is segített.

Most egyetlen év alatt mindenki elvesztette megtakarításainak 20-25 százalékát reálértelemben. Bár az ingatlanpiac lassabban reagál, szerinte hamarosan az itteni árak is csökkenni fognak.

A mostani folyamathoz hasonlóra, amikor a részvények és a kötvények árfolyama is zuhan, még nem volt példa

– emelte ki a VG a sajtóeseményen elhangzottakból.

Most az infláció az igazi probléma, amellyel globálisan már régen szembesült a piac. A jegybanki szigorítások az infláció elleni küzdelem eredményei, ennek hatására viszont nagyobb vagyonvesztés történt, hiszen mindkét fő eszközosztály ára visszaesett.

Nagyon fájdalmas volt az idei év, a kötvényekkel nem lehetett pénzt keresni, a fejlett piaci tőzsdék árazása rekord szinteken járt. Most egy olyan helyzet van, hogy 1-2 százalékos reálhozamot már el lehet érni. Cser Tamás vezető részvényportfólió-kezelő megjegyezte, hogy egy 10 éves amerikai reálkötvény (Tips) az előretekintő hozamot mutatja, tehát a következő 10 évben évesítve mekkora reálhozamot tud elérni, mivel a papír infláció indexált.

Cser Tamás, vezető részvényportfólió-kezelő

Rövid távon Európát egy energiaválság sújtja, jó eséllyel ebben vagy a következő negyedévben recesszióban lesz. Kínában úgy tűnik, hogy most már tényleg elkerülhetetlen a gazdasági növekedés lassulása, erre rásegít a zéró Covid-politika is. Az USA-ban a legkisebb gazdasági probléma jelenleg, itt inkább az a gond, hogy itt reagál a legérzékenyebben a gazdaság arra, ha a tőkepiacon történik valami az eszközárakkal.

Mindenhol lassul a gazdasági növekedés, az infláció miatt szigorítanak a jegybankok – ez a környezet nem jó a tőzsdéknek. A Covidot követő pénzpumpát követően nagy részvénypiaci és kötvénypiaci lufik alakultak ki, ezeknek egy része már kipukkant. A mánia eszközök, nagy növekedést ígérő részvények estek a legnagyobbat, ezeket az alapkezelő igyekezett is kerülni.

Rövid távon a kötvény izgalmasabb, mint a részvény, mivel az infláció érzékelhető csökkenésére számítanak globálisan

– jegyezte meg.

Egy év múlva akár 3 százalék alá is eshet globálisan, hiszen estek az energiaárak, a szállítási költségek, erős a dollár, sok minden normalizálódik most. Az infláció visszaszorítását célzó jegybanki lépések is várhatóan enyhülni fognak. A fejlett világban a kötvények néhány hónap múlva jobban teljesíthetnek, mint a részvények.

Cser Tamás hozzátette, hogy egyelőre nem látszik az, hogy az esésbe be lenne árazva egy gazdasági romlás vagy recesszió. A gazdaság most akkora sokkot kapott a kamatemelkedéstől, hogy a recesszió kialakulásának lehetősége magas, ezt mégse tükrözik még az árak.

Hosszú távon Móricz Dániel szerint vége van a pénzromlási időszaknak, és ez az évtized az infláció fokozatos emelkedéséről fog szólni.

Nem fogunk visszatérni a 0-1 százalékos inflációs környezetbe tartósan, szerinte ez az évtized inkább a 70-es évekre fog hasonlítani. A 70-es években a fő eszközosztályok vesztettek a reálértékükből, a value részvények viszont jól teljesítettek. Gyakorlatilag 2020 őszétől kezdve most is azt látjuk, hogy a value részvények egész jól teljesítenek. A szakértők szerint ezek a részvények továbbra is, relatíve olcsónak tekinthetők, így ebben az évtizedben is nekik állhat a zászló.

Megjegyezte, hogy az elmúlt évtizednek az egyértelmű nyertese az amerikai tőkepiac és a dollár volt. A dollár viszont most már nagyon drága, az euró ezzel szemben olcsónak tekinthető, a tőkepiacokon pedig az amerikai tőzsdék extrémen felülteljesítették a világot (köszönhetően a FANG-részvényeknek).  

Ez az évtized más lesz, mint az előző 40 év volt: fokozatosan emelkedő kamatkörnyezettel nem biztos, hogy olyan kedvező lesz ez a befektetési időszak, mint korábban volt, de a reáleszközök jól teljesíthetnek (részvény, nyersanyag, ingatlan). Rövid távon inkább a kötvénypiacon látnak izgalmas lehetőségeket.

Az elmúlt évtizedben jelentős megnőtt a passzív befektetések aránya – mondta el Bilibók Botond. Nagy a valószínűsége annak, hogy ezek a termékek gyengén fognak teljesíteni a következő évtizedben. Cser Tamás hozzátette, hogy a passzív alapokba való tőkeáramlás a mai napig tart, ez segítette is az amerikai nagy cégek árfolyamának emelkedését.

Lengyel részvénypiac

A lengyel részvénypiac szerintük most nagyon vonzó, ennek kapcsán Cser Tamás elmondta, hogy a lengyel részvényekkel jelenleg 25 évvel ezelőtti árakon kereskednek.

Az országban nincs nagy gazdasági probléma, mégis nyomott az árazás, a 7-es P/E nagyon alacsony árazásnak minősül, hiszen egy fejlődő piac ma egy 14-es P/E-n mozog.

Az energiaválság miatt a régió részvénypiacai sokat estek, a lengyeleké is, holott ők készültek fel a gázcsapok elzárására a legjobban (pl. LNG-szerződések). Az energia válság a GDP évi körülbelül 2-3 százalékát érinti Európában, míg Lengyelországban egy százalék körüli ez a hatás. Példaként hozták, mint jó befektetési lehetőség, a lengyel PZU biztosítót.

Magyar helyzet

Klasszikus túlhevülés esetét lehetett látni a magyar piacon: a belső kereslet elszállt, amire sem a költségvetési, sem a monetáris politika nem reagált, illetve nem időben. Ilyenkor mindig van egy szelep, általában a deviza, ami jelzi, hogy baj van. A forint ennek hatására jelentősen gyengült, így hűteni kellett a belső keresletet.  A magyar kamatszint elszakadt a régiós országokétól, a magyar kamatok tovább emelkedtek.

A magyar hozamemelkedést és a forint gyengülését a jegybank egyhetes betétének 18 százalékra való emelése tudta megfordítani. Ez ugyanakkor abban az esetben hatékony, ha ez át tud gyűrűzni a gazdaság minél több szegletébe. Most viszont, hogy a forint megnyugodott, a gazdaságpolitika ismét hozott számos, ezzel szembemenő intézkedést, mint amilyen a kamatplafon, illetve most a betéti kamatstop bizonyos magyar befektetői kör felé.  

Többes kamatrendszerbe tértünk vissza, egy gyakran és nem feltétlenül kiszámítható gazdasági környezetben vagyunk, ami nem feltétlenül segít az infláció letörésében, sőt, hosszú távon inkább inflációt emelő hatása van.

Mindezek hatására már nem feltétlenül izgalmas a magyar állampapír-piac, itthon is el kell felejteni az alacsony hozamokat, könnyen elképzelhető, hogy hosszú távon mi is beragadunk egy 5-10 százalékos inflációs sávba.

Itthon nincs olyan nagy baj, mint 2008-ban volt, amennyiben a gazdaságpolitika érdemben reagál. Sikerült lecsökkenteni azóta az ország nettó külső adósságát, a magas gázárak most inkább folyó-fizetési mérleg problémaként jelentkeznek.

A tőkepiacokon még könnyebb a visszaút mindebből, mint a reálgazdaságban az árstopok miatt – mondta el Bilibók Botond. Árkorlátozásokat általában csak politikai szavazatvesztéssel lehet feloldani.

„Ebből a szempontból pedig úgy tűnik, hogy velünk marad még az infláció egy darabig.”

Rövid távon kötvények, hosszú távon reáleszközök

A recessziós félelmek és a világgazdaság minden régióban jellemzően rossz állapota ellenére már látszanak a következő évek vonzó befektetési lehetőségei.