A forint gyengülése gazdasági kórkép

Átlépte a 400 forintos lélektani határt és a hétfő délután 402,8 forinton tetőzött az euró árfolyama. A magyar fizetőeszköz gyengélkedéséről az InfoRádió Szabó Lászlót, a HOLD Alapkezelő felügyelőbizottságának elnökét, és Madár Istvánt, a Portfolio vezető elemzőjét kérdezte.

Madár István a 400 forintos euróárfolyammal kapcsolatban elmondta: bár nem recseg-ropog a pénzügyi stabilitásunk, de minél gyengébb a forint, annál inkább drágulnak az importtermékek, és az amúgy is magas infláció további lökést kaphat. A forint 12-14 év óta gyengül, az euróval szembeni 240 körüli szintről most már 400-ig jutott az árfolyam.

Szabó László szerint a forintárfolyam a gazdaság kilátásait is tükrözi, a folyamatosan gyengülő deviza mutathat gazdasági problémákat, és úgy értékelte, hogy a világ nem a Magyarország számára megfelelő irányba fordul.

Szabó László, a HOLD Alapkezelő Felügyelőbizottságának elnöke
Szabó László, a HOLD Alapkezelő felügyelőbizottságának elnöke

Kinek van sara a forint zuhanásában?

“Nagyon egyszerű: a piac úgy ítéli meg, hogy a magyar gazdaság gyenge”

– válaszolta a műsorban Szabó László.

Szerinte az az érv sem állja meg a helyét, hogy a forint lejtmenete csak és kizárólag az orosz-ukrán háborúnak és a kapcsolódó gazdasági szankcióknak az eredménye, hiszen a konfliktust hozzánk hasonlóan közelről megélő és végigkövető régiós országok devizái az elmúlt időszakban jelentősen erősödtek a magyar pénzhez képest.

Példaként a lengyel zlotyi és a cseh korona kerültek említésre, a szlovákokat pedig azért nem boncolgatta külön Szabó László, mert az ő devizájuk az euró.

Euró: Horvátország nem lesz Venezuela

7,50 – tíz éve is ennyi kunába került egy euró és most is. Az árfolyam egy évtized alatt semmit sem változott. Nincs benne érdemi mozgás – sem koronavírus-járványra, sem háborúra, sem semmilyen külső eseményre. Vakmajom szerint nyugodtan számolhatunk azzal, hogy nem lesz akadálya az euró 2023. januári bevezetésének Horvátországban.