Ha egy országban nem állnak fönn súlyos egyensúlytalanságok, akkor a gazdaságpolitika, elsősorban a jegybank, bizonyos értelmes keretek között oda teszi a deviza árfolyamát, ahova akarja – írta Zsiday Viktor a legújabb blogbejegyzésében.
A befektetési szakember szerint, mivel Magyarországon nem voltak ilyen nagy egyensúlytalanságok az elmúlt években, a forint mégis folyamatosan gyengült, elég egyértelmű, hogy a magyar pénz gyengítése „szándékos” volt.
A gazdaságpolitika legfőbb célja a növekedés bármi áron való fenntartása volt, ez azonban egyre nagyobb nehézségekbe ütközött, ahogyan a gazdasági ciklusunk érett fázisba lépett – fejtette ki Zsiday Viktor.
Szerinte ekkor találták ki a „high-pressure economy” varázskifejezést, ami valójában sima túlfűtést jelent.
Ehhez szükséges volt a monetáris és fiskális stimulus egyre nagyobb arányú bevetése. Erre jött még rá a koronavírus-válság, ami alatt végképp csúcsra lett járatva a stimulálás minden fronton. Ez azonban már csak egyre nagyobb költségvetési hiánnyal és pénzpumpával volt megvalósítható, és az egyik ára a forint rohamos értékvesztése volt – írta a közgazdász.
Zsiday Viktor megjegyezte:
„Sajnos ebben semmi csoda sincs. Dornbusch és Edwards már régen kielemezték, hogy miként zajlik le a gazdasági populizmus, és mik ennek a makroökönómiai vonatkozásai, és ebből én is írtam egy összefoglalót pár éve. A rossz hír az, hogy Magyarország halad előre a latin-amerikai úton. Ennek része a deviza szándékos gyengítése is, amelytől a gazdaság további felpörgetését remélik, de, a devizagyengítés olyan, mint a drog: elsőre hatásos, de sokadik alkalomra már bekövetkezik a hozzászokás, és a szokásos adag már semmit sem használ.”
A forint gyengülése gazdasági kórkép
Átlépte a 400 forintos lélektani határt és a hétfő délután 402,8 forinton tetőzött az euró árfolyama. A magyar fizetőeszköz gyengélkedéséről az InfoRádió Szabó Lászlót, a HOLD Alapkezelő felügyelőbizottságának elnökét, és Madár Istvánt, a Portfolio vezető elemzőjét kérdezte.