Javában zajlik a 2025-ös, lényegében kísérleti Klubvilágbajnokság az Egyesült Államokban. A látottak inkább kevesebb, mint több meglepetéssel szolgálnak, de lehet, hogy van valami, amiről érdemes megosztani néhány gondolatot a jövőre nézve.
A HOLDBLOG felületén a Klubvilágbajnokság és a Szuperliga különböző kérdésköréről írtam már cikkeket. Viszont amíg a Szuperligának se híre, se hamva, addig a FIFA el tudta érni, hogy egy 25 esztendővel ezelőtt megbukott formátumot feltámasszon. Ehhez azonban pénzre volt szüksége: a FIFA pedig előteremtette a megfelelő összeget, amely roppant motiválttá tett mindenkit a részvételben. A tervek szerint 2 milliárd dolláros bevételt generáló Klubvilágbajnokság egyik felét maga a DAZN teszi ki, amely online felületén ingyenesen biztosítja a világ számára a mérkőzések megtekintését.
Ugyanakkor ezt iszonyú agresszív marketingkörítés mellett teszi meg, folyamatos reklámokat, exkluzív előfizetési megoldásokat kínálva a kattintóknak.
De ki az a DAZN?
A cég egy brit sport streaming és szórakoztató platform, amely szemmel láthatóan komoly célokat fogalmazott meg maga előtt, hiszen a Klubvilágbajnokság jogainak megszerzését követően úgy adott el 10 százalékos részesedést Szaúd-Arábiának 1 milliárd dollárért, hogy a szaúdiak éppen akkor kapták meg a 2034-es világbajnokság rendezési jogát. A DAZN szaúdi kapcsolatai nem voltak ismeretlenek, hiszen 2022-ben a Joshua-Usyk bokszmérkőzést is Szaúd-Arábiában rendezték meg és a DAZN vitte el a nemzetközi közvetítés jogát. Tervek tehát nyilvánvalóan vannak, a FIFA jó eséllyel alaposan kitervelte ezt az egészet, és korábbi próbálkozások kudarcait már jó előre kitalálta, hogy miként kerülheti el.
Sokat elmond, hogy a FIFA 125 millió dollárral igyekszik motiválni a győzelemig menetelni vágyókat. Ennyit ér ugyanis, ha valaki hét találkozót követően behúzza a Klubvilágbajnokságot. A Real Madrid 154 millió dollárt kalapozott össze a 2023-24-es Bajnokok Ligája megnyerését követően az UEFA-tól. Döbbenetes pénzről van szó. Különösen akkor, ha tudjuk jól, hogy az ellenfelek köre itt nem az olasz, német, spanyol, angol, francia top gárdák tömegeiből kerül ki. A mezőny több mint negyede finoman szólva sokkal inkább közeli nézője, mint alakítója az eseményeknek.
A Bajnokok Ligájának általában hét-nyolc reálisan esélyes klubja van, itt viszont az európaiak korlátozása miatt ez alighanem nagyjából négyig megy el, amelyből párnak már sikerült kiesnie a sorozatból. A PSG, a Real Madrid, Bayern München vonal mellett még a Chelsea bizakodhat.
Mondom mindezt természetesen a tisztelet hangján a dél-amerikaiakra nézve. De egyrészt idén a PSG-nek 17 találkozót kellett vívni a sikerhez a Bajnokok Ligájában. Másrészt, ahogy említettem, azok minősége ennél biztosan komolyabb volt. A PSG menetrendje a nyolcaddöntőtől például a Liverpool, Aston Villa, Arsenal oda-vissza mérkőzésekkel telt. Vagyis a FIFA valóban kirakta az asztalra azt a tétet, ami mellett elmenni nehezen lehet. Az UEFA csapatai ráadásul jóval magasabb nyitási összeggel szállnak be a buliba. Ez azt jelenti, hogy az Auckland City 3 millió dollár körüli összeggel gazdagodik a részvételével, míg a Real Madrid 38 millió dollárt kap csak azért, mert kifáradt az Egyesült Államokba.
A klubvilágbajnokság lesz a Szuperliga?
Amint a helyzet mutatja, könnyen lehet, hogy a globális határokat minden formában áthágva létrejöhet egy olyan Szuperliga, amely ugyan talán csak négyévente, egy rövid nyári időszakban, de megrendezésre kerül. Ehhez azonban jó pár dolog szükségeltetik. Többek között, hogy az iszonyú módon felfelé törekvő szaúdi és amerikai liga tovább erősödjön. Dél-Amerika brazil és argentin együttesei alapvetően képviselik magukat, de ennek kellene még szélesednie az előbb említett nemzetekkel. Ez nem tűnik annyira lehetetlennek, hiszen a legértékesebb 50 klubból ma már 19 (!) amerikai. A négy államilag megtámogatott szaúdi erejét se kell ecsetelni az olvasóknak. Lényegében már most nehéz lenne felsorolni azokat a neveket, akik Lionel Messitől Luis Suarezen át Rúben Nevesig, Hugo Llorisig, Olivier Giroudig vagy Joao Canceloig terjednek.
Az ötlet bár elsőre valóban szürreálisan hangozhat, de látjuk, hogy akár az Egyesült Államok, akár Szaúd-Arábia érintett lenne az ezt illető megoldásokban.
Alighanem arra is volna nyitottság, hogy a torna mihamarabb Európába kerüljön, hiszen itt lehetne a legtöbb nézőt leültetni a televíziók elé. Illetve nagyon könnyedén meg lehetne tölteni 50-60 ezer nézővel a stadionokat, ha a jól ismert sztárcsapatok mellett az akár kicsit kiöregedett csúcsjátékosok fellépnének a pályára. Jókora esély volna még több szponzor megszerzésére, még durvább amerikai és ázsiai tőke bevonására, ami igazán ösztökélné a csapatokat.
Ez egyben azt hozhatná magával, hogy az Európán kívüli egyletek még többet tudnának költeni játékosok megszerzésére, megfizetésére, magukhoz csábítására, de főleg presztízsük növelésére. Nem kérdés, hogy már most nem egy olyan igazolás (Jhon Duran, Joao Cancelo, Gabri Veiga, Ezequiel Fernandez) történt az arab világba, ahol fiatal, de mindenképpen fiatalabb, Európa magasabb szintjein bőven megálló játékosok költöztek a szaúdi egyesületekhez. Valójában misztikusnak tűnt egy ideig, hogy a kontinenseken átívelő közelítés megtörténjen, de a globalizálódó világ könnyen lehet, hogy eléri ezt.
De mi kell ehhez még?
Nem tagadás, hogy Európában potenciálisan van (minimum szurkolói szinten) 15 olyan egyesület, akinek könnyedén helye lehetne egy ilyen tornán. Ha a FIFA belátta volna, hogy egyértelműen ki kell és lehet engednie legalább 3-3 spanyol, angol csapatot akkor már most nagyobb nézettséget generálhatott volna. Komoly öngól a Liverpool és az FC Barcelona távol tartása is. A FIFA azt sem kerülhetné el, hogy a legnépszerűbbeket hívja ki. Gondolok itt mindjárt arra a Manchester Unitedre, aki egészen biztosan több pénzt, sok-sok nézőt és nagy érdeklődést hozna, bárhol futballozzanak is. Teljesítmény ide vagy oda, a lóvé ezt a helyzetet felülírhatná.
A meghívásos alap, szabadkártya elgondolása végre a futballban is megelőzhetné a csak szigorúan nézett teljesítményt, ha annak van marketingértéke a játék népszerűsítése szempontjából.
Mindeközben kihívás növelni a szaúdi vagy amerikai bajnokságok színvonalát. A dél-amerikai egyletek igazán erősek lehetnének önerőből, de a legtehetségesebbek nagyon korán Európába kerülnek. A több pénz rajtuk valóban segíthetne. Ebben az értelemben az öreg kontinenssel nem lehet vetekedni, mégis éppen új, multifunkcionális stadion épül David Beckham Inter Miamijének, és ahogy fentebb szóba került, iszonyúan pörög fel az amerikai klubok értéke. Így illendően biztosan három, de akár négy szaúdi klubnak ott lenne a helye a palettán a mostani egy helyett. A Szuperliga botrányának egyik legfontosabb eleme a teljesítményalapúság hiánya volt. Ugyanakkor a FIFA fura rendszerei sem ezt biztosították, hiszen az igazságosság elemében négy afrikai csapat kergeti a labdát a mostani eseményen és az említett európai korlátozás sem sikerült éppen jól.
Van azonban még egy opció, amely különösen izgalmassá teheti ezt az ügyet. Ez nem más, mint a játékosok egyetlen szabad nyara 2024 és 2029 között. Jelenleg a páros években világbajnokságot, Európa-bajnokságot és Copa Americát rendeznek. A páratlan évek viszont lehetnének a klubvilágbajnokságé. Gianni Infantino álma eleinte a két vagy háromévente lejátszott klasszikus világbajnokság volt. Ez azonban totálisan kivitelezhetetlennek tűnt.
Egy klubvilágbajnoksághoz képest ugyanis jelentősen nagyobb szervezést, szponzori megállapodásokat, hosszas selejtezős folyamatokat és valóban a teljes futballelitet megköveteli a világbajnoki válogatott torna. A FIFA a 2026-os világbajnokság esetében például 10 milliárd dolláros bevétellel számol.
A klubvilágbajnokság ennél bőven szűkebb. Az idei tornát követően minden bizonnyal a tanulságok levonása jön majd, és ha Infantino úgy érzi, 2027 potenciális célpont lehet egy ilyen esemény gyors megismétlésére, akkor nem fog késlekedni bevetni pénzügyi vonzerejét. Továbbá szerintem akkor sem bánkódna, ha csak 2029-től állna be a kétévenkénti rendszer.
Borítókép: Gianni Infantino FIFA-elnök és a brazil Ronaldo Nazario a Klubviágbajnokság trófeájával.
Sziklai Attila többi írását és szemléjét itt böngészheted a HOLDBLOG-on.