Az eredményeket jelentősen befolyásolták a nemzetközi valutaárfolyamok is
Egymilliós befektetésnél akár több mint háromszázezer forint lehet a nyereség különbsége, ha gondosan válogatunk a kínálkozó lehetőségek között. Az elmúlt 12 hónap favoritjai kétségkívül a részvénybefektetések voltak: a több mint száz hazai befektetési alap hozamrangsorában az első öt helyen kizárólag hazai vagy külföldi tőzsdei befektetésekre specializálódott társaságot találunk.
Az imponáló nyereség elsősorban a hazai börze idei jó teljesítményével magyarázható. A tőkepiaci – és természetesen világgazdasági – szempontból etalonnak tekinthető amerikai gazdaság magához térése és az általánosan alacsony kamatok világszerte emelkedésre sarkallták a tőzsdei részvényárfolyamokat. A globális optimizmusból a nemzetközi és fundamentális szempontból egyaránt alulértékeltnek tekinthető Budapesti Értéktőzsde sem maradt ki: a BUX-index tavaly karácsony óta 7887 pontról – 17 és fél százalékos emelkedéssel rövid időre a tízezres álomhatárt is elérve – 9200 pont fölé került, így már nem csoda, hogy a részvényekbe fektető befektetési alapok teljesítettek a legjobban: a már tavaly is abszolút listavezető Concorde Részvényalap 25,8 százalékot. Az Aegon hasonló alapja – nem sokkal lemaradva – 21,9 százalékot hozott a jegytulajdonosoknak. A paletta első hat helyezettje két számjegyű növekedést produkált és még a leggyengébben teljesítő vagyonkezelő is 4,6 százalékos eredményt ért el.
A meglehetősen nagy szórás az egyes alapok eltérő befektetési politikájának tudható be: Szabó László, a ALAPKEZELŐ vezérigazgatója szerint részben a jó részvénykiválasztás, részben pedig a részvényhányad időről időre való helyes megválasztása döntött a tabellán elért helyezésről. A részvényalapok ugyanis nemcsak tőzsdei értékpapírokat tartanak portfóliójukban (ennek aránya 50-100 százalék közti), hanem a prognosztizált átmeneti mélyrepülések idejére megnövelik az állampapírok arányát (ezekkel egyébként további nyereséges spekulációk hajthatók végre). Mindenesetre a Concorde Alapkezelő hozzáértését dicséri, hogy az év elején az olyan kisebb társaságok papírjaiból válogattak, mint a Brau sörgyár. Ez a papír az év elején még csak 5500 forintos árfolyamon mozgott, ám a szakmai befektető kivásárlása nyomán már stabilan 13 ezer forintig kúszott fel a kurzus.
A szélesebb portfóliójú vegyes alapoknál már kevesebbet lehetett nyerni: bár az aranyérmes Budapest Alapkezelő 21,6 százaléka igazán megnyerő, a második Concorde 2000 már csak 13,2 százalékot hozott, és a sereghajtó egyenesen –2,2 százalékos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, minden bizonnyal a hosszabb lejáratú államkötvények magas aránya miatt.
A hazaiakhoz hasonlóan jól ment a külföldi részvényekbe invesztálóknak: az egy év alatt elért profit 4,2 százaléktól egészen 25,2 százalékig terjed. Ez utóbbi a BNP Paribas kisebb európai cégekbe fektető Europe Mid Cap szakembereinek tudását dicséri: a vagyonkezelők jó érzékkel fektettek pénzintézetekbe csakúgy, mint telekommunikációs vagy éppen italgyártó társaságok részvényeibe. Ebben a szegmensben az első öt társaság ért el húsz százalék feletti eredményt: a már említett cég mellett a CA-IB (23,8, illetve 23,1), az OTP-UBS (20,1) és a Credit Suisse Equity Luxemburg (20), de további tizenegy alapkezelő nyeresége is két számjegyű lett. A vegyes alapok közül itt a Raiffeisen Alapok Alapja lett a győztes: 19 százalékos nyereségével alaposan lekörözte az Access Dynamicot (–1–5,5 százalék) és a Quaestor Devizát (+0,4 százalék) is.
Az elért eredményeket persze jelentősen befolyásolták a nemzetközi valutaárfolyamok változásai is: az amerikai Dow Jones +21,3 százalékos erősödését például a dollár–forint kurzus csaknem 7,5 százalékos csökkenése ellensúlyozta, míg a német DAX index +28 százalékos erősödésére még „rátett egy lapáttal” a forint tizenkét százalékot meghaladó gyengülése is. Tavaly ilyenkor egy dollár még 229,14 forintot, míg az euró 235,17 forintot ért, a mai kurzus viszont már 212,11, illetve 263 forint. Ez okból következik, hogy a nemzetközi kötvényalapok is hasonlóan viselkedtek: az árfolyamváltozást nagyobb súllyal megszenvedő portfóliók közül az eurókötvények vitték a pálmát (OTP: 14,7, Parvest European Bond: 14,5, MKB: 8,1), míg a zöldhasú társaik profitjából sokat elvett a forint erősödése (Parvest USD Bond: –5,2 százalék, OTP Dollár Kötvény: –6 százalék).
Rossz idők köszöntöttek az elmúlt évek kedvenceire, a kötvényalapokra. A magyar gazdaság növekvő külső és belső egyensúlytalansága egyre több külföldi intézményi invesztort tartott távol vagy éppen késztetett távozásra a hazai állampapír-piacról. Ráadásul az inflációs cél bűvöletében élő jegybank óriási kamatemelése nyomán a hosszú lejáratú kötvényeken keletkezett veszteségek is egyre inkább elkedvetlenítették a kétezer milliárdos állomány felett rendelkező nagybefektetőket így nem csoda, hogy csak a szereplők első harmada tudott pozitív szaldót felmutatni: az inkább pénzpiaci alapként funkcionáló OTP Optima +5,5 százalékot, a Budapest I. Állampapír +4,2 százalékot hozott, a CIB Kincsem jegytulajdonosai azonban –4,3 százalékot, a K&H- kötvényesek pedig –5,9 százalékot vesztettek befektetéseiken (ez idő alatt a hosszú lejáratú államkötvényeket reprezentáló MAX-index értéke 1,5 százalékkal csökkent). Valamivel kisebb volt a negatív hatás a rövidebb lejáratokkal operáló pénzpiaci instrumentumoknál. Az irányadó RMAX-index +5,8 százalékos éves hozamát többen is sikeresen szárnyalták túl.
Kolozsi Gábor
Forrás: Magyar Hírlap – 2003. december 22.