A torta újrafelosztása

A kapitalizmus, a Nagy Meggazdagodás reményét tápláló eszme megszületése óta úgy zuhan a globális egyenlőtlenség, mint a kő.

Thomas Piketty: Time for Socialism (2021)

„A szerző elképzelése az ideális társadalomról az, hogy

mindenki birtokolna néhány százezer eurót (pénzügyi tőkét, a legtöbb számítása erre vonatkozik), és néhány embernek talán lenne pár milliója, de a nagyobb tőketulajdon csak átmeneti lenne. Az adórendszer gyorsan racionálisabb és társadalmilag hasznosabb szintre süllyesztené azt.

Piketty nem érti a rendkívüli méretű profit társadalmi hasznát, mint például a szokatlanul nagy nyereséget, amelyet a környéken található népszerű új kávézó csinált, vagy amit Jeff Bezos a te Amazon-vásárlásaidból szerzett. És ez azért van így, mert nem érti, hogy a versenytársak belépése a piacra jutás liberális egyenlősége következtében hamarosan minden ilyen szokatlan nagy profitot elvesz, ahogy az áruházi régi helyi vagyonokat végül a diszkontházak és a postai rendelés erodálták.

Úgy tűnik, hogy nem érti azt sem, hogy ha egy társadalomban nem lehet kiemelkedni, az lerombolja az ápolónővé, pilótává vagy közgazdaságtan professzorrá válásra való ösztönzést, ahogy azt sem, hogy az emberi adottságok, szülők és esélyek szédítő sokféleségét figyelembe véve lehetetlen az esélyek pontos egyenlőségét megvalósítani. És főleg úgy tűnik, nem érti, hogy a piacra jutás lehetőségének egyenlősége, a liberális eszmény, valóban lehetséges, és hogy 1789 óta bevallottan részleges és tökéletlen megvalósítása például Írország, Finnország vagy Botswana egykori szegényeit történelmi mércével mérve meglehetősen gazdaggá tette.

Piketty rögeszméjének a társadalmi torta újrafelosztására a legszembetűnőbb vonása az, hogy soha meg nem említette ennek a tortának az egy főre jutó bődületes növekedését 1800 vagy 1900 vagy 1960 óta. Soha, de soha. Ezt a mulasztást a legtöbben osztják a baloldalon.

Szeretik figyelmen kívül hagyni, hogy a liberalizmus eljövetele a 19. század hajnalán végül a 30-szorosára (3000 százalékkal!) emelte a legszegényebbek életszínvonalát.

Egy főre jutó GDP változása globálisan Forrás: Our World in Data

Ez az elmúlt két évszázad fő története. És nem Piketty állandó viszketegsége arra, hogy Bettencourt vagy Bezos irigykedést kiváltó emlegetésével a torta újrafelosztására hergeljen. Valójában, ha személyekre lebontva végeznénk el a gyarapodás mérését, és nem egyes országokat nézve – mint mondjuk az Egyesült Államok vagy Franciaország – hanem a világ összes polgárát tekintenénk, ami az egyedüli etikailag felelős mérése ennek, azt látnánk, hogy a Nagy Meggazdagodás következtében úgy zuhant globális egyenlőtlenség, mint a kő. Kína és most már India is felzárkózik.”

Deirdre Mccloskey (1942-) amerikai közgazdászprofessor Thomas Piketty Time for Socialism c. könyvéről a Times Literary Supplement-ben

Forrás: Vakmajom Facebook-oldala

Kinek fáj leginkább az infláció?

Alsó osztály, középosztály, felső osztály – nem ugyanúgy érint mindenkit a pénzromlás egy amerikai felmérés szerint.