A valódi Squid Game a dél-koreai tőzsdén zajik

Nyár végére  megfigyelhettünk egy tizenkét hónap alatt hatszorozó, majd lefelező Samsung részvényárfolyamot a dél-koreaiaknál. De mi folyik itt? Illetve ott? Ígérem, nem részvényárfolyamokról fogok írni, hanem a mögöttük húzódó sokkoló társadalmi jelenségről. Meg a rohadt kapitalizmusról.

Emlékszünk még a Gangnam Style nevű szemétre 2012-ből? A videó az akkori legnézettebb lett a világon, még a sehányéves gyerekeim is ismerik. Egy számunkra érdekesebb vetülete, hogy a lótáncot járó művész (PSY, vagy mi) apja egy tőzsdei chipgyártó cég feje volt akkoriban, aki vélhetően kínosnak tartotta fia szereplését. Mármint egy darabig. Aztán amikor a cég árfolyama 800 százalékot emelkedett a művészet nyomán, az apa rájött, hogy lehet, hogy junior érti jobban a világot:

a „befektetők” nem azt nézik, hogy mennyit ér egy cég, hanem hogy mire repülnek rá sokan. Például a lótáncra rárepültek.

A tőzsdei szépségverseny

Keynes (a híres) elmélete a következő volt. A tőzsde olyan szépségverseny, ahol nem azt kell eltalálnod, hogy ki a legszebb, hanem azt, hogy kit fognak a legtöbben a legszebbnek tartani. Mert annak az árfolyama fog emelkedni. Keynes-nek igaza van, már csak az a kérdés, hogy milyen időtávon mi irányítja a tömegek tetszését. Rövid távon lehet az akár egy lótánc is, de hosszú távon a profittermelő képesség per ár mutató lesz a döntő. A lótáncokban kevésbé jártasaknak ezért érdemes hosszú távon, olcsó vállalatokba fektetniük.

A hangya, aki tücsök szeretne lenni

A koreai lakosság nagy részének, 51-ből 14 millió embernek van kereskedési számlája. Ők “The Ants”-nek hívják magukat (hangyák), az USA-ban “The Apes” (emberszabásúak) a neve a hasonló, szerencsejátékos mentalitással, jellemzően extrém rövid távon tőzsdéző kisbefektetői tömegnek. A hangyák a kereskedési forgalom felét adják, USA-ban az emberszabásúak csak 20 százalék.

A nyári hónapokban aztán elszabadult a pokol és megtörtént például a fent említett, hektikus Samsung ármozgás. Ugyanezen hektikából fakadóan a koreai lakosság három százaléka kapott margin callt, azaz hívást a brókercégétől, hogy baj van. Ha nem visznek be azonnal pénzt a számlájukra, akkor lezárják a pozícióikat, az esetleges adósságot pedig behajtják. 

Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere és a HOLD After Hours házigazdája írja a HVG360 gondozásában készülő, „Kapitalizmus Balásyval” című hírlevelet.

A hírlevél célja, hogy a gazdaság egy-egy szegmenséről írjon úgy, hogy azon senki ne unatkozzon. Az se, akit egyáltalán nem érdekel a gazdaság azon szegmense. A prémium hírleveleket a megjelenés után változatlanul közöljük a HOLDBLOG-on.

A hírlevélre itt tudsz feliratkozni.

Ez a hírlevél először 2026. szeptember 23-án jelent meg.

Elszabaduló poklot láttunk már korábban is: 2020-21 volt ilyen, amikor a fél Egyesült Államok beszabadult a tőzsdére, mert nem lehetett még dolgozni se – miközben a fizetésüket kapták az emberek. A koreaiak viszont most nem Zoom-részvényeket (home office örökké), Pelotont (home office-ban maradt a szobabiciklizés), Teslát (önvezetés, humanoid robotok és egyéb délibáb) meg Beyond Meatet (a vegán Tesla), vagyis csak és kizárólag jövőbeli mesékre alapuló marhaságokat* vesznek. A koreaiak ezúttal valódi chipeket gyártó valódi cégeket vásárolnak (pl. Samsung), amelyek nemcsak az árfolyamukat sokszorozták egy év alatt, de a valódi profitjukat is. Sőt, még simán sokszorozhatják is, ahogy az AI-technológia halad, és csak ők képesek megfelelő chipeket gyártani. 

*Az említett négy amerikai tömegpszichózisból három 85-99 százalékot esett a csúcsa óta, Elon Musk pedig kitalált a hívőinek új meséket.

De hol itt a baj? Hogy lehet egy csak idén (a zuhanás ellenére is) duplázó részvénnyel bukni? Úgy, hogy tőkeáttétellel játszol, mert nem befektetni akarsz, hanem naponta megduplázni a tőkéd. Ha van száz forintom és abból száz forintnyi részvényem, akkor az eshet a felére, még mindig marad ötven és nem telefonál senki. Ha azonban a száz forintomból ezer forintnyi részvényem van (ezt hívjuk tőkeáttételnek), akkor az ha csak 10 százalékot esik, már eltűnt minden pénzem, 20 százalék esésnél pedig már vastag mínusz van a számlámon. Nem csoda, hogy ilyenkor idegesek a brókercégek. 

A tőzsde szerepe

Nem hirtelen meggazdagodás, nem szerencsejáték. A tőzsde elvileg a tőkét a legproduktívabb területekre allokálja a gazdaságban. Előnye, hogy decentralizált. Egy bank és pláne egy állam nem fogja tudni megmondani, hogy milyen iparág vagy vállalat lesz a jövő nyertese. A tőzsdén a milliónyi szereplő majd válogat, és a közülük sikeresek maradnak talpon. Láthatatlan kéz a finanszírozásban. Zárójelben: ehhez persze semmi szükség nem lenne minden nap nyitvatartó tőzsdékre. Arra a szerencsejáték részlegnek van szüksége. Na, ez a rohadt kapitalizmus.

A nihill tőzsdéje

Most jöjjön egy kis empátia – nem belőlem, én csak olvastam, hogy van ilyen. A Koreában még mindig elég szigorú tradícionális életpálya a következő: jó munkahely, lakás, házasság, gyerekek. Jó, ez mondjuk Magyarországról is ismerős. Most már jellemzően 34 évesen házasodik az ember, például mert Szöulban, ahol az átlag négyzetméter ár négymillió forint, a 30 évesek negyedének van csak lakása. Ilyen körülmények közt takarékoskodás címén a jövedelmed 10%-át félrerakni lakásra már nem tűnik produktív stratégiának.

Innen ered a financiális nihillizmus: ha a takarékoskodás plusz befektetés sikerének esélye nulla, akkor a szerencsejáték az egyetlen értelmes alternatíva, hiszen a nullánál annak is jobb az esélye. Mondjuk nem sokkal. Squid Game (újabb műalkotás) piacnak is hívják: a hétköznapi ember lehetetlen eséllyel próbál gyorsan meggazdagodni. Aztán inkább polip lesz belőle, fazékban.

Az én két centem

Vicces és szomorú, amikor valaki azt képzeli, hogy nála soha senkinek nem volt nehezebb az élete. Tehát ha minden pénzét tízszeres tőkeáttétellel égeti el, azt a körülmények kényszerítik rá és ő csak áldozat. Amiért – gondolom – a kapitalizmus a hibás.

De akkor legalább itt nem nyafoghat senki a budapesti lakásárak miatt. Születhetett volna Szöulba is.


Balásy Zsolt, a HOLD portfóliómenedzserének többi írását és szemléjét itt böngészheted a HOLDBLOG-on.

Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLD Alapkezelő és a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.