A 2026-os labdarúgó-világbajnokság már a kezdő sípszó előtt történelmet írt. Először rendez három ország közösen vb-t, először indul 48 csapat, és először lépheti át a torna bevétele a 9 milliárd dollárt. A futball ünnepe ezúttal nemcsak a pályán, hanem a pénzügyi kimutatásokban is rekordokat dönthet, miközben az Egyesült Államok újabb lépést tesz afelé, hogy a világ egyik legfontosabb futballközpontjává váljon.
Holnap, június 11-én indul a 2026-os labdarúgó-világbajnokság, amely már most számos új rekordot döntött. Először is ez az első torna, amelyet hivatalosan három nemzet rendez: bár az esemény jelentős része az Egyesült Államokban lesz, Kanada és Mexikó is rendező országként vesz részt. Ez lesz az első világbajnokság, amelyen 48 csapat indul, így összesen 104 mérkőzést rendeznek. De miben lesz még rekorder ez a világbajnokság?
A legek tornája
A FIFA 2025-ben egy feltámasztott Klubvilágbajnoksággal tesztelte az amerikai nyarat, és sokak számára aggasztóvá vált, hogy milyen lesz ez a vébé. A többség a 48 csapat, vagyis a torna színvonala miatt aggódik, de ez biztosan nem lesz gátja a pénzügyi rekordoknak.
A FIFA a teljes négyéves ciklusra vetítve 13 milliárd dolláros bevétellel számol, amelyből csak a 2026-os év 9 milliárd dollárt hozhat. Összehasonlításképpen: a katari világbajnokság nagyjából 7,5 milliárd dollárt, a 2024-es párizsi olimpia pedig 5,2 milliárd dollárt termelt, így érezhető, mekkora üzlet készülődik. A korábbi 3,4 milliárd dolláros közvetítési jogdíjbevétel ezúttal 4,3 milliárd dollárra ugrott, a szponzori bevételek pedig a 2022-es 1,8 milliárd dollárról 2,8 milliárd dollárra emelkedtek.
Nem lehet elhallgatni az Egyesült Államok óriási stadionjait sem, amelyekből a FIFA több mint 3 milliárd dollárnyi jegybevételt vár. Katarban a FIFA közlése szerint még a döntőre is lehetett 60 dolláros jegyet találni, az Egyesült Államokban azonban ilyesmi aligha fordulhat elő. Ugyan kérdés, hogy bizonyos mérkőzések iránt mekkora lesz az érdeklődés, de a csoportkör rangadói és az egyenes kieséses szakasz mérkőzései borítékolhatóan brutális teltházak előtt zajlanak majd.
A jegyértékesítésből azonban hatalmas botrány kerekedett, mivel a FIFA dinamikus árazást vezetett be. Ez komoly ármozgásokat eredményezett, ami sok szurkoló felháborodását váltotta ki. A FIFA-t jelenleg azzal vádolják, hogy együttműködik viszonteladási platformokkal annak érdekében, hogy a jegyeket úgy értékesíthesse, mintha azok már elkeltek volna, és a vásárlók csak másodlagos piacon juthatnának hozzájuk.
De mit kapnak a csapatok?
A FIFA nagyjából 4 milliárd dollárt költ majd a tornára. Ebből közel egymilliárd dollárt tesz ki a válogatottaknak juttatott pénzdíj. Már a részvételért is 10-12 millió dollár jár az érintett országoknak, egy negyeddöntőig jutó válogatott pedig összesen körülbelül 28 millió eurót kasszírozhat. A végső győztes 62 millió dollárral gazdagodik.
Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy a Nike 2027-től évente 100 millió dollárt fizet a német válogatottnak azért, hogy az ő felszereléseit viseljék.
A FIFA eközben azt állítja, hogy a bevételek jelentős részét visszaforgatja a futball fejlesztésébe, így várhatóan közel 3 milliárd dollárt különítenek el a tagszövetségek közvetlen támogatására.
A legjobb játékosok viszont egyre nagyobb terhelés alatt állnak. Az egyre rövidebb nyári szünetek mellett a meccsszám is folyamatosan emelkedik. Ezen a világbajnokságon például a döntősök nyolc-nyolc mérkőzést játszanak majd. A Nemzetek Ligája is egyre hosszabbra nyúlik, a Bajnokok Ligája átalakítása miatt pedig az elmúlt két szezonban két, illetve négy mérkőzéssel kellett többet játszania a győztesnek.
A 60 éve várakozó angolok, a címvédő argentinok vagy a trófeát még soha meg nem nyerő portugálok és hollandok számára azonban a torna továbbra sem a pénzről, hanem a dicsőségről szól, bármilyen túlterheltség érje is a játékosokat.
Donald Trump-show
Az elmúlt világbajnokságok mind átpolitizálódtak. 2018-ban Vlagyimir Putyin Oroszországa adott otthont a tornának, 2022-ben pedig az első téli világbajnokságot láthattuk Katarban. Most viszont egy Donald Trump-féle show várhat ránk.
Az Egyesült Államok elnöke tavaly sem volt rest felmenni a Chelsea játékosai közé ünnepelni a klubvilágbajnoki döntő trófeaátadásakor. Emellett Gianni Infantinóval, a FIFA elnökével is nyilvános szócsatákba bonyolódott a dinamikus jegyárazás ügyében.
Az Egyesült Államok ráadásul amiatt is elégedetlenkedik, hogy mintegy 1 milliárd dollárt kell költenie biztonsági és egyéb szervezési feladatokra. A számítások szerint azonban legalább 6,5 milliárd dollárnyi turisztikai bevétel érkezhet az országba, és ez inkább alsó becslésnek tűnik. A tényleges összeg ennél jóval magasabb is lehet. A három rendező ország összes kiadása a végére valahol 12 milliárd dollár körül alakulhat. Ez nagyjából megfelel a nyolc évvel ezelőtti oroszországi és a tizenkét évvel ezelőtti brazíliai világbajnokság költségeinek, mivel a rendezők eleve fejlett infrastruktúrával rendelkeztek.
Nekünk, szurkolóknak innentől kezdve nincs más dolgunk, mint hátradőlni és élvezni a fantasztikus atmoszférát abban az országban, amelynek az 1994-es rendezés megadta a lökést ahhoz, hogy komolyabban foglalkozzon a futballal. A mostani állapotokat látva a 2026-os torna még inkább új dimenziókat nyithat.
Az Egyesült Államoknak három együttese is szerepel a világ 20 legértékesebb klubja között, az első ötvenben pedig összesen tizenkilenc amerikai csapat található. Világsztárok sora érkezett a ligába, és az Egyesült Államok akár Bajnokok Ligája- vagy Európai Szuperkupa-döntők rendezésére is nyitott lenne. A futballvilág globális összefonódásának kérdése továbbra is nyitott, de a mostani világbajnokság újabb lendületet adhat a közös gondolkodásnak.
Sziklai Attila többi írását és szemléjét itt böngészheted a HOLDBLOG-on.