Múlt héten a Microsoft és a Google is bemutatta, hogy hogyan tervezik integrálni a mesterséges intelligenciát a meglévő termékeikbe. A két prezentáció olyan szinten nem volt egyenrangú, hogy a Google (Alphabet) cégértéke a bemutatót követő eladások hatására 100 milliárd dollárral csökkent. Mi okozhatta ezt a negatív piaci reakciót, és valóban ennyivel jobb a Microsoft megoldása?
Tavaly év végén meghódította a világot az OpenAI által létrehozott mesterséges intelligencia, a ChatGPT. Az intelligens chatbot képessége akkora előrelépés volt a korábbi algoritmusokhoz képest, hogy fehérgalléros munkavállalók a világ minden tájáról elkezdték próbálgatni, hogyan is segíthetné ez az új technológia a munkájukat. Az óriási siker eredményeként a ChatGPT lett a világon a 100 milliós felhasználószámot leggyorsabban elérő szoltáltatás – még a TikTok-ot is messze lekörözve.
A ChatGPT valóban egy új mérföldkőnek érződött a tech szektorban, azonban önálló alkalmazásként vannak limitációi. Izgatottan vártam, hogy milyen meglévő szolgáltatásokba fogják beépíteni a technológiát. Szerencsére nem kellett sokáig várnom, a Microsoft (aki 10 milliárd dollárt fektetett az OpenAI cégbe) múlt héten előrukkolt a böngészőbe integrált ChatGPT megoldásával, ami azt kell hogy mondjam igazán impozánsra sikeredett.
Bing: A kereső visszatér
Mindenki számára egyértelmű – aki legalább 10 percet eltöltött az interneten – hogy a Google az internetes keresés koronázott királya. Talán hallottunk még a Yahoo keresőjéről, és valószínűleg tisztában vagyunk a Microsoft Bing létezésével, azonban nagyszüleinken kívül (akik nem tudják hogyan kell átállítani az alapértelmezett keresőt) ezeket senki nem használja. Lassúak, pontatlanok, és nem arra a kérdésre válaszolnak, amit feltettünk. Nagyságrendekkel rosszabb élmény őket használni, mint a Google-t.
Ezen az állapoton igyekszik most változtatni a Microsoft a Bing keresőbe épített ChatGPT „másodpilótával” (co-pilot). Ezentúl, ha beírunk egy kérdést a Bing keresőbe, bal oldalt megkapjuk a már megszokott keresési eredményeket linkekkel, azonban jobb oldalt megjelenik egy ChatGPT-szerű ablak, amely folyó szöveges választ ad a feltett kérdésünkre.
Ha például megkérdezzük, hogy egy bizonyos IKEA-s bútor be fog-e férni a 2019-es Honda Odyssey autónkba, a Bing megtalálja nekünk a bútor méreteit, az autó belső terének dimenzióit, és ad egy becslést arra, hogy vajon sikerülhet-e a művelet.
Ez a példa igazán szemléletes, mivel a Bing nem teljesen biztos a válaszban, de így is hasznos információkkal tud nekünk szolgálni. Ez a hozzáállás nagyon lényeges, hiszen valószínűleg sok esetben Bing nem fog tudni egyértelmű válasszal szolgálni, de így is segíthet egy döntés meghozatalában.
Ha pedig pontosítani akarjuk a kérdésünket, az új „Chat” gombra kattintva egy ChatGPT-hez nagyon hasonló felület fogad minket, ahol tovább beszélgethetünk az AI asszisztensünkkel, aki (ami?) minden egyes előző kérdésünket megjegyzi. Rákérdezhetünk, hogy befér-e még egy állólámpa a bútor mellé az autóba, vagy éppen melyik akciós tévét ajánlja nekünk a program, ha minket kifejezetten a játékra optimalizált tévék érdekelnek. Ezen a felületen úgy folytathatjuk a keresést, hogy sokkal hétköznapibb nyelvezetet használunk, mint egy Google-keresés esetén.
Ezentúl a Microsoft Edge böngészőbe is be lesz építve a mesterséges intelligencia, így egy megnyitott PDF-fel kapcsolatban kérdéseket tehetünk fel az AI-nak. Megkérhetjük, hogy foglalja össze a benne lévő információkat, vagy akár hasonlítsa össze egy másik PDF-fel. Megkérhetem például, hogy hasonlítsa össze két európai kiskereskedelmi lánc negyedéves jelentését, amivel sokkal gyorsabban kinyerhetem a lényeges információkat, mintha magam olvasnám végig a több száz oldalnyi technikai szöveget.
Röviden összefoglalva, igazán impozáns a Microsoft új iránya a mesterséges intelligenciával. Alig várom, hogy nálunk is elérhetőek legyenek az új funkciók! Ezt az óriási előrelépést a Google nem hagyhatta válasz nélkül, ők is tartottak egy sajtókonferenciát, ahol bejelentették hogyan tervezik felvenni a versenyt a Microsoft kihívásaival szemben. Az eredmény azonban több mint lehangoló volt.
Google: Az elkényelmesedett óriás
Ha tavaly ilyenkor fogadnom kellett volna, hogy melyik cég lesz az első, aki igazán nagy lépést tesz a mesterséges intelligencia hétköznapi használata felé, biztosan a Google-t mondtam volna. Az ő birtokukban van ugyanis a DeepMind AI, ami megverte a világ legjobb Go játékosát egy sokat publikált eseményen, valamint óriási előrelépést hozott a „protein hajtogatás” (protein folding) probléma megoldásában, ami a modern biológia és orvostudomány egyik legfontosabb problémája.
A jelenlegi állapot viszont azt mutatja, hogy ezeken az egyedi tudományos felfedezéseken kívül nem sikerült a gyakorlatba átültetnie az AI lehetőségeit a cégnek. Ami valamilyen szinten érthető is, hiszen a kereséshez kapcsolódó reklámozás (a Google fő profilja) az egyik legjövedelmezőbb iparág az interneten, a Google nem kívánta a saját arany tojást tojó tyúkját kannibalizálni.
A Microsoft nyomására azonban most rohanva kellett összekapniuk magukat és a nyilvánosság elé tárni a Bard AI nevű mesterséges intelligenciájukat. Amit pedig a szemünk elé tártak egy különálló, ChatGPT szerű alkalmazás, amely semmilyen szinten nincsen integrálva a többi Google termékbe. Se a Chrome-ba, se az Android operációs rendszerbe. Gyakorlatilag ott tartanak most, ahol az OpenAI tartott 1 évvel ezelőtt. Egy ilyen gyorsan változó környezetben pedig 1 év lemaradás óriási hátrányt jelenthet.
És ez még nem minden: amikor feltették a Bard AI-nak azt a kérdést, hogy mit mesélhetnék a 9 éves fiamnak a James Webb Űrteleszkóp felfedezéseiről, a három felajánlott válaszból az egyik hibás volt. Nem a James Webb teleszkóp volt az első, ami a Naprendszerünkön kívüli bolygóról készített fényképet. Ez egy olyan hiba, amit egy kompetens AI-nak semmiképp sem lenne szabad vétenie.
Konklúzió
Satya Nadella a Microsoft vezérigazgatója igazán boldognak tűnik a Google-el folytatott verseny jelenlegi állapotával. A CNBC-vel készült interjújában kiemelte, hogy
a keresés a legnagyobb és legprofitábilisabb business az interneten, és reméli, hogy ezzel az újítással nagyobb tere nyílik a Microsoftnak versenyezni ezen a piacon.
Kérdés, hogy mennyire sikerül majd monetizálnia az új Bing-en folytatott kereséseket, azonban állítása szerint neki már az is eredmény, ha a Google jövedelmezőségét csökkenteni tudja ebben a szegmensben. Ugyanis a Google a keresés profitjából támogatja a Cloud Computing és Google Chrome böngésző üzletágait, amik komoly versenytársai a Microsoftnak.
A jelenlegi állás tehát egyértelmű: Microsoft vs Google 1-0. Kíváncsian várom az AI háború következő fejezetét, melyet ezek a tech óriások vívnak majd egymással.
Jelen blogbejegyzés szerzője az egyik ügyfélkapcsolattartó privát bankárunk, akit a fentiekkel kapcsolatos kérdése esetén ezen a címen érhet el: privatvagyonkezeles@hold.hu
A művészek munkáját veszélyezteti a mesterséges intelligencia?
Amikor az emberek elkezdtek elmélkedni azon, hogy a mesterséges intelligencia hogyan fogja átalakítani a társadalmunkat, a legtöbben azt képzelték, hogy a fizikai, illetve a monoton szellemi munkák fognak először megszűnni, és a társadalom nagy része művészettel, alkotással foglalkozik majd. A művészek munkája tehát biztonságban van, hiszen az olyan emberi képességeket, mint a szépérzet és a kreativitás hogyan is tudna egy számítógép elsajátítani?
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.