Becslések szerint az Egyesült Államokban 2025 és 2032 között közel 9000 milliárd dollárnyi AI-infrastruktúrához kapcsolódó beruházás valósulhat meg. Ez a gazdaság méretéhez viszonyítva meghaladhatja a vasútépítés, az autópálya-fejlesztések vagy a dotkomkorszak távközlési beruházásainak intenzitását. De vajon mekkora bevételt kellene termelnie a mesterséges intelligenciának ahhoz, hogy ezek a beruházások megtérüljenek?
Az amerikai adatközpont-fejlesztésekre 2025 és 2032 között körülbelül 188 gigawattnyi új adatközponti kapacitás állhat üzembe az Egyesült Államokban. Ehhez tegyük hozzá, hogy egy 200 megawattos AI-adatközpont kialakítása megközelítőleg 8,2 milliárd dollárba kerülhet. Ezekből az adatokból könnyen kiszámolható, hogy a 2025-2032 közötti időszakra a becsült beruházási összeg kb. 9000 milliárd dollár, ami évente átlagosan az amerikai GDP 3,22 százalékának felel meg.

Az AI-beruházások jelentős részét olyan technológiai óriásvállalatok hajtják végre, mint a Microsoft, az Amazon, az Alphabet, a Meta és az Oracle. Jól látható a lenti ábrán, hogy az öt vállalat összesített tőkeberuházása 2020-ban még megközelítőleg 97 milliárd dollár volt, 2025-re azonban már meghaladta a 400 milliárd dollárt. A 2026-ra vonatkozó becslés ennél is jelentősebb növekedést jelez.
Az öt vállalat összesített beruházása elérheti a 800 milliárd dollárt, de közben működési cash flow-juk 707 milliárd dollár lehet, azaz a beruházási kiadások 93 milliárd dollárral haladhatják meg a működésből származó pénzáramlást.

Egyre több adósság, egyre összetettebb finanszírozás
Az látható ugyanis, hogy az AI-infrastruktúra fejlesztésében egyre nagyobb szerepet kapnak a külső befektetők, az infrastruktúra-alapok, a speciális projektcégek és a hitelfinanszírozás. Megjelentek az olyan együttműködések is, ahol a technológiai vállalat megállapodik egy külső befektetővel, amely felépíti az adatközpontot, majd hosszú távra bérbe adja azt a technológiai vállalatnak. Így az adatközpont megépítéséhez szükséges teljes tőkét nem kell közvetlenül a technológiai vállalatnak előteremtenie, és a finanszírozási kötelezettségek jelentős része a projektcégnél jelenik meg.
Jó példa erre a Meta Hyperion adatközpont-fejlesztése. Ebben a körülbelül 30 milliárd dolláros projektben a Meta a Blue Owl befektetési társasággal alakított ki közös tulajdonosi konstrukciót. A beruházást finanszírozó projektcég mintegy 27 milliárd dollárnyi adósságot vont be.
Ez az adatközpont értékéhez viszonyítva körülbelül 90 százalékos eladósodottságot jelent. A konstrukció érdekessége, hogy az adósság jelentős része közvetlenül nem a Meta vállalati mérlegében jelenik meg, de a Meta bérleti kötelezettségeket és bizonyos feltételek mellett érvényesülő értékgaranciákat vállalt.
Az ilyen finanszírozási konstrukciókban a pénzügyi kötelezettségek összességét sokkal nehezebben lehet követni, áttekinteni, ráadásul a külső finanszírozás nem feltétlenül olcsóbb. Például a Hyperion projekt kötvényeit 6,6 százalékos hozam mellett bocsátották ki, ami legalább egy százalékponttal meghaladta a Meta becsült saját vállalati finanszírozási költségét.
Ha a fentieket figyelembe vesszük, akkor az öt AI-hoz kapcsolódó technológiai vállalat eladósodottsága lényegesen magasabb lenne. Becslések szerint az Alphabet, a Meta, a Microsoft, az Oracle és a CoreWeave összesített, könyv szerinti tőkéhez viszonyított adósságaránya 22%-ról 50%-ra emelkedik, ha a már megkezdett és a jövőbeli lízingkötelezettségek becsült jelenértékét is hozzáadjuk.
Természetesen ezek a jövőbeli szerződéses kötelezettségek számviteli szempontból nem azonosak a már fennálló hitelekkel, de gazdasági szempontból fontosak, mert a vállalatok későbbi bevételeit terhelhetik. A fentieken túl azt is érdemes megvizsgálni, hogy a fenti kötelezettségek mögött adatközpontok és a bennük működő berendezések milyen értéket képviselnek majd néhány év múlva.
A GPU-k gyors elavulása komoly pénzügyi kockázat lehet
Az AI-infrastruktúra egyik legérdekesebb sajátossága, hogy a beruházások jelentős része gyorsan fejlődő technológiára épül. Amíg egy vasútvonal, autópálya vagy erőmű évtizedeken keresztül működhet, addig egy mesterséges intelligencia működtetésére használt csúcskategóriás GPU gazdasági élettartama évtizedek helyett években mérhető.
Jó példa erre az NVIDIA H100 GPU-k bérleti díja, mely a korábbi, akár 8 dolláros óránkénti szintről egyes piaci ajánlatokban 1 dollár környékére csökkent. A kritikus pont itt tehát az, hogy nem tudjuk, hogy meddig maradnak versenyképesek, és mekkora bevételt lehet termelni a technológiai fejlődés során elavult GPU-kkal.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a technológiai vállalatok az elmúlt években több esetben meghosszabbították számítástechnikai berendezéseik számviteli hasznos élettartamát. Például az Amazon, a Microsoft, az Alphabet és a Meta korábban jellemzően három-négy év alatt számolta el ezeknek az eszközöknek az értékcsökkenését, az utóbbi években azonban több vállalatnál öt-hat évre emelkedett ez az időtartam. Ennek pénzügyi jelentősége van.
Ugyanis a hosszabb hasznos élettartam alacsonyabb éves értékcsökkenési leírást eredményez, ami minden más tényező változatlansága mellett növeli a vállalatok kimutatott nyereségét.
Az alábbi ábrán több jelentős GPU-fedezetű finanszírozási ügylet látható 2023 és 2025 között. Például a CoreWeave 2024 májusában bejelentett 7,5 milliárd dolláros finanszírozása, illetve a Fluidstack 2025 áprilisi, 10 milliárd dolláros ügylete a legnagyobbak közé sorolható. A GPU-fedezetű hitelezés egyik sajátos problémája, hogy a hitel futamideje alatt a fedezet értéke jelentősen változhat. A fő problémát itt az jelenti, hogy ha a számítási kapacitások iránti kereslet csökken, vagy az újabb GPU-k gyorsan kiszorítják a korábbi berendezéseket, akkor a fedezet értékesítése egyre nehezebbé válhat, amely veszteségeket okozhat a hitelezőknek.

A hitelezési adatokban is láthatók a növekvő kockázatok
A GPU-fedezetű finanszírozás mellett az adatközpontok ingatlanhitelezése is jelentősen bővült az elmúlt években. Az ábrán 854 adatközpont-ingatlan finanszírozásának adatain alapuló vizsgálati eredmény látható. Megkülönböztetve vannak azok hitelezők, amelyek üzleti modelljében jelentős szerepet kap a hitelek továbbértékesítése, illetve értékpapírosítása. Ennek az ún. originate-to-distribute (OTD) modellnek az a lényege, hogy a hitelt nyújtó pénzügyi intézménynek nem feltétlenül kell a teljes futamidő alatt a saját mérlegében tartania a hitelt, hanem a követelést más befektetőknek is továbbadhatja.
A rendelkezésre álló adatok szerint 2015 óta a fenti adatközpontokra felvett jelzáloghitelek 88%-át olyan pénzügyi intézmények nyújtották, amelyek jellemzően nem tartják meg hosszú távon a hiteleket, hanem továbbértékesítik azokat más befektetőknek.
Az ábrán jól látható, hogy az OTD-modellre szakosodott hitelezők esetében az ingatlanokhoz viszonyított adósságmutatók mintegy ötször-hatszor nagyobb mértékben növekedtek, mint a többi hitelezőnél. Ez a két csoport közötti relatív különbséget jelenti, és nem a teljes adatközpontpiac eladósodottságának növekedését. Vegyük azonban figyelembe, hogy a piac még nem ment keresztül jelentős visszaesésen, így a növekvő eladósodottságból származó tényleges hitelezési veszteségek egyelőre nem ismertek.

Az AI-vállalatok egymás beruházásait is finanszírozzák
Előfordul például, hogy egy chipgyártó befektet egy AI-vállalatba, amely a kapott tőkéből az adott gyártó berendezéseit vásárolja meg. Más esetben egy felhőszolgáltató finanszíroz egy AI-modellfejlesztőt, amely később ugyanettől a szolgáltatótól vásárol számítási kapacitást. Az ilyen körkörös finanszírozási konstrukciókra láthatunk példát a következő ábrán, ahol például az OpenAI és az Oracle 300 milliárd dolláros, több évre szóló felhőszolgáltatási megállapodása, valamint az NVIDIA korábban bejelentett, 100 milliárd dolláros OpenAI-befektetési terve is látható.
Gondoljunk arra az esetre, ha például egy AI-modellfejlesztő nem tud elegendő bevételt termelni, az nemcsak a saját befektetőit érintheti, hanem csökkenhetnek a felhőszolgáltatóknak fizetett díjak, romolhat az adatközpontok kihasználtsága, és végső soron a berendezések gyártóinak értékesítése is visszaeshet. Tehát az egyik vállalat pénzügyi problémája a vele kapcsolatban álló többi szereplőre is átterjedhet.

Mekkora bevételre lenne szükség az AI-beruházások megtérüléséhez?
Az alábbi ábrán az látható, hogy a 2025 és 2032 között kiépülő amerikai adatközponti kapacitásoknak mekkora éves bevételt kellene termelniük ahhoz, hogy fedezzék a beruházások költségeit és teljesítsék a befektetők elvárt hozamát. Az alapforgatókönyv 10%-os elvárt tőkehozammal, 50%-os működési cash flow-hányaddal, a számítástechnikai berendezéseknél hatéves, az egyéb infrastruktúránál húszéves gazdasági élettartammal számol.
Ezekkel a feltételezésekkel az újonnan kiépülő kapacitásoknak érett működési állapotukban évente mintegy 3549 milliárd dolláros bevételt kellene termelniük. Ez a 2032-re becsült amerikai GDP körülbelül 8,8 százalékának felelne meg.

További jelentős bizonytalanságot eredményez, hogy nem tudjuk pontosan a számítástechnikai berendezések élettartamát, mert ha a GPU-k és más informatikai eszközök gazdasági élettartama a feltételezett hat év helyett csupán három év lenne, akkor az eredeti forgatókönyvben a szükséges éves bevétel már körülbelül 5700 milliárd dollárra emelkedne. Ez jelentős különbség. A gyors technológiai fejlődés tehát egyszerre lehet az AI-iparág növekedésének motorja és a beruházások megtérülésének egyik legnagyobb kockázata.
Fontos, hogy a becslés az AI-infrastruktúra működtetéséből származó teljes éves bevételre vonatkozik, nem csupán az OpenAI és más AI-vállalatok bevételeire.
A technológiai vállalatok ugyanis folyamatosan versenyeznek a számítási kapacitásokért és a jövőbeli piaci részesedésért. Ebben a versenyben egy vállalat számára akkor is indokoltnak tűnhet az újabb beruházás, ha az iparág egészében már túl sok kapacitás épül ki.
A témában készült modellek szerint a vállalatok közötti verseny jelentős túlberuházáshoz vezethet. Ez akár azt is jelentheti, hogy az összesített beruházás végül 50 százalékkal meghaladhatja a társadalmilag optimális szintet (Rungcharoenkitkul, 2026). Ez természetesen egy közgazdasági modell eredménye, és nem jelenti azt, hogy a tényleges AI-beruházások fele felesleges lenne. Ettől függetlenül a beruházások növekedésével a várható gazdasági többlet egy bizonyos pont után csökkenhet, miközben a vállalatok közötti pénzügyi kapcsolatok miatt az esetleges veszteségek más szereplőkre is átterjedhetnek.
Lehet sikeres az AI, ha közben a beruházások egy része veszteségessé válik?
A jelenlegi beruházási hullám több szempontból emlékeztet a korábbi nagy technológiai változásokra. A vasútépítések, a villamosítás és az internet elterjedése hosszú távon jelentős gazdasági értéket teremtett, de ez nem jelentette automatikusan azt, hogy minden beruházó megfelelő hozamot ért el. Hasonló folyamat az AI-iparágban sem zárható ki. Ha a számítási kapacitások kínálata gyorsabban növekszik, mint a kereslet, az adatközpontok kihasználtsága és a GPU-k bérleti díja csökkenhet. Ez kedvező lehet az AI-technológiát használó vállalatok és fogyasztók számára, miközben az infrastruktúra tulajdonosai és finanszírozói veszteségeket szenvedhetnek el.
A fentiek alapján látható, hogy az AI-beruházási hullám már most jelentős hatással van az amerikai gazdaságra, de a beruházások hosszú távú megtérülése továbbra is bizonytalan.
A gyorsan elavuló GPU-k, a növekvő eladósodottság, a hosszú távú pénzügyi kötelezettségek és a vállalatok közötti körkörös finanszírozási kapcsolatok további kockázatokat jelenthetnek. Mindezekből azonban nem következik, hogy az AI-beruházási boom szükségszerűen összeomlik.
A befektetői oldalról nézve tehát nem elegendő annak eldöntése, hogy a mesterséges intelligencia sikeres technológiává válik-e. Legalább ilyen fontos, hogy a növekedésből mely vállalatok részesednek, mekkora beruházással és milyen megtérülés mellett. A történelmi tapasztalatok alapján ugyanis egy technológiai forradalom akkor is jelentős gazdasági értéket teremthet, ha a kiépítésében részt vevő vállalatok egy része végül veszteségessé válik.
A szerző Nagy Attila Zoltán, Elemzésközpont.hu, PTE KTK ESG kutatócsoport. A cikkeit itt böngészheted a HOLDBLOG-on.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.
