Air Jordan és a többiek

Több okból is aktuális lehet jelenlegi írásom, hiszen a napokban elkezdődött az NBA idei rájátszása, valamint szintén nem túl régen került bemutatásra a mozikban az Air című film, amely a méltán híres Ben Affleck és Matt Damon kezei közül érkezett a szélesvászonra. Ezért aktuális írásomban kitekintek a sportolók és az üzlet kapcsolatára, amely egészen virágzó együttműködéseket hozott az érintett felek számára az elmúlt évtizedekben.

A sport és az üzlet

Számos korábbi írásomban bemutattam már, hogy a sport és az üzlet kapcsolata miként fonódott össze az elmúlt évtizedekben, és miként vált különösen erőssé ez a kapcsolat. Az emberek nem csupán a filmvásznon, hanem a sportpályákon is sztárokra, mondhatni példaképekre, újszerű alakokra vágytak és vágynak a mai napig. Szeretnének emberekkel azonosulni, így szívesen hordják az általuk fémjelzett ruhákat, mezeket, kiegészítőket, vagy bármit, amit az adott ember reklámoz, ez pedig lehet egy óra, egy autó, de akár egy ital is. A vezéreknek, vezetőknek, sztároknak erős pszichológiai szerepe van a vásárlási magatartásra is.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a mai influenszervilág, amelyben kvázi teljesítmény nélkül is válhat valaki követetté. Az üzlet diktálta támogatás viszont lehetőséget biztosít arra, hogy egymásra találjanak az érdekelt felek. Így működik a piac. Nem titok az sem, hogy én leginkább a sportolók által nyújtott alakítások miatt érzem leginkább azt, hogy az igazi érdem miatt nyílnak ki a pénztárcák a vásárlók és a befektetők oldaláról is. Ebben minden bizonnyal elfogult lehetek, de a nagybetűs atléták valóban világokat rengetnek meg a tudásukkal, tehetségükkel és elszántságukkal.

Minden idők legtöbbet kereső sportolói

Az inflációval kalkulált összegek alapján egy olyan sportág képviselteti kiemelten magát a top tízben, amelyre alighanem kevesen gondolnának. Ez pedig nem más, mint a golf. A top négyben ráadásul három golfozó is található. Tiger Woods mondhatni nem meglepő, keveseknek kell őt bemutatni. 2,5 milliárd dolláros pénzbevételével a második legtöbbet kereső sportolóként tekinthetünk rá. Mögötte két igazi régivágású figura szerepel, a 2016-ban elhunyt Arnold Palmer és a most 83 éves Jack Nicklaus szerepel, akik szintén golfozók voltak.

A valószínűleg örökké megdönthetetlen csúcson Michael Jordan ücsörög, aki 3,3 milliárdos, inflációval számolt keresettel rendelkezett 2003-as visszavonulásáig, amely klasszikus értékén nézve is 2,3 milliárd dollárnak felel meg. Az Air című film remekül bemutatta, hogy a Jordan-deal miként változtatta meg a szerződő partner életét is. A Nike elképesztő összegeket kaszált az Air Jordan cipővel. A cég vezérigazgatója, Phil Knight és csapata 3 millió dolláros bevételt várt az első évben, ezzel szemben az üzlet már akkor 162 millió dollárt hozott, amiből Jordan is bőségesen részesült. Olyannyira, hogy Jordan nagyjából 1,8 milliárd dollárt a Nike-val való együttműködésének köszönhet az inflációval korrigált összegekkel számolva.

Michael Jordan
Fotó: Shutterstock

A top tízben találhatóak olyanok, mint Cristiano Ronaldo, LeBron James, Lionel Messi vagy Roger Federer, akikről viszont még lesz szó a következő fejezetben.

Nem fért be viszont a top tízbe David Beckham, Kobe Bryant vagy Shaquille O’Neal, akik viszont hasonlóan 1 milliárd dollár feletti pénzösszeget lapátoltak össze inflációs korrigálásokkal. David Beckham önálló marketingjelensége számos könyvet töltött már meg a 2000-es években. Beckham volt tulajdonképpen Jordan után a brand és mindezt tetézte a Victoria Adam-szel kötött házassága. A Spice Girls tagjának és a sármos futballistának az egymásra találása Angliában is igazi amerikai álomsztori volt. Beckham legújabb frizurája pedig végtelen címlapot garantált. A fejezet zárásaként érdemes a sokszoros NBA-bajnok és MVP Shaq gondolatát is idebiggyeszteni. A 216 centiméteres és a versenysúlyában 130 kg körüli játékost környékezték az NFL-ben való szereplésre is, ám ő kijelentette, hogy bolond lenne annak a ligának a közelébe menni, amely rövid idő alatt elgyötri a játékosokat és ráadásul falemberként nem is biztosít olyan fizetési csekket, mint amilyet egy kiemelkedő NBA-játékos kap. Döntése helyesnek bizonyult, hiszen az NBA történetének egyik legjobbja lett és belépett egy olyan elitklubba, amelybe csak kevesen jutnak el.

Napjaink legtöbbet kereső sportolói

2022-ben a Forbes adatai szerint a 10 legjobban kereső sportoló közül volt három labdarúgó, négy kosárlabdázó, egy teniszező, egy bokszoló és egy amerikai futball-játékos. Látszik, hogy a golf és a boksz ma már jelentősen kisebb erővel bír, mint a korábbi évtizedekben. Megváltozott az erre való kereslet, még akkor is, ha a golf azért a sztárok, elnökök és komoly üzletemberek között a mai napig hatalmas népszerűségnek örvend az Egyesült Államokban. Ma a golfpályák közel fele az USA-ban található ugyanis.

Na, de kik állnak az élen?

A listán ugyan több kosaras van, mint futballista, de az egyeduralom mégis egyértelmű. Lionel Messi az első, Cristiano Ronaldo a harmadik és Neymar a negyedik. A második helyre fér be LeBron James, a Lakers játékosa. Az ötödik helyen Steph Curry, a hatodik helyen pedig Kevin Durant található, azaz itt már kiegyenesedik a futball és a kosárlabda közötti küzdelem. A különbségek viszont jelentősek. Messi 2022-ben 130 millió dollárt, James 121 millió dollárt, Ronaldo pedig 115 millió dollárt rakhatott zsebre 2022-ben. Neymar már be kellett, hogy érje 95 millió dollárral és Curry és Durant is ezt a szintet hozza.

A lista vezetői

A hetedik Roger Federer, akit senkinek nem kell bemutatni. A nyolcadik Canelo Alverezt viszont nagyon is. A mexikói boxoló hatalmas összeget kaszált 2022-es fellépéseivel. A 9. helyen zárt 2022-ben Tom Brady, aki idén vonult vissza most már úgy tűnik véglegesen az amerikai futballtól. A 10. pozícióban pedig az a Giannis Antetokounmpo található, aki Görögországból hódította már meg egyszer az NBA trónját, és alighanem sok ehhez hasonló címre pályázik még.

Egy különbség azonban bizonyosan van a felek között. Van, aki a pályán zsebeli a pénz jelentős részét, és van, aki a támogatókból húzza be a nagy hatalmas zsugát. Roger Federer 1 millió dollárt sem teniszezett össze 2022-ben, de 90 millió dollár ütötte a markát a pályán kívül. Federer 2018-ben írt alá egy 300 millió dolláros, 10 esztendős szerződést az igencsak ismeretlennek mondható, japán Uniqlo branddel. Federer számára a Lindt 4 millió dollárt fizet évente, a Mercedes-Benz 5 millió dollárral járul hozzá a svájci jobb létéhez, míg az olasz tésztamárka, a Barilla is hozzádob 8 millió dollárt az éves kasszához. Azt hiszem kár is lenne végig sorolni a teljes listát, de bizony összejön az a 90 millió. LeBron James is kétharmad-egyharmad arányban nem a labdapattogtatásból, hanem a támogatókból keresi a pénzt. James olyan, sporthoz köthető üzletekbe fektet be, amelyek az otthoni sportszerektől a sportos, tech startupokig tartanak, de természetesen jutnak egyéb szponzorok is, amelyből azonnali bevétel származik.

Cristiano Ronaldo és Steph Curry mind a pályán mutatott teljesítmény, mind a klasszikus márkaértéke okán a sportból nagyjából hasonló arányban szerez bevételt, mind „kívülről”, míg a korábban említett Alvarez 95%-ban „csak” a boxolói teljesítményére számíthat.

Kik lehetnek a jövő csúcsugrói?

Nagyon nehéz lenne erre egyértelmű választ adni, hiszen az 1 milliárd dollár feletti bevételt összehalászók óriási sztároknak minősülnek. Mindössze 15 ilyen név akad a listán, és olyanok, mint Lewis Hamilton (790 millió dollár), Rafael Nadal (660 millió dollár) vagy Novak Djokovic (575 millió dollár) is messzebb vannak ettől az álomtól. A nagy titánokra, a fajsúlyos karakterekre várni kell. Érdemes lehet szemmel tartani a 24 éves Luka Doncic-ot, aki évi 43 millió dollár körüli pénzt rak zsebre csak az NBA világából és jelenleg még csak 24 esztendős. A Formula-1 kétszeres világbajnoka, a 25 éves Max Verstappen egy ötéves, 55 millió dolláros szerződést írt alá Red Bull csapatával. Egyértelmű kiugrásra várhat a 22 éves Erling Haaland, aki akkora gólgép, hogy egészen biztosan számottevő összegeket fog majd keresni a következő 10-12 évben, ha csak az UEFA nem indítja be az olykor fellibbenteni látszó fizetési sapkát.

Az ifjú titánok
(Balról jobbra: Luka Doncic, Max Verstappen, Erling Haaland, Kylian Mbappé)

És van egy bizonyosan gigakeresőnek tűnő „alkat”, Kylian Mbappé, aki három évre 250 millió eurós fizetési csekket kaphat kézhez a PSG-nél 2025-ig. A 24 éves játékos esetében elindulhat a szárnyalás, és jó eséllyel még a milliárd dollárosok klubjába is beléphet a francia támadó. Ugyanakkor ezek az adatok is jól mutatják azt, hogy komoly sztárnak kell lenni ahhoz, hogy mind a sportklubok vezetésében, mind az üzleti szereplők legnagyobbjainál hatalmas kövek mozduljanak meg a legnagyobb összegek kiadásának érdekében. A legnagyobb összegek azért várhatóan minden irányból továbbra is a labdarúgók és a kosárlabda játékosok környékén fordulhatnak majd meg.

A cikk szerzője Sziklai Attila

Stadionelnevezési hullám a sport világában

A stadionok átnevezése egyáltalán nem újszerű jelenség a sport világában. Annyira nem, hogy Nate Jackson, egykori NFL-játékos, a Kelj fel és járj! című önéletrajzi könyvében humorosan csak újabb nagy multinacionális cég által elnevezett stadionként hivatkozik különböző arénákra, amelyekben pályára lépett. Nem meglepő tehát, hogy ha megvizsgáljuk a szponzorok által ellátott arénákat, akkor az Egyesült Államokban jelentős mennyiségben találhatunk ilyen együttműködéseket. Ez a jelenség viszont ebből fakadóan szintén nem meglepő módon átszivárgott Európába is.

Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.