Az akkugyártók készen állnak az olaj száműzésére a személyautózásból


Ádáz verseny és extrém túlkapacitás jellemzi azt az ágazatot, ami leginkább hozzájárulhat a zöld átmenethez. Mindez megkérdőjelezi a megtérülést és a részvényesi értékteremtést.

Ha meg kellene neveznünk egy iparágat, amin biztosan nem fog múlni a klímavédelem érdekében zajló energiaátmenet sikere, akkor az az akkumulátorgyártás lenne (feltételezve, hogy a termeléshez felhasznált áram idővel tiszta forrásból érkezik). De ha választanunk kellene egy olyan szektort, amelybe biztosan nem fektetnénk be, az szintén az aksigyártás lenne.

A látszólagos ellentmondás oka az iparágat jellemző ádáz verseny, a technológia gyors változása és a kiépült, kiépülőben lévő extrém túlkapacitás.

E konstellációban megkérdőjeleződik a beruházások pénzügyi megtérülése, a részvényesi értékteremtés, miközben örülhetnek a fogyasztók, az elektromos autók tulajai, és közelebb kerülünk a fenntartható jövőhöz.

A globális akkumulátorgyártó összkapacitás már 2023-ban is a kereslet háromszorosát adta. A Bloomberg elemzői szerint pedig, ha 2025-ig megépülne az összes bejelentett új gyár, akkor a 2025-ös kereslet ötszörösére duzzadna az aksigyártók összkapacitása. Ez már akkora nagyságrend, aminek a fele is képes lenne ellátni egy 50 KWh-s akkuval a világ összes, 2025-ben eladott autóját. Természetesen nem fog mind megépülni, és az aksikra nemcsak az autókban, hanem egyre inkább az otthoni és ipari méretű energiatárolókban is szükség van, de nagyságrendek mégis megdöbbentőek.

Már nem divat a „made in China”

A piacot a kínai gyártók dominálják. A CATL közel 37 százalékos, a BYD majdnem 16 százalékos piaci részesedéssel bír (előbbi már építi itthon a gyárát, utóbbi pedig akkumulátor-összeszerelő üzemmel van jelen az országban). Őket követi a koreai LG és a japán Panasonic 15 és 8 százalékos részesedéssel. A túlkapacitások elsősorban Kínát jellemzik, de a fejlett országok „termelés-hazahozatali” törekvései is hozzájárulnak.

Amerikában, Európában a fontosabb termékek esetében már nem divat a „made in China”, annál inkább a „made at home”.

A laborokban is nagy a verseny

A piaci pozíciókért való küzdelem ráadásul nem csupán a gyárak szaporodásában ölt testet, hanem a gyors technológiai fejlődésben is. Az alapanyagárak esése és az innováció következtében például 2024 februárjára, egy év alatt 110 euróról 51 euróra csökkent egy kWh LFP (lítium-vasfoszfát) akkumulátor költsége. A „laborokban” is nagy tehát a verseny, aminek eredményeképpen

egyre messzebbre juthatunk egy töltéssel, egyre hosszabb élettartamú aksikat kapunk, egyre kevésbé kell félnünk, hogy kigyullad az autónk, és mindezt egyre olcsóbban kapjuk.

A szerző, Szőcs Gábor a HOLD Orion Befektetési Alap portfóliókezelője. 17 éve követi az energia- és részvénypiacokat. Az Orion Alap egyik stratégiai célja, hogy globális palettáról válogatott alulértékelt energia-, közmű- és nyersanyagpiaci részvénybefektetésekkel növelje az alap hozamát.

Tele Energiával