Az eurózóna alacsonyabb jövedelmű háztartásai sokkal inkább megszenvedik a száguldó inflációt a magas jövedelmű háztatásokhoz képest, és a megtakarításaik is gyorsabban olvadnak el – derült ki az Európai Központi Bank (EKB) tanulmányából.
Hogyan? A kevésbé tehetős, arányaiban kisebb bevételű háztartások a jövedelmük nagyobb hányadát költik alapvető szükségletekre; nagyot drágult élelmiszerre és rezsire. Így a szűkebb családi kasszákat érintő „tényleges” infláció magasabb, mint a gazdagabb, nagyobb bevételű háztartások inflációja.
Nagy Attila kollégám még októberben írt a tehetősebbek előtt álló inflációs lehetőségekről.
Az EKB riportja szerint az olló a 2007-2009-as válságban sem volt olyan széles az alacsonyabb jövedelműek kárára, mint most.
A vizsgált sokaságot – az eurózóna háztartásait – öt részre (kvintilisekre) osztották, az inflációs rátákat kvintilis-specifikus fogyasztói kosarak alapján határozták meg, amelyek nem tartalmazzák a lakhatási költségeket.