Magyarország januárban kibocsátott 1600 milliárd forintnak megfelelő dollárkötvényt és az idén a nemzetközi kötvénykibocsátások összege még tovább nőhet. Ám ezt csak igen drágán, a korábbinál is magasabb kockázati felár mellett tudjuk meglépni.
„Ha nem kapunk pénzt Brüsszelből, akkor Magyarország a pénzpiacokról is tudja magát finanszírozni” – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő, nem sokkal a parlamenti választás után.
Ennek szellemében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) már tavaly júniusban módosította 2022-es finanszírozási tervét, így a bruttó devizakibocsátás eredetileg tervezett 1551 milliárd forintnyi összegét további maximum 2,5 milliárd eurós (mintegy 1000 milliárd forint) kibocsátási kerettel fejelte meg. Bár az összefüggés nem ennyire direkt, ez az extrapénz pontosan annyi volt, mint amennyi támogatás beérkezését remélték az új hétéves uniós ciklus alapjaiból, legalábbis a tavalyi költségvetés számai alapján.
Brüsszel helyett
Az idei finanszírozási tervben már a tavalyi terv közel duplájával, 2974 milliárd forintnyi bruttó devizakibocsátással számol az ÁKK, ebből 1987 milliárdot nemzetközi kötvény-kibocsátással igyekeznek fedezni – emelte ki a 24.hu cikke.
Január elején már meg is történt az első nagy dobás: az ÁKK sikeresen bocsátott ki 4,25 milliárd dollár (1600 milliárd forint) értékben devizakötvényeket, miközben a befektetők érdeklődése háromszorosan haladta meg a kínált mennyiséget. A kibocsátott 5,10 és 30 éves lejáratú, évi 6,125–6,75 százalékos fix kamatozású dollárkötvények nem biztos, hogy olcsóbbak lesznek az állam számára, mint a hasonló lejáratú forintalapú állampapírok, ez csak utólag derülhet ki. (Annak ellenére, hogy például az 5 éves Prémium magyar állampapírok jegyzése nemrég 16 százalékos kamattal indult.) Ennek oka, hogy az inflációs különbözetből adódó várható devizaleértékelődés is számít. Most épp az a jellemző, hogy alig magasabb a forintos hosszú kötvények hozama a devizásokénál.
Ugyanakkor nem mellékes a 24.hu szerint, hogy a devizás kibocsátásokkal egyszerre sokkal nagyobb összegben lehet forrást gyűjteni, miközben a forintkötvény aukciókon egy héten legfeljebb 60–80 milliárd forintot lehet besöpörni.
Idén az adósságkezelő további 1 milliárd euró összegben tervez eurókötvényt kibocsátani, de szakértők szerint a kibocsátott devizakötvények mennyiségét szükség esetén simán nagyobbra növelhetik, mint az a tervekben szerepel. Ezt alátámasztja, hogy az ÁKK 2023-ra megváltoztatta a devizakötvény-arány előírásait, korábban a teljes államadósság 25 százaléka lehetett a devizatartozás, most már ez 30 százalék lett. (Eközben az idei terv szerint pontosan 25 százaléknál tartunk.)
Ez a szint még messze nem számít akkorának, hogy az országot sérülékennyé tegye, de már keresztülhúzza az Orbán-kormány eddigi törekvéseit. A kabinet 2010 óta a külföldiek kezében lévő államadósság arányát 50 százalékról 30 százalék alá csökkentette, az ÁKK pedig folyamatosan arra törekedett, hogy az államadósság devizaarányát alacsonyan tartsa. Vélhetően most is csak a kényszer vezérli a hivatalt, amely inkább belső forrásokból szeretné finanszírozni az államadósságot.
Érdemes tudni, hogy 2023-ban a devizatörlesztések aránya is megugrik: forintban számolva, a tavalyi 491 milliárdról 1080 milliárdra bővül. A növekedés oka egyfelől, hogy az idén kifutó devizakötvények lejárati szerkezete más, mint a tavalyiaké, másfelől az adósságkezelő a kockázatok csökkentése miatt hosszabbítja az átlagos futamidőt, számos rövidebb futamidejű devizakötvényt hosszabbakkal vált ki. Ez azt jelenti, hogy az ÁKK előtörleszt, vagyis lejárat előtt visszavásárol magyar devizakötvényeket.
Mennyibe kerül ez Magyarországnak?
A devizatartalék növelése egyértelmű cél lehetett. A jelentős arányú devizakötvény-kibocsátással azonban Magyarország nem számít különutasnak a régióban. Lengyelország például már tavaly novemberben egy nagyobb kibocsátással „letudta” 2023-as devizafinanszírozási igénye egy jelentős részét. A lengyelek ugyan hasonló cipőben járnak, mint mi, hiszen az uniós pénzek folyósítása ott is akadozik, Romániáról ez már nem mondható el. Márpedig a szomszéd ország is érdemben növelte devizakibocsátásait az év elején – árnyalta a képet Móricz Dániel, a HOLD Alapkezelő befektetési igazgatója.
Az államadósság 30 százalékos devizaaránya még mindig alacsonynak mondható a 2008/2009-es pénzügyi válság idején meglévő 40–50 százalékhoz képest, vagyis komoly kockázatot nem jelent. A devizakötvény-kibocsátás hátulütője inkább az, hogy drága az ország számára.
Móricz Dániel szerint
jelenleg az orosz-ukrán háború az egész régióban növeli a kockázati prémiumot, a másik érzékeny pont pedig az energiaársokk, amelynek tekintetében Magyarország volt a legsérülékenyebb a térségen belül.
Nemzetközi összevetésben ugyanis sok energiahordozót importálunk, nagyon nagy a földgáz aránya az energiafogyasztáson belül, illetve az országnak nem sikerül helyettesíteni más forrással az orosz gázt. A felárakat nézve alapvetően a külső egyensúly helyzete a meghatározó, de éppen ez az, amit jelentősen átírt a magas energiaár-környezet.
Bezzeg Románia
Arra a kérdésre, hogy a „kézivezérelt” magyar gazdaságpolitika és EU-val történt összetűzések mennyit számítanak a kockázati prémiumoknál, a befektetési igazgató a román példát hozta fel. A Romániában kibocsátott devizakötvények hozamfelára magasabb a hazaiakénál, és a prémiumok legalább akkora mértékben emelkedtek, mint nálunk, miközben a szomszédokkal szemben nem fogalmazódnak meg politikai jellegű aggályok.
Az, hogy rendeleti kormányzás van, a külföldi befektetőket kevésbé érdekli, mint azokat, akik egyébként nap mint nap találkoznak e jelenséggel.
Ők inkább a makrogazdasági egyensúlyi folyamatokra fókuszálnak, amelyek döntően meghatározzák a felárakat és kockázatokat. Nem véletlen, hogy januárban elég komoly kereslet volt a magyar dollárkötvényekre. Most nagyon magasak voltak a felárak ahhoz képest, mint amekkorák az egy-két évvel ezelőtt kibocsátott közel hasonló futamidejű kötvények esetében figyelhettünk meg, miközben a gázárak csökkenése érdemi javulást vetít előre a hazai egyensúlyi folyamatokban. A 30 éves futamidejű, 52-es jelzésű dollárkötvényhez képest hasonló futamidejű, körülbelül egy éve piacra dobott 51-es jelzésű kötvény majdnem 100 bázisponttal alacsonyabban forgott, ami árfolyamra vetítve már 15 százalékos kedvezményt jelent az új vevőknek.
Nagyjából úgy lehet számolni, hogy a januári kibocsátások során minden 10 bázisponttal magasabb hozam jelenértéken plusz 12-13 milliárd forinttal kevesebb bevételt eredményez.
„A békeidőben megszokotthoz képest most a magyar devizás állampapírok másodpiaci hozamfelára is jóval magasabb és az új kibocsátások során jellemzően ehhez további felárat kell ígérni a befektetőknek. Ez utóbbi most januárban a szokásosnál is nagyobb felár volt”
– világított rá Móricz Dániel.
Külföldről fogják elkapkodni a magyar állampapírokat?
Ritka együttállás, hogy kétéves időtávon egy magyarországi lakossági kötvénnyel 32-34 százalék hozam realizálható.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.