Hatékonyan tereli az állampapírpiacra a megtakarításokat a kormányzat, eközben pedig az államadósságkezelő – az infláció enyhülésével párhuzamosan – azt teszteli, hogy milyen alacsonyra lehet nyomni a hozamszintet ahhoz, hogy a megtakarítók még éppen elegendő mennyiségű államkötvényt vásároljanak. Ám a mozgástér igen szűkös, nagy kérdés például, hogy a Prémium Magyar Állampapír új sorozata mennyire lesz majd népszerű – olvasható a 24.hu elemzésében.
Az történik Magyarországon, hogy a jelenleg 15 százalékos irányadó kamatot az állam csak azoknak akarja biztosítani, akiknek a forintárfolyamra erős ráhatásuk van, tehát a devizapiaci – elsősorban külföldi – befektetőknek és a bankoknak. Ezek nagyon rövid lejáratú, egynapos betéteken keresztül férhetnek hozzá a magas kamathoz a Magyar Nemzeti Banknál (MNB), így a pénzüket nem szükséges hosszabb távra lekötniük. Összességében ennek az eszköznek semmi más célja nincs, minthogy a forintot stabilizálja, s csak az a szűk szegmens férhessen hozzá, amely ezt biztosítani tudja.
Legkevesebb hozam, amivel még hajlandók “beérni”
Mindenki másnak viszont nem akarnak magas kamatot adni: a lakosság direkt módon nem férhet hozzá az irányadó kamathoz és a kormányzat kizárta a körből a magyar illetőségű intézményi befektetőket; például az alapkezelőket, biztosítókat, nyugdíjpénztárakat is – emelte ki a lap.
„Jelenleg az látszik, hogy a nagy többség esetében megpróbálják „kitapogatni”, hogy mekkora az a legkevesebb hozam, amellyel még éppen hajlandók beérni”
– értékelte a 24.hu-nak a hazai többes kamatrendszert Zsiday Viktor, a HOLD Alapkezelőnél elérhető Citadella Alap portfóliókezelője.
A kormány nyilvánvalóan szeretné, ha alacsonyabbak lennének az államkötvények hozamai, de azok lényegében az inflációtól függenek, amelyet pedig az befolyásol, hogy sikerül-e erősen tartani a forintot. Az MNB politikája tehát döntő tényező – tette hozzá a szakember.
(Júliusban még mindig 17,6 százalék volt a pénzromlás mértéke, vagyis reálhozamot egyedül a PMÁP képes kínálni a magyar megtakarítóknak.)
Valamennyire képes „ügyeskedni” az államadósság-kezelés is: például az, hogy az inflációkövető állampapírt milyen kuponnal, vagy mekkora kamatprémiummal bocsátják ki, az nyilván az ÁKK döntése, de a másodpiaci hozamokat csak rövid távon tudja befolyásolni a kabinet, hosszú távon a piaci kereslet-kínálat határozza meg. Túlzottan nagy mozgástere ezért nincs a kormánynak, az állampapírvásárlásról szóló döntéseket az alapján hozzák meg, hogy az inflációs pályáról és a forintpályáról éppen mit gondol a lakosság, valamint a befektetők. Így a papírok nagyobb részét annyiért fogják megvenni a megtakarítók, amennyiért ők akarják – értékelt a portfóliókezelő.
Túllátni a banki tájékoztató leveleken
A kormány rászorul arra, hogy megcsapolja a lakossági pénzeket. Próbálkozhatnak a kamatok lenyomásával, de nem lehet kizárni, hogy ha túl keveset adnak, akkor sokan nem fogják a kötvényeket megvenni. Az ÁKK jelenleg azon igyekszik, hogy tesztelje, hogyan képes elegendő mennyiségű állampapírt eladni úgy, hogy az lehetőleg még olcsóbb legyen.
A befektetési szakembernek ugyanakkor nagyon erős kétségei vannak afelől, hogy a 0,25 százalékos prémiumú PMÁP népszerűvé válhat a lakosság körében, illetve hogy egyáltalán képesek lesznek-e ugyanannyit értékesíteni belőlük, mint az 1,5 vagy 1 százalékos prémiumú papírokból.
Amennyiben az eladások nem fognak eléggé menni, akkor az államadósságkezelő kénytelen lesz megváltoztatni a feltételeket – szögezte le Zsiday Viktor.
Hiába van a lakosság az inflációhoz képest szűk hozamkörnyezetbe szorítva, a Citadella Alap portfóliókezelője szerint a megtakarítóknál még mindig széles körben alternatívát jelenthet az euróvásárlás, vagy épp az eurómegtakarítások befektetése 3-4 százalékos hozamszintű európai diszkontkincstárjegyekbe.
Kérdés, hogy a magyarok pénzügyi kultúrája eléggé érett-e ahhoz, hogy átlássanak például a kötelező banki tájékoztató leveleken… Zsiday Viktor úgy látja, hogy eléggé.