Már vásárolhatunk Prémium Magyar Államkötvényt, valamint annak euróban kibocsátott változataiból – a kamat és a hozam alapján úgy tűnik, hogy kevés erősebb versenyző van rövid távon (!) a lakossági befektetések piacán. A Pénzcentrum több szakértőt is megkérdezett arról, hogy valóban verhetetlenek-e az állampapírok. (Nem feltétlenül.)
Csütörtök óta elérhetőek a Prémium Magyar Állampapír legújabb sorozatai 2027/K, illetve a 2030/I néven. Éves kamatjuk 2024-ben 15,25 és 16 százalék, majd utána az éves infláció mértéke a kamatbázis, kamatprémiummal növelve, ami a 2027-es lejáratú papíroknál 0,75, a 2030-as lejáratúaknál 1,5 százalék.
15,25 és 16 százalék. Mindenki ugorjon rá? Tuli Péter, a HOLD Alapkezelő intézményi üzletágvezetője szerint először is érdemes ketté bontani, kik vesznek inkább állampapírt. Szerinte a lakosság azon része, akik kevésbé tapasztaltabb megtakarítók – akik közül sokan folyószámlán parkoltatják a pénzüket –, jól járnak, ha nyitnak az ÁKK termékei felé.
„A „nagyban játszó” befektetők mostanában kezdenek elpártolni, ők már inkább kötvényalapokba, a bátrabbak részvényalapokba és abszolút hozamú alapokba fektetnek be. A kisbefektetői lakossági kör azonban egyre többet vesz belőle, hiszen ez része a pénzügyi tudatosságnak: önmagában persze jó és üdvözítő dolog, hogy a megtakarított pénzzel kezdünk valamit, nem áll csak lekötetlenül a bankszámlán vagy otthon a szekrényben”
– fogalmazott a szakértő.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi, magas inflációs gazdasági helyzetben szinte érthetetlen sokan miért nem kamatoztatják a pénzüket legalább olyan alacsony kockázatú instrumentumban, mint a magyar állampapír.
„Elképesztő mennyiségű készpénz van a háztartásoknál, és még mindig jól látszik az a tendencia, hogy sokan mintha nem is akarnának vele mit kezdeni. Érdekes kettősség, hogy sok más esetben alaposan utánanézünk azoknak a dolgoknak, amikre pénzt fordítunk – ha mondjuk új autót vásárolunk, abba jellemzően beleássuk magunkat, megnézzük az állapotát, alaposan kikérdezzük az eladót a paraméterekről. Ez még sok más esetben is így van, de gyakran pont a megtakarításainknál nem, aminek nincs semmilyen ésszerű magyarázata. Természetesen van a lakosságban egy jelentős számú réteg, aki azért nem fialtatja a pénzét, mert nincs megtakarítása – egyre többen kénytelenek felélni azt a pénzt, ami rendelkezésre áll, és nem fér bele, hogy befektetéseket képezzenek“
– mondta Tuli Péter.
A lapnak nyilatkozó Bence Balázs (Portfolio) arról beszélt, hogy igaz, a 24,5 százalékos (decemberi) infláció mellett nem igazán hangzik jól a 16 százalékos állampapírhozam, rövid távon érdemes megfontolni a lehetőséget.
„Hogy ez-e a legjobb befektetés hosszú, 15-20 éves távon? Szinte biztosan nem: a tőzsdei piacok ezen idő alatt jellemzően magasabb hozamot adnak” – fogalmazott.
Soós Péter senior privát bankár: Felsült a “buy and hold” stratégia
Masszív esőév volt 2022 a tőkepiacokon, 5-30 százalék közötti mínuszokkal, az infláció pedig meredeken emelkedett szinte mindenütt a világon. Hogyan reagáltak a helyzetre a befektetők? Milyen eredményeket értek el a vagyonkezelők? Miként alakítsuk át portfóliónkat, hogy alkalmazkodjunk a változásokhoz? – egyebek mellett erről is beszélgettünk Soós Péterrel a HOLD Alapkezelő senior privát bankárával.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.