Alternatív felvevőpiac

Miközben két év alatt a kétszeresére nőtt az Oroszországból Kínába irányuló export havi értéke, egy másik, erősen kapcsolódó adatot is érdemes megemlíteni: február és május között Kína 18,9 milliárd dollár értékben vásárolt orosz olajat, gázt és szenet – ez is duplázás, 2021 azonos időszakához képest.

(India pedig 5,1 milliárd dollár értékben importált Oroszországból, ami ötszöröse az egy évvel ezelőttinek.)

Peking és Új-Delhi segítő kezei összességében 13 milliárd dollár többletbevételt jelentettek Moszkvának a tavalyi volumenekhez képest, viszont árnyalja ezt a képet, hogy február és május között az Oroszországba irányuló kínai export (a kényes szankciós világgazdasági rend közvetett hatására) 38 százalékkal csökkent, csöndben a legnagyobb kínai elektronikai cégek elhagyták már az orosz piacot – és igaz, Putyinék továbbra is Pekingtől remélhetik a technológiai fenntartáshoz-fejlesztéshez nélkülözhetetlen cikkek, például a félvezetők beszerzését, a jelek szerint bőven nem olyan mértékben tudnak importálni, mint szükséges lenne.

Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Kína

Kína messze van, a világgazdaságban betöltött folyamatosan erősödő szerepe miatt azonban itthon is egyre többen kísérik figyelemmel azt, ami a világ második legnagyobb gazdaságában történik. A HOLD Alapkezelő blogjának olvasói is több kérdést tettek fel az óriási ázsiai állam gazdasági helyzetéről, és persze az egyik legsúlyosabb problémáról, a kínai ingatlanbuborékról is. Ezekre a kérdésekre válaszoltunk ebben a cikkben.