Túlnőtte magát a koronavírus-járvány alatti keresletfelfutás idején az Amazon. Az online kiskereskedelmi óriás most meg akar válni legalább 10 millió négyzetméternyi raktárfelületétől. De ez közel sem tűnik egyszerűnek.
A járványidőszak csúcsán az e-kereskedelem az aranykorát élte, ami a szegmens királyát, az Amazont elképesztő magasságokba emelte. Amióta viszont az élet visszatérni látszik a rendes kerékvágásába, csökken az internetes vásárlás vonzereje. Ez nagyon nem jó hír Jeff Bezoséknak.
Az Amazon 2022 első hónapjaiban hét év után először termelt veszteséget (3,8 milliárd dolláros mínuszt) egy negyedévben, és az elemzők a kereslet további csökkenésére számítanak.
A rossz teljesítményhez az is hozzájárult, hogy a vállalat befektetési portfóliójába tartozó, elektromos pick-upokat gyártó Rivian részvényeinek értéke lefeleződött. Ez 7 milliárdos mínuszt jelentett az Amazonnak, de a vállalat a kereskedelmi ágazatában is belassult. Bármennyire jelentősnek tűnik is, hogy a cég árbevétele az első negyedévben elérte a 116,4 milliárd dollárt, ez 7 százalékos növekedést jelent, húsz éve(!) a leggyengébbet, miközben tavaly ilyenkor még rekordszinten, 44 százalékon állt a mutató.
Egy ilyen nagy ütemvesztés hatására utánaszámoltak a cégnél, hogy nem fér bele a költségvetésbe, ha a jelenlegi kereslet mellett ilyen sok kihasználatlan infrastruktúra áll parlagon – és jelent 2022 első hat hónapjában 10 milliárd dollár pluszköltséget.
A Wall Street Journal információi szerint
10 millió négyzetméter (lehet olvasni 30 millióról is) kihasználatlan raktárfelülettől akar megszabadulni az Amazon.
A többletkapacitás állítólag a New Yorkban, New Jersey-ben, Dél-Kaliforniában és Atlantában található raktárakat érinti, a tízmillió négyzetméter megegyezik a legnagyobb 12 Amazon-raktár összterületével.
Mi lesz a plusz terekkel?
Az Amazon-raktárak jó része bérlemény, így adja magát a lehetőség, hogy első körben a tulajdonosokkal (a legjelentősebb a Prologis) próbáljon megegyezni a vállalat arról, hogy kiszállhasson a felesleges terek bérletéből.
Egy másik opció, hogy az Amazon kvázi főbérlővé avanzsálja magát, és kiadja a bérleményeit (subrent). Éppen a Prologis adott ki jelentést arról februárban, hogy az ipari ingatlanok üresedési rátája 4 százalékon áll Amerikában, ami minden idők legalacsonyabb értéke. Közben a bérleti díjak átlagosan 17,6 százalékkal nőttek tavaly.
Olyan harc folyik tehát az iparterületekért, hogy
sem a tulajdonosoknak, sem az Amazonnak nem lenne nehéz feladat új bérlőt találnia, aztán szépen megkérni a kiadott területek bérleti díját.
Sajtóhírek szerint kezdésnek 930 ezer négyzetméternyi teret készül bérbeadni a cég. Sőt, Kaliforniában már megvalósult egy subrent; 300 ezer négyzetméternyi ingatlant „lízingel” egy szállítmányozással foglalkozó cég az Amazontól, öt évre.
Akár a tulajdonosokkal állapodnak meg, akár főbérlő lesz az Amazonból, mindkét esetben komoly költségekkel kell számolnia a vállalatnak. A szerződések idő előtti felmondása büntetéssel, a fennmaradó bérleti díj egy részének megfizetésével, jár majd, ha pedig az Amazon akar bérbe adni, ahhoz nulladik lépésként el kell távolítania a kiadásra szánt üzemekből a berendezéseit – aztán gondolkodhat rajta, hogy eladja-e ezeket, vagy megszervezi a tárolásukat.
A bérlet futamidejét is okosan kell mindemellett megterveznie az óriásnak. Bármennyire nehéz ilyen rövid konstrukciókra vevőt találni, érdemes egy-két évben gondolkodnia Jeff Bezoséknak, hiszen a kereskedelemi forgalom várható felfutásával megint helyre, infrastruktúrára lesz szükségük. (Az amerikai kereskedők arra készülnek, hogy a kínai zéró Covid politika reménybeli feloldása után, a következő hónapokban, ugrásszerű növekedés várható a behozott árumennyiségek tekintetében.)
Nem a raktártöbblet az Amazon egyetlen problémája. Az e-kereskedelem volumenének csökkenése mellett drasztikusan nőttek a logisztikai és bérköltésgek, illetve a beszerzési kiadások is. Áprilisban a vállalat inflációs és üzemanyagfelárat kezdett beszedni a kereskedőktől, illetve háborút folytat a dolgozók szakszervezeti törekvései ellen – erről nemrég írtam.
Bárhogyan kommunikál arról a felsővezetés, hogy a járványidőszak alatt túlnőtt munkavállalói létszám ellenére nem terveznek tömeges elbocsátásokat (a „természetes” fluktuáció ezt megoldja helyettük), jelzésértékű, hogy májusban megszüntették a koronavírus miatt járó, fizetett szabadságot, a járvány globális enyhülésére hivatkozva.
A Walmart is megszenvedi
Miközben az amerikai kereskedelmi szektor zöme munkaerő- és raktárhiánnyal küzd, az Amazon mellett egy másik óriás, a Walmart is mindkettőből a többlet miatt szenved.
A bolthálózat sok plusz kollégát felvett a koronavírus csúcsán, hogy a megnövelt dolgozói létszámmal tudjanak védekezni a megbetegedések miatti kiesések ellen, az ellátási láncok akadozása pedig túlraktározásra késztette őket. Most túl nagy, kihasználatlan és költséges ez a kapacitás, a kereskedelmi lánc friss negyedéves számai pedig nem biztatóak: közel 25 százalékos profitcsökkenést hozott össze a vállalat.
A cégvezetés abban bízik, hogy a munkaerőtöbbletet majd helyrebillenti az év eleje óta trendszerű lemorzsolódás, közben viszont az is fejtörése ad okot a Walmartnál, hogyan lehetne feltölteni és fiatalítani a kiöregedőben lévő üzletvezetői gárdát.
Vakmajom hétfőn arról írt a HOLDBLOG-on, hogy nem lesz könnyű a menedzserek pótlása.
Az Amazon drágasága: jön a Gyűrűk Ura-sorozat
A valaha volt legdrágább sorozattal emelik a tétet a streamingháborúban Jeff Bezosék.
