Ami az ESG keretrendszeréből hiányzik

Az ESG-keretrendszer tudottan hiányos. Az eltérő értékelések miatt, a különböző független értékelő szervezetek esetében az egyes szempontok eltérő súlyozása miatt nem hasonlíthatóak közvetlenül össze a kapott értékek még iparágon belül sem, még ha jó képet is adnak az adott vállalkozás környezeti, társadalmi és irányítási elkötelezettségéről, különösen hosszabb távon nézve az értékek alakulását. A különböző iparágakban tevékenykedő cégek összehasonlítása ennél is nehezebb feladat, itt reálisabb képet kapunk, ha elmélyedünk az értékelés részleteiben és nem csak az összefoglalóra vagy az összesített értékekre hagyatkozunk.

Hiányzik a rendszerből a transzparencia bizonyossága. Az értékelés alapját jelentik a mért és nyomon követett adatok, miközben a sok esetben érzékeny vagy nehezen mérhető adatok létezése alaposan megnehezíti a vonatkozó értékek kinyerését vagy ellenőrzését. Jó szándékot feltételezve sem magától értetődő az összes szükséges adat mérhetősége, információ visszatartásának célja esetén pedig lehet hivatkozni a mérés kihívásaira. A méréseket ellenőrző házon belüli testület vagy a független szervezet is elsődlegesen ugyanezekből az adatokból tud dolgozni.

Változik a szabályozás, a cél a nagyobb átláthatóság és számon kérhetőség. A vállalkozások nem ugyanolyan ütemben alkalmazkodnak. Van, amelyik jóval az újabb kötelezettségek életbe lépése előtt bevezeti az új szabályokat és van, amelyik az utolsó pillanatban vagy még azután. A változást volt, aki greewashingra akarta használni. Az ESG-keretrendszer megítélése szempontjából pozitív fejlemény, hogy a könnyebbnek gondolt út már egyre kevésbé járható. Ezt május végén a Deutsche Bank DWS egységénél – a fenntarthatónak értékelt befektetések hirtelen nem fenntarthatóra történt átértékelése miatt – elrendelt gyors hatósági vizsgálat is jól mutatja.

Ide kapcsolódik egy másik hír is pár nappal korábbról. A HSBC egyik bankárát – aki valószínűleg mindettől függetlenül korábban kutatási vezető volt a DWS-nél – felfüggesztették az állásából, miután úgy nyilatkozott, hogy a központi bankok vezetői és a politikai döntéshozók túlértékelik az éghajlatváltozás pénzügyi kockázatait, miközben a hatások 20-30 év múlva jelentkeznek.

Ezekből az esetekből is az derül ki, hogy az ESG komoly szempont lett, tétje van az értékelésnek, jogi és pénzügyi felelősséget is jelent az értékek és beszámolók korrekt közlése, valamint a vállalati kommunikációban is egyre komolyabb súlya van. Erősödik az elvárás, hogy a vállalkozások komolyan, a minimumszinten jóval túl foglalkozzanak a kérdéskörrel.

A fentieknél vannak kevésbé nyilvánvaló hiányosságai az ESG-nek, ráadásul ezek nem is magából az értékelési rendszerből erednek. A hosszú távú cél a fenntarthatóság elérése, ennek egyik egyre hatékonyabbá váló eszköze az ESG értékelés. A hiányosságai a fenntarthatóság oldaláról származnak, erről a végtelenül komplex kérdéskörről korlátosak az ismereteink. A tudomány mai állása mellett is láthatunk alapvető, az eddigi ismereteinket új megvilágításba helyező vagy éppen megkérdőjelező felfedezéseket és felismeréseket. Nem tudjuk – és valószínűleg nem is tudhatjuk, talán utólag sem tudjuk majd megállapítani – a pontos határértékeket, amelyeket nagyon nem lenne szerencsés átlépnünk.

  • Hány ppm légköri CO2 bírható ki rövid és hosszú távon,
  • hány darab mikroműanyagot tud tolerálni a szervezetünk vagy a táplálékunk szervezete egy liter vízben, levegőben, talajban vagy hóban,
  • a társadalom alsó és felső decilise közötti hányszoros jövedelmi szorzónál vágja el a kinyíló olló a társadalom szövetét,
  • a cégek vezetésében a legmodernebb korban hány százalék kell, hogy legyen minimálisan a nők aránya,
  • heti hány közösségi média poszt tekinthető minimálisan elfogadhatónak vagy milyen gyorsan kell válaszolni egy cégünket érő kritikára?

Kis eltérések is erőteljes különbségeket okoznak később a sokszor valóban csak 20-30 év múlva jelentkező hatásokat, leginkább persze a természeti környezetünket érintő kérdésekben. Az állásából felfüggesztett bankár ott nem fejtette ki az igazság minden részletét, hogy most van utoljára módunk cselekedni, ha a két-három évtized múlva fenyegető hatást el akarjuk kerülni. Maguktól vagy pár ügyesen megírt poszttól nem fognak a problémák megoldódni.

vannak kevésbé nyilvánvaló hiányosságai az ESG-nek
Fotó: Shutterstock

Összefüggéseiben sem ismerjük jól a környezetünk vagy társadalmunk működését. Rengeteg, az éghajlatunkat alapjaiban meghatározó nagy folyamatot nem ismerünk teljesen. Számtalan felfedezésre és megértésre váró kérdés van még, mint a

  • tengeri áramlatok mozgása,
  • a tápláléklánc változásai,
  • egyes ökoszisztémák szerepe és kölcsönhatása,
  • a vulkanikus tevékenység előrejelzése,
  • új fajok megjelenése és meglévők eltűnése különböző területeken,
  • kórokozók terjedése és szokatlan viselkedése,
  • új társadalmi jelenségek hirtelen megjelenése,
  • a generációk eltérése és a közöttük való kommunikáció nehézsége,
  • a társadalmi szerepek gyors átalakulása,
  • az életünket felforgató technológiák megjelenése.

Ebben az információ- és ismerethiányos környezetben próbálja egyebek között az ESG is kifejteni hatását, ami elsődlegesen a környezetet terhelő kibocsátásunk, energia- és anyagfelhasználásunk korlátozását célozza. A nehézség egyik része, hogy ebben a tekintetben az egyes vállalatokra és a piacra bízza a korlátozás mértékét. Nem célja összehangolt és globális célok elérése, ellentétben például a kibocsátási kvótákkal.

A nehézség másik része, hogy nem ösztönzi vagy jutalmazza a rendszer a természeti és társadalmi környezetünk mélyebb megismerésére fordított külön időt, pénzt vagy energiát.

Ez alapvetően önkéntes rendszerben, kutatószervezetek, tudományos programok, civil kezdeményezések támogatásával történik, és valóban sokszor az önzetlen jó szándék áll mögötte. Tehát komoly segítséget ad a kutatóknak és érzékelhető terhet jelent a támogató cégnek, miközben cserébe nem számíthat többre némi pozitív marketing üzenetnél. Nyilván nem ez utóbbi a hajtóerő, mégis hasznos lenne, ha ezt a pozitív tevékenységet lehetne tovább ösztönözni.

Még így is becsülendően sok vállalkozás áldoz erre, ami viszont hiányzik a rendszerből, az ennek a tevékenységnek az összehangolása, koordinálása. Ez is az öntevékeny cégekre, szervezetekre hárul, és befolyásolja a kutató vagy civil szervezetek önmenedzselési képessége, marketingértéke, a kutatási téma aktualitása, a cég vezetőjének személyes érdeklődése vagy érintettsége. Így a szűkös erőforrások eloszlása, kihasználása is korlátozottan vezet csak eredményre.

Fenntarthatóság kutatása esg
Fotó: Shutterstock

Érdemes azt is figyelembe vennünk, hogy emberi szempontok, mint piaci, pénzügyi vagy jogi szempontok szerint végezzük a tevékenységünket, az országok és régiók határai között, miközben a természeti környezetünk nagyon más mechanizmusok szerint működik. Megállapodunk a befektetőkkel, a vevőkkel, a beszállítókkal, az érdekeltekkel árról, kibocsátásról, energiafelhasználásról, megfelelünk a törvényeknek és szabályoknak.

Összességében mi, emberek megbeszéljük magunkkal, hogyan lesz jó vagy legalább kibírható a környezetünknek a tevékenységünk. Amit megbeszélünk, azt többé-kevésbé be is tartjuk, vagy legalább igyekszünk betartani, és időről időre próbálkozunk felmérni az általunk okozott hatásokat, rossz esetben károkat. Elvitatkozunk magunkkal, hogy mit is látunk, és valóban mennyire mi tehetünk arról, hogy sokszor borzalmas a látvány. Kitalálunk valamit, ami szerintünk megfelel az emberi szempontjaink mellett a környezetünk érdekeinek is, majd mindezt megtesszük újra és újra. A szempontjainknak nincs közvetlen kapcsolódása a környezetünk szempontjaihoz és ez nyilvánvalóan nem fenntartható. Erre az összekapcsolásra, vagy mondhatjuk úgy, hogy tolmácsolásra kevés eszközünk, technológiánk van. Azt érdemes használnunk, fejlesztenünk és bővítenünk, ami rendelkezésünkre áll.

Az ESG az egyik ilyen eszközünk, éljünk vele, használjuk kellő komolysággal és elkötelezettséggel.

A fenntarthatóság az igazi tét, és nem csak a következő 20-30 évre.

A cikk szerzője Major Imre, közgazdász

Csak egy címke, semmi más

Az egyre gyakoribbá váló ESG kritikák egy újabb aspektusát mutatta be a részben a BlackRock által tulajdonolt Clarity AI kutatása.