Amikor a kriptót átbrandelték web3-ra

Az eddig szinte kizárólagosan kriptovaluta-egyenlegek vezetésére használt blokklánc-technológiák 2021-ben újabb és újabb felhasználási területeket nyitottak meg a szélesebb közönség számára. Az év végére a kriptoforradalmár víziók a “Web3” kifejezésben csúcsosodtak ki, ami egyszerre gyűjti a zászlaja alá a majmos NFT-ket, a metaverzumot és legfőképpen a központosított hatalom megkerülését. A jövő kristálytisztán látszik: vödörrel a fejünkön fogunk virtuális terekben harmincmillió forintos rajzfilmfigurákkal kereskedeni, és ettől senki sem fog megvédeni minket. Ez lenne a web3? Olvastunk már hasonló jövőképeket disztópikus sci-fi-kben, de miért szeretné ezt bárki aktívan megépíteni?

Röviden ismerjük meg a web3 alkotóelemeit, hogy jobban megértsük, hogy miért annyira lelkesek tőle azok, akik eddig a kriptótól voltak lelkesek.

DeFi: pénzügy pénzintézetek nélkül

A kriptográfia és a blokklánc segítségével ma már központi koordinátorok nélkül is egyezségre tudunk jutni abban a kérdésben, hogy melyik számlán mennyi pénz van. A legrégebbi blokkláncot a Bitcoin hálózat tartja nyilván, mely másodpercenként két-három tranzakciót képes feldolgozni, darabját ezer kilowattórányi áram elégetésével. Ez nagyjából olyan sebes, mint egy alváshiánnyal küzdő gépírónő, és olyan gazdaságos, mint egy átlagos amerikai háztartás egyhavi áramfogyasztása. Nyilván senki sem ezektől a számoktól lelkes (bár a technológia még gyerekcipőben jár, már vannak olyan láncok, melyek másodpercenként akár 1000 tranzakciót kezelnek, darabját egy google-keresés energiaigényéért), hanem attól, hogy ez a könyvelési mutatvány egyáltalán lehetséges teljesen decentralizált módon, központi felügyelet nélkül. Ha át akarok utalni valakinek tízezer forintnyi bitcoint, egy olyan személy vagy intézmény sincs, akiben meg kellene bíznom, hogy jól csinálja a dolgát, ahhoz hogy sikerüljön a művelet, és senki sem tudja megakadályozni a tranzakciót.

A DeFi (Decentralized Finance, vagyis Decentrális Pénzügy) ezt a gondolatot viszi tovább. Az emberek nem csak értéket akarnak továbbítani számlák között, hanem más, hagyományosan bankok és pénzintézetek által nyújtott szolgáltatásokat is szeretnének igénybe venni bankok és pénzintézetek nélkül. Ilyen például a kölcsönzés és hitelezés, vagy a különböző értékhordozók közötti váltás.

Az Ethereum hálózat által bevezetett okosszerződéseken keresztül programozható pénz többek között ezt is lehetővé teszi. Ma már kiváló kamatokkal, pár gombnyomással le tudjuk kötni a pénzünket, stabilcoin (olyan kriptovaluta, mely egy hagyományos valuta, például a dollár árfolyamát követi) hitelt tudunk felvenni kriptovaluta fedezetre, válthatunk kriptovaluták között, sőt, likviditást nyújthatunk ezeken a váltókon automatikus árjegyző szerződések használatával (AMM – automated market making).

És mindettől egyetlen központi hatalom sem tud megvédeni minket.

NFT: minél drágább, annál többen veszik

Az NFT egy szerencsésen magyarul is működő rövidítés, mely Nem-Felcserélhető Tokent jelent (Non-Fungible Token). A bitcoin is egy token, amit a blokkláncon tartunk nyilván, de egy bitcoin felcserélhető bármelyik másik bitcoinnal. Nincs különbség két bitcoin között. A bitcoin nem nem-felcserélhető. Az NFT-k is tokenek, azzal a forradalmi újítással, hogy mindegyik token egyedi adatot hordoz, például egy rajzfilmfigura-majom képét. A rajzfilmfigura NFT előnye a rajzfilmfigura.jpg-vel szemben az, hogy a birtoklása kriptográfiailag bizonyított, a múltjával együtt. A blokkláncon végigkövethető a tranzakciók sorozata, mely egyértelműen bizonyítja, hogy az NFT eredeti-e, vagy sem. Az NFT-ket az Ethereum protokol már 2017-ben szabványosította (ERC-721), de csak tavaly robbantak be igazán a köztudatba néhány csillagászati árú adásvétel után. 

A generatív pixelgrafikás CryptoPunks NFT gyűjtemény már önmagában elég érthetetlen elsőre. Miért ér meg valakinek egy maszkos alien punk 11,8 millió dollárt? A legolcsóbb CryptoPunk miért kerül kétszázezer dollárba? 

Összesen csak 10 ezer CryptoPunk van a világon, sapkás-maszkos alienből pedig ez az egyetlen. A mesterségesen leszűkített kínálat és az óriási kereslet magas árakat eredményez, az emberek egymásra licitálnak, és ez lesz a vége. A keresletet pedig az magyarázza, hogy a CryptoPunks az egyik első generatív profilkép-gyűjtemény, egyben az ERC-721-es szabvány inspirációja. A CryptoPunk profilképek mögött valódi emberek állnak, akik a kezdetektől ott voltak a tűznél, igazi kriptoveteránok, akik már 2017-ben látták, hogy a digitális műkincsgyűjtés egy dolog. Ilyen vizionáriusokkal sokan szeretnének közösséget vállalni, ezért sokan szeretnének CryptoPunk profilképet vásárolni.

Ez az érvelés a frissebb profilképes projektekre is igaz. A tavaly áprilisban megjelent Bored Ape Yachting Club rajzfilmfigura-majmait 0,08 éterért ($250) vásárolhatta meg az, aki időben érkezett, ma már 250 ezer dollárba (78 millió Ft) kerül belépni a klubba. Ezért a pénzért tehát nem csak egy digitális avatárt kap az ember, amivel azt üzenheti a világnak, hogy vagy nagyon képben van, vagy nagyon gazdag, hanem klubtagságot is kap egy olyan exkluzív közösségbe, aminek Eminem, Snoop Dogg és Jimmy Fallon is tagja már.

Minél drágább, annál nagyobb rá a kereslet. Ezek a Veblen javak.

Ezzel valószínűleg nem győztem meg a kedves olvasót, hogy mindez nem pusztán üres hype, gazdag emberek státusz-játéka. A legtöbb ember nem engedheti meg magának az elit profilképeket, viszont az alacsony belépési küszöbnek köszönhetően a különböző láncokon naponta száz új NFT projekt bukkan fel, melyek nagy része ugyan silány másolat, de ez nem rettenti vissza az elszánt kincsvadászok hadát, hogy megtalálják a következő igazgyöngyöt. És kisebb projektek köré is szerveződnek remek közösségek, saját digitális identitással, melyekben igazán kiváló és barátságos emberek közösen halásznak igazgyöngyöt, dolgoznak, szórakoznak, sportolnak, tanulnak, támogatják egymást.

Írunk még a profilképes és mindenféle más NFT projektekről későbbi cikkeinkben, most viszont a legszkeptikusabb olvasóink is elismerhetik, hogy a blokkláncokat már nem csak hagyományos pénzügyi spekulációra használják az emberek, hanem műtárgy-spekulációra is. Ez mindenképpen egy lépés valamilyen irányba.

Ma majmos JPG, holnap földhivatali-nyilvántartás

A blokkláncok jelene a spekulációról szól, ezt a legtöbb kriptovizionárius elismeri. Ez a felhasználási terület azért adja magát ebben a korai fázisban, mert pénzügyileg ösztönzi a résztvevőket a használatra. A spekulatív kereskedés során kiépülnek a hálózatok, fejlődik a technológia, érnek a protokollok, a támadások hatására biztonságosabbá válik az egész rendszer, mely a jövőben az új Internet gerincét fogja képezni. 

A blokkláncok ugyanis nem csak majmos képek tulajdonviszonyát tudják reprezentálni, hanem bármilyen adatot. Színházjegyet, születési anyakönyvi kivonatot, blogbejegyzést, tulajdoni lapot, videojáték fegyvert. Ahogy az összes eszközosztály láncokra vándorol, digitális tárcákban tudjuk tartani őket és tetszőleges kombinációkban tudunk velük kereskedni. Nem csak kriptovalutákat váltunk majd más kriptovalutákra, hanem államilag kibocsátott valuták, részvények, kötvények, ingatlanok, színházjegyek között minden párosításban piacok készülnek és minden folyamatosan beárazódik. A majmos jpg-k beárazása csak egy kezdeti lépés ebben a folyamatban. 

Web3: olvasás, írás, tulajdon

A huszadik század internetét a felhasználók még jellemzően csak fogyasztani tudták. Ezt a korszakot statikus, ritkán frissülő oldalak jellemezték. 2005 körül egy paradigmaváltás játszódott le az interneten, mely során a weboldalak elkezdték a felhasználók által előállított tartalmakat előtérbe helyezni: blogok, közösségi média, videómegosztás. Míg a web 1.0 csak olvasási jogot adott az internetre, a web 2.0 már írási jogot is. 

A web3 ezeket a jogosultságokat a tulajdonjoggal egészíti ki. Ezt a szemléletváltást legjobban az egyik kollégám NFT-vásárlási kalandjával tudom bemutatni. Ő kevésbé technikai hátterű, de pillanatok alatt tudott magának Phantom tárcát készíteni, vett egy kis SOL-t bankkártyával, kiküldte a tárcájába, és a Magic Eden nevű piactéren is magától elboldogult. Miután megvásárolta a (természetesen majmos) JPG-ket az egész családnak, megkérdezte tőlem, hogy ezeket most hogyan tudja elküldeni nekik? Nem talált a Magic Edenen belül ilyen gombot. Hát persze, hiszen a majmok már nem a piactéren voltak, hanem a saját tárcájában, ott kellett tehát keresni a küldés gombot. A web 2.0-ás platformok annyira hozzászoktattak minket ahhoz, hogy ők vigyáznak helyettünk a cuccainkra, hogy meglepő, amikor valami tényleg a miénk.

Ez persze nagy felelősség is egyben, hiszen ha elveszik a tárca, akkor örökre elvesznek a majmos képek. Nincs egy központi hivatal, aki visszaadja az elveszett cuccainkat, miután azonosítottuk magunkat a személyinkkel. Cserébe nincs egy központi hivatal, akiben meg kell bíznunk, hogy 1) nem veszti el a cuccainkat 2) még holnap is tud vigyázni a cuccainkra 3) nem csavarja ki a kezünkből a cuccainkat, ha megtetszik neki 4) nem dobja ki a cuccainkat, ha nem tetszik neki, 5) nem törik fel, hogy ellopják a cuccainkat vagy 6) bármi más rossz dolog történik a cuccainkkal, amit nem mi irányítunk.

Ez a magántulajdon jövője. 

Ebben a cikkben röviden áttekintettük, hogy milyen alkotóelemekből áll a web3 és milyen előnyei vannak a decentrális tulajdonjognak. Következő cikkeinkben mélyebben belemegyünk a konkrét alkalmazásokba, megvizsgáljuk a web3 jelenének sötét és visszataszító részeit, a lehetséges megoldásokkal együtt, és további vicces majmos képekkel szórakoztatjuk az olvasókat. Maradjanak velünk!

A cikk szerzője Csibi András, a CryptoPosition Investment Fund munkatársa