Az atomerőművekből, lehet gazdasági, politikai, környezetvédelmi, energiabiztonsági vagy épp létbiztonsági (bizonytalansági) kérdést csinálni. Ezért is viszonyulnak hozzá olyan ambivalens módon a világban. Van, akinek azért van rá szüksége, mert a gazdasági fejlődés gigantikus energiaigényét részben ebből a kiszámítható energiaforrásból akarja biztosítani (például Kína, India), van, akinek azért kell, mert már belefullad a szénerőművek okozta rossz levegőbe és ezért az energiamixét átalakítja (Kína, India). Van, akinek pedig azért, hogy határokon belül tudja biztosítani az ország energiaellátását, minél kevésbé függve az importáramtól (közép-kelet-európai országok), van aki azért zárja, zárta be a meglévőket, mert a nép egy ketyegő atombombát lát benne és fél tőle a 2011-es fukushimai atomkatasztrófa óta (Németország, Spanyolország, Svájc) és van, aki azért nem akar építeni, mert nagyon drága.
Klímavédelmi szempontból az biztos, hogy az atomerőművek a legkevésbé levegőszennyező – valójában zéró károsanyag-kibocsátással járó – stabilan, kiszámíthatóan termelő erőművek. (Igaz, az elhasznált nukleáris fűtőhulladékok hosszú távú biztonságos elhelyezése nem egyszerű kérdés.) Az atomerőművek stabil termelésére nagy szükség van ellátásbiztonsági szempontból. Csak az időjárásfűggő megújulókra (nap, szél) nem lehet alapozni, addig amíg nincs meg a gazdaságos technológia az áram gigantikus, ipari mennyiségű tárolására. Ettől pedig évtizedes távolságban vagyunk. A szén és gázerőművek képesek még a stabilitást nyújtani csak épp megölik a Földet. A szénerőművektől nagy lépésekben igyekszik megszabadulni a világ. A hozzájuk képest „csak” harmadakkora károsanyag-kibocsátású gázosakra ugyanakkor szükség van és lesz, mind az alapellátásban, mind pedig a ki-bekapcsolhatóságuk miatt a megújulók okozta termelésingadozás kiegyenlítésében.
A világ leggazdagabb emberei közt, kétségtelenül a legzöldebb szívű Bill Gates elkötelezett az atomenergia mellett és jelentős összegekkel támogatja az úgynevezett small-modular-nuclear-reactor fejlesztést, aminek célja, hogy „miniatomerőművekkel” lehessen teleszórni a világot.
Bill Gates gondolatai
A technológia bemutatása
Zárásképpen egy gondolat az európai folyamatokról. A zöld politika felpörgésével, a szén-dioxid kvóta ára az egekbe szökött, miközben a gáz ára pedig elhagyta a Föld légkörét. Utóbbi normalizálódni fog, de a következő évtizedekben a korábbinál 40-50 százalékkal magasabb lehet a földgáz ára. Ez tartósan 70-80 euró fölé emelheti a villamosenergia európai árát a 30-50 eurós szintről (2010-2020). Ez pedig már közelebb van az atomerőmű-beruházások megtérüléséhez szükséges 100-120 eurós szinthez, azaz az atomenergia már kevésbé számít majd luxusterméknek.