Tizenegy évig bírta az ausztrál jegybank

Kamatemelés nélkül. Most, alig három héttel a választások előtt, mégis rákényszerült a lépésre. Ausztráliát sem kíméli az infláció.

Az ausztrál jegybank (Australian Reserve Bank – RBA) kedden közölte, hogy az alapkamatot 25 bázisponttal, 0,35 százalékra emeli.

Infláció elleni harc

Az irányadó kamatot 2020-ban vitték le az eddigi, 0,1 százalékos szintre. 2010 ősze óta mostanáig egyáltalán nem emeltek (sőt, inkább folyamatosan csökkentettek) rajta.

Nem véletlen, hogy eljött az idő a tendencia megtörésére: Ausztráliában éves alapon a fogyasztói árindex 21 éves csúcson, 5,1 százalékos magasságban tanyázik. Leginkább az élelmiszerek, a benzin, a lakhatás és a fogyasztói cikkek esetében érzékelhető a drágulás:

az ország fogyasztói árindexe 2022 első negyedévében 2,1 százalékkal emelkedett.

Dübörög az ausztrál infláció Fotó: Shutterstock

Philip Lowe RBA-kormányzó a bejelentéssel együtt infláció elleni harcot hirdetett, illetve belengette, hogy ideje lenne visszafognia a szigetországnak a koronavírus-válság enyhítésére bevezetett, rendkívüli állami támogatásokat.

Az RBA friss közleménye ezután nagyon bizakodóra váltott. Mint írták, a vártnál gyorsabb pénzromlás ellenére (vagy mellett) a munkanélküliségi ráta kellően alacsony, a gazdaság pedig elég „rugalmas” ahhoz, hogy a bérnövekmény üteme javulni tudjon a következő hónapokban – amikor a kormányzó szerint elkerülhetetlenek lesznek az újabb kamatemelések. (Elemzők az év végére 2,5 százalékos alapkamatot várnak.)

Ugyanúgy pozitívumként írt a jegybank Ausztrália GDP-kilátásairól is: a központi bank 2022-re 4,25, jövőre 2 százalékos növekményben bízik. Közben azért tartanak a „globális bizonytalanságok”, például az orosz-ukrán háború, világgazdaságra gyakorolt hatásaitól. Szerintük a kelet-európai krízis miatti energiaválság méreteihez hasonló a 70-es évek óta nem sújtott minket.

Érdekes időzítés

Bár a jegybank és a regnáló ausztrál miniszterelnök, Scott Morrison is csuklóból visszautasították, hogy a kamatemelésnek politikai motivációja lett volna, nehezen lehet az „összeesküvés-elmélet” ellen érvelni, szűk három héttel a május 21-i választások előtt. (Monetáris hatáskörében egyébként a jegybank önálló szervezet.)

A BBC felidézte, hogy amikor legutóbb, 2007-ben, egy ausztrál választási kampány kellős közepén emelkedtek a kamatok, akkor a szavazók nyugdíjazták az ötödik miniszterelnöki ciklusát megcélzó John Howardot. Közvélemény-kutatások szerint a mostani voksolás hajrájában sem a liberális-nemzeti koalíciót vezető Morrison kormányfőnek, hanem sokkal inkább a balközép Munkáspártot irányító kihívójának, Anthony Albanese-nek áll a zászló.

A nagyságrendek kedvéért: ha valaki egy 600 ezer ausztrál dollár volumenű (körülbelül 155 millió forintos) jelzáloghitelt törleszt – egy nagyjából átlagos lakáshitelt – akkor neki a mostani kamatemelés következtében 80 ausztrál dollárral (húszezer forinttal) nő a havi törlesztőrészlete.

A részvénypiacok rémálma: a mennyiségi szigorítás

Mit jelent a jegybankok eszközeladási programja, és milyen hatást gyakorol a pénz és tőkepiacokra? – avagy miért ne lepődjünk meg a részvények alulteljesítésen