Szakmailag elég furcsa helyzet állt elő azáltal, hogy az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) tulajdonképpen kamatemelést hajtott végre hazánkban, holott ez a Magyar Nemzeti Bank hatásköre kellene, hogy legyen. Csak remélni tudom, hogy mindez az MNB teljes felkészültsége és szakmai tanácsainak igénybevétele mellett zajlott.
Első ránézésre tavasszal úgy tűnt, hogy a kormány képviseletében az ÁKK csak egy újabb állampapír sorozattal lép ki a piacra, amikor meghirdették a MÁP+ kötvényt. Láttunk már ilyet tucatszor. Azonban az új kötvény kínálta kamat és likviditás annyival jobb volt, mint az elődei konstrukciói, hogy a régi állampapírokat egyértelműen jó ötletnek tűnt lecserélni. Mindemellett, az új értékpapír már szoros versenybe került az ingatlan befektetések hozamával. Továbbá, kellő hozamot biztosít ahhoz, hogy a lakosság egy eddig lustán, bankbetétben ülő része is befáradjon a bankfiókba kötvényt jegyezni a pénzéből.
Bár a fogyasztásra gyakorolt hatása még nem látszik, de nincs kétségem, hogy bizonyos nagy értékű fogyasztási cikkek (autók, hajók, motorok…) vásárlásában is lesz lenyomata annak, hogy mostantól ismét van kamat. Ha egy vagyonos ember választhat, hogy 10 millió forintért megvegyen egy hobbi járművet, ami aztán öt év múlva 5 millióért lesz eladható, vagy betegye a pénzt egy állampapírba, amivel közel 13 millió forintja lesz öt év múlva, akkor már „nagyot kell nyelnie” vagy nagyon kell lelkesednie ahhoz, hogy az előbbit válassza.
A dolog egyik izgalmas vonatkozása, hogy a forgalmazó bankok úgy vették vissza a régi lakossági állampapírokat az ügyfeleiktől, hogy azt nem adják tovább az államnak. Tehát, a költségvetés innentől nem csak magas kamatot fog fizetni a honpolgároknak, de magas kamatot fog fizetni a pénzintézeteknek is. Hallottam már banki vezetőtől a napokban, hogy az ÁKK érdeklődött, visszaadja-e a nála parkoló állampapír csomagot. Ezt pedig igyekezett udvariasan elutasítani. Az ilyen esetek eredményeképp láthattuk, hogy a rövid bankközi kamatok egészen hektikus ingadozást mutattak a közelmúltban, a néhány hónapos távú kamatok pedig egyszerűen megemelkedtek.
Forrás: MNB
Mivel a vállalati hitelek tipikusan a néhány hónapos BUBOR kamatszinthez vannak indexálva, így a hazai vállalati szektor finanszírozási költségei is egyértelműen nőnek. A magasabb kamatszint az életünk legkülönbözőbb területeire gyűrűzik be. Természetesen, nincs kétségem, hogy a Magyar Nemzeti Bank majd ezen körülményeket lekövetve szakértő válaszokat és intézkedéseket hoz. Azt azonban sajnálattal látom, hogy a jegybankunk most ennyire követni tudta csak az eseményeket, nem pedig előre irányítani azokat. Az ÁKK azon vezetése pedig, aki a helyzetet előidézte, épp távozóban van. Tehát, a következményeket már egy új csapatnak kell kezelnie.