Az infláció tartós árszínvonal emelkedést jelent, a pénz elértéktelenedését mutatja. A fogyasztói kosárról a statisztikát 1100 árucikk és szolgáltatás megfigyelésével és azok különböző súlyozásával készítik. A Covid-19, valamint a bérnövekedések hatására jelentősen átalakulhat a fogyasztók inflációs érzése.
Ügyféltalálkozóim során gyakori téma az infláció és a magas inflációérzés. Szinte mindenki nagyobb áremelést említ, mint amit a KSH kimutat. Ennek álltalában az az oka, hogy azoknak a termékeknek az ára kerül a fókuszba, amelyekkel minden nap találkozunk, vagy amik hiánycikké váltak és a kereslet-kínálat szabályai alapján időszakosan jelentősen emelkedett az áruk. Az éves árváltozást itt részletesen megtekinthetjük.
A fogyasztói szokások változása és a vagyonosodás is félreviszi az inflációérzést. A fogyasztóiár-index szerint a nyár végén aktuális nyaralások ára 10-13 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Sokan mégis ettől nagyobb áremelést tapasztaltak. A beszélgetések során kiderül, hogy gyakran kategóriaváltás történt, jobb minőségű szállást foglaltak az előző évihez képest, magasabb árkategóriájú éttermekben ettek stb. A családommal mi azonban több éve ugyanazon helyen nyaralunk és 0 Ft emelkedést tapasztaltunk a szállás és az éttermek esetén is.
A rezsiköltségek fixen tartásának köszönhetően, ott alig van infláció, ezt gyakran csoportos beszedési megbízásokkal fizeti mindenki, így fel sem tűnik annak közel állandó értéke. A megnövekedett otthoni munkavégzésnek köszönhetően nőtt az otthoni fogyasztásunk, de a kimaradt kulturális költések miatt azonban mégis nettó megtakarítók voltunk ebben az időszakban.
2019-ben 327-es euró árfolyamon zártuk a júliust, míg idén 6 százalékkal gyengébben, 347 forinton. Az importált termékek árában nagy szerepe van a forint gyengülésnek, de meghatározó azon export termékek ára esetén is, amelyek a hazai piacra is kerülnek.