Csak a mielőbbi EU-megállapodással tudná megfogni a forint árfolyamát a kormány – ez a 444.hu-nak nyilatkozó Móricz Dániel, a HOLD Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a múlt heti „forintkrízis” legfőbb tanulsága.
Egyelőre úgy tűnik, semmi sem tudja megállítani a forint árfolyamának hektikus mozgását és mélyrepülését. Hiába emelt jelentősen kamatot a Magyar Nemzeti Bank, az euróhoz képest így is tovább gyengült a forint csütörtökön, és csak akkor stabilizálódott valamelyest – de így is a 400-as szint fölött –, amikor Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón, illetve Orbán Viktor miniszterelnök egy fórumon határozott jelzéseket adott.
Kérdés, hogy ezen a ponton tehet-e további lépéseket a kormány vagy a nemzeti bank, hogy megpróbálja megfordítani, de legalábbis megállítani ezt a folyamatot. Hogy ezt meg tudjuk válaszolni, azt is tudnunk kellene, hogy igazából ki vagy mi felelős a forint nemzetközi összehasonlításában is páratlan gyengüléséért.
A forint gyengülését az energiaárak alakulásánál is nagyobb és átfogóbb folyamatok is magyarázhatják.
Móricz Dániel a globális gazdaság lassulása miatt amúgy is gyengülés várt a forintra, ilyenkor ugyanis a befektetők a biztosabbnak tűnő eszközökbe, elsősorban az amerikai dollárba menekülnek. Ez jellemzően együtt jár azzal, hogy a Magyarországhoz hasonló országok államkötvényeinek kockázati felára nő, vagyis drágábban tud hiteleket felvenni a piacról, a valutaárfolyama pedig romlik, ahogy a befektetők dollárra cserélik azt. Az euró árfolyama is csökkent a dollárhoz képest (amihez a fentebb emlegetett gázárhelyzet is komolyan hozzájárul), emellett mind a befektetési, mind a bóvli besorolású európai kötvények hozamfelára 10 éves csúcsra emelkedett (nem számítva a 2020-as tavaszi koronavírus-pánik rövid időszakát).
A globális lassulás és az elharapódzó infláció elleni monetáris szigorítások akkor is gyengítenék a forintot, ha nincs Európában gázáremelkedés, ha Magyarországon nincs éppen ikerdeficit (vagyis egyszerre jelentős a költségvetési és folyó fizetési mérleghiány), és a magyar kormánynak nincs komoly, a nemzetközi sajtóban is sokat emlegetett vitája az Európai Unióval a helyreállítási alap forrásai miatt. Viszont az, hogy a recessziós félelmek miatti globális folyamatok ezekkel esnek egybe, magyarázhatja, hogy a forint jobban esik, mint más környékbeli valuták.
Az emlegetett folyamatok közül Móricz Dániel szerint egyértelműen a helyreállítási alappal kapcsolatos vita a legkomolyabb tényező.
Erre abból következtet az elemző, hogy míg például Lengyelországban lényegében ugyanazok a globális és helyi gazdasági folyamatok érvényesülnek, a lengyel állam is nagyobb felárral tud hitelhez jutni, mégis csökkent a zloty árfolyama az euróhoz képest. Viszont míg a lengyel kormány lényegében meg tudott állapodni az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap forrásairól, a magyar kormánynak ez még nem jött össze.
Mindez oda vezet, hogy a forint a zlotyhoz képest is gyengült, és míg a magyar állampapírpiaci hozamok tovább emelkedtek az elmúlt hetekben, a lengyel hozamok nem.
A hrivnyával szemben nem gyengül a forint!
Vannak nagy bajok a magyar fizetőeszközzel, de a hrivnnyával szemben valójában nem gyengül a forint… Ugyanis a hrivnyának a háború óta nincs valós árfolyama. Az ukrán központi bank a háború kezdete után pár nappal betiltott minden kereskedést a hrivnyában, devizát felvenni sem lehet és a határon túli tranzakciók is nagyrészt tiltva vannak.