A világ leginkább követett tőzsdeindexe az amerikai S&P 500. Évszázados grafikonokat vizsgálunk róla, és általa próbálunk következtetéseket levonni gazdasági ciklusokról. Ránézünk egy-egy évtized ábráira, és olyasmi gondolataink támadnak, hogy „á, igen, abban az évtizedben ez a sok nagyvállalat pár évig hanyatlott, de aztán a világgazdaság fordulatainak köszönhetően milyen szépen talpra álltak”. Vagy épp fordítva.
Arra szeretném csak felhívni a figyelmet, hogy egy-egy ilyen következtetés mennyire tévútra visz minket azáltal, hogy az index összetevői meglepően gyorsan cserélődnek. Évente nagyjából az indextagok 6%-a tűnik el. Az elmúlt két évtized alatt összességében a vállalatok több, mint fele kicserélődött. Így amikor olyanokat mondunk például, hogy „ott pár évet lefelé ereszkedett az index, de aztán szárnyra kaptak a cégek”, akkor nagy arányban igazából azt látjuk, hogy egyes cégek hanyatlásnak indultak, kikerültek az indexből a zsugorodásuk vagy felvásárlásuk miatt, és helyettük egészen más vállalatok emelkedtek fel.
Az évente érkező új indextagok száma, és az indexben töltött átlagos élettartam években
forrás: qad.com
Így csökkent mostanra 20 év alá az indexben egy-egy vállalat által eltöltött évek átlagos száma. Az Innosight tanácsadó cég becslése szerint az évtized végére ez 14 év lehet. És bár a pontos folyamatot nem láthatjuk előre, azt mindenképp tartsuk szem előtt, amikor hosszú távú grafikonokat vizsgálunk, hogy az index rövid távon mutatja csak a tőkepiaci szereplők sikereit, azonban az évek során mindig egészen más, újabb és újabb szereplőket mutat. Gondoljunk csak a 2008-as válság után az S&P 500-ból eltűnt cégekre, mint az Eastman Kodak, National Semiconductor, Sprint, US Steel, Dell vagy a New York Times. És azóta megjelent újakra, mint a Facebook, PayPal, Under Armour, Seagate Technology, Netflix vagy a Tesla.