A 2008-09-es gazdasági világválság óta – minimális megszakításokkal – egy nagyon egyértelmű “szentháromság” rajzolódott ki a tőkepiaci befektetések világában. Hosszú, csak passzív, növekedés – ez volt a siker képlete. Azaz vegyél (szinte) bármilyen eszközt, aminek árfolyama leköveti a piaci mozgásokat, tartsd passzívan, és közben figyelj arra is, hogy (jó) magasan legyen a növekedési részvények aránya a portfóliódban. Ez volt a sikerrecept.
Régi igazság, hogy a múltra vonatkozóan mindenki kiváló portfóliót tudna összeállítani magának. Ennek következtében sok kisbefektető időről-időre bele is fut a recency-bias csapdájába, amikor a jelenben meghozott döntéseink során a közelmúlt történéseit (gyakran érdemtelenül) felülértékeljük. Apró probléma, hogy mai döntéseink a jövő alakulására hatnak. Hiába teljesített tehát kiválóan egy-egy eszköz a múltban, ha a ma indított portfóliónkkal mi éppen a jövőbe készülünk befektetni.
Nem azt kell tehát ilyenkor kitalálni, hogy x vagy éppen y részvény (befektetési alap, vagy “bármi” más) teljesített-e jobban a múltban, hanem hogy vajon mely eszközök lesznek a jövő nyertesei.
Triviális? Az.
És ennek szellemében szoktunk befektetni? Azt gondolom, a jelentős többség nem így cselekszik. Szeretjük megvenni a múlt nyerteseit, de kevéssé látunk lehetőséget az elmúlt évek alulteljesítő eszközeiben. Mert így kevésbé stresszel az agyunk. Egyszerűen így kényelmesebb.
Mielőtt befektetünk, mindig érdemes feltenni a kérdést magunknak, változott-e valami a színfalak mögött? Változtak-e a gazdasági folyamatok? Ugyanaz várható a jövőben is, mint amit a közelmúltban láttunk? Vagy időközben megváltoztak a főbb trendek? Olyan ez, mint amikor a július elsején újból rajtoló Tour de France mezőnye a hosszú sík szakaszok után egyszer csak odaér a híres-hírhedt Alpe d’Huez lábához. Addig a sprintereké volt a főszerep, de onnantól kezdve a hegyi menőké a terep.
2020 novembere – az első vakcinahírek megjelenése – óta a világ nagyot változott. Ma a magas kamatokról, a magas inflációról, a háborúról, a várhatóan reflációs (és recessziós) környezetről szóló hírek uralják a gazdasági sajtót. És stresszelik a befektetőket. Vajon ebben a korántsem ideális környezetben mi lehet a (jövőre vonatkozó) tőkepiaci sikerrecept? Ugyanaz, mint a múltban? Nem hiszem.
Ha fogadnom kellene, én az abszolút hozam, aktív, value “új szentháromság” mellett voksolnék.
Kezeld aktívan a befektetéseidet ebben a gyorsan változó környezetben, védekezz (shortolj) is, ne csak kövesd a piacokat, és döntően value részvényekre építsd a stratégiádat!
Akik pedig nehezen küzdenek meg azzal a fránya recency bias-szel, számukra azt tanácsolom, hogy inkább keressenek maguknak egy profi vagyonkezelési szolgáltatót. Mert a hegyek megérkeztek.
Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Magyar infláció és gazdaságpolitika
A HOLDBLOG olvasói mostanában több kérdést is feltettek nekünk az inflációs helyzettel, a magyar gazdaságpolitikával és az euróbevezetéssel kapcsolatban. Móricz Dániel, a HOLD Alapkezelő befektetési igazgatója válaszolt.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.