Ismét csúcspénzeket hozhat a hamarosan induló Bajnokok Ligája

Ha közeledik a szeptember, az bizony csak egy dolgot jelenthet. Mégpedig a Bajnokok Ligája és a nemzetközi kupasorozatok érkezését. A futball első számú klubsorozatáról már sok kontextusban írtam a HOLDBLOG-on, de az ehhez kapcsolódó bevételi források még kimaradtak a szórásból. Éppen ezért ezúttal ezt a témát veszem górcső alá.

A Bajnokok Ligája nagyjai

Mindannyian tudjuk, hogy a Bajnokok Ligája komoly biznisz, amelyről lemaradni nagyon nem érdemes. Hogy mennyire komoly, azt jól mutatja az is, hogy milyen ugrásszerűen növekszik az a bevétel, amely a például a győztesek zsebébe vándorol. 2013-14-ben ugyanis a Real Madrid még csupán 57,4 millió eurónak örülhetett az UEFA által, ám a 2017-18-as szezon megnyerésekor ez már 88,6 millió euróra emelkedett. A növekedés ezt követően sem állt meg. 2019-ben a Liverpool 111 millió eurót, 2021-ben a Chelsea már 120 millió eurót zsebelt be. Az angol klubok ráadásul jobban feküdnek a piaci elosztások során, így még több pénzt markolnak fel általában. Ennek ellenére 2022-ben a Real Madrid 134 millió eurós, mindezidáig legnagyobb UEFA bevételt könyvelhette el, miután megnyerte a Bajnokok Ligáját. A 2023-as győztes Manchester City számai még nem ismertek, de könnyen lehet, hogy újabb rekordot láthatunk majd.

A 2023-as bajnokcsapat, a Manchester City
Fotó: Shutterstock

Az elit viszont jelentősen beszűkült. 1991 és 1999 között minden évben új győztes avattak a ligában. Ezt követően viszont már látszott, hogy egyes csapatok ki tudják nőni a kereteket, így nyert a Real Madrid 1998 és 2002 között három alkalommal és így duplázott az AC Milan 2003-ban és 2007-ben, ráadásul 2005-ben döntőt is játszott, és ott volt az FC Barcelona korszaka, amelyből végül 2009-ben és 2011-ben is akadt győzelem. Miközben a Manchester United 2008 és 2011 között háromszor is elérte a finálét. Félreértés ne essék, a BEK is jellemzően korszakokra épült, de ott ezt főként egy klub tudta hozni egy olyan mezőnyben, ahol lényegében minden országból egy csapat indulhatott akkoriban. Márpedig egy csúcs Real Madrid, Ajax, Liverpool vagy Bayern München értelemszerűen erősebb volt más országok bajnokainál. Miközben hazai pályán akkor sem tudtak diadalmaskodni minden alkalommal. 2009 és 2020 között viszont csak egy olyan finálét rendeztek, ahol nem volt ott az FC Barcelona (három döntő), a Real Madrid (négy döntő) vagy a Bayern München (négy döntő). És 2019-ben sem múlott túlzottan sokon, hogy a katalánok döntőzzenek. Ma pedig főként az FC Barcelona gyengélkedése és a sorsolás szeszélye az oka annak, hogy 2021-ben és 2023-ban sem volt ott a nagy hármasból valaki az utolsó BL-összecsapáson.

A helyzet viszont érdemben nem változott, egyre nehezebb látni az új belépőket az elitek rendszerébe. Ha valaki érkezik is majd, az várhatóan Angliából (Arsenal, Newcastle United, Manchester United) fog belopózni abba a küzdelembe, amibe Jürgen Klopp Liverpoolja és Pep Guardiola Manchester Cityje is megérkezett 2018 után. Éppen ezért a 2023-24-es szezon előtt sem nagy merészség arról beszélni, hogy a Real Madrid (2022 győztese), a Manchester City (2023 győztese) és a Bayern München (2020 győztese) a fő esélyese a ligának, miközben közvetlenül mögöttük figyel a megújuló PSG és a lenézett, de egyre jobban önmagára hasonlító FC Barcelona.

A fájó különbségek

A Bajnokok Ligája mögött kullogó kistestvér mindig is más volt. Miután 1999-ben megszűnt a KEK, az UEFA-kupasorozat is némileg magára maradt. Ennek is volt köszönhető, hogy 2008-ban az UEFA átnevezte az UEFA-kupát Európa-ligára, összevonta az értelmetlenné vált Intertotó-kupával, és megpróbált ismét új arcot szabni a küzdelmeknek. Jól mutatja, hogy mennyire sikerült mindez, hiszen 2014-re már azt is be kellett vezetni, hogy az EL-trófeát megnyerő klub a Bajnokok Ligája főtáblájára kvalifikálhatja magát. Értelemszerűen akkor, ha másként arra nem lenne képes. A problémákat persze ez sem oldotta meg, de kétségtelenül motivációt adott az angol, spanyol együttesek számára. A sorozat ezzel bizonyos szinten megmenekült.

Az UEFA viszont nem véletlenül hozta létre 2021-ben a Konferencia-ligát is, amelynek hála 96-ra bővítette azon klubok számát, amelyek felléphetnek a nemzetközi főtáblára. Így a korábbi 80-ról jelentősen nőtt azok száma, akik nemzetközi bevételekkel számolhattak. Ezzel együtt viszont az Európa-liga létszáma a 48-ról 32-re csökkent, és a két sorozat közötti anyagi különbség jól érzékelhető. A 2022-es Európa-liga győztes Frankfurt ugyanis 38 millió euróval gazdagodott az UEFA pénzelosztási mechanizmus köszönhetően, míg az első Konferencia-ligát megnyerő AS Roma mindössze 19 millió eurót kapott. Jól példázza a különbséget az, hogy a 2021-22-es szezonban legkevesebb bevételhez jutó Sheriff Tiraspol is 24 millió euróhoz jutott a Bajnokok Ligája csoportküzdelmeinek hála.

Az viszont tényszerű, hogy a Konferencia-liga legjobb 8 együttese között olyanok is feltűntek, mint a PAOK, a Bodo/Glimt, vagy éppen a Lech Poznan. Ezek a klubok nagyon ritkán fordulnának elő az eggyel fentebbi sorozat hajrájában is, tehát a presztízs mellett szerencsés esetben még akár több pénz is beeshet a kasszába, persze nem a Bajnokok Ligájával párhuzamba hozva. Az viszont mindenképpen egyértelmű marad a következőkben is, hogy a Bajnokok Ligája mögötti sorozatokba életet lehelni főként a presztízs érzésének fokázásával lehet. Ezt könnyen megtapasztalhatjuk akár mi is, ha a Ferencváros egy álomszerű elődöntős, negyeddöntős performanszra lenne képes az idei Konferencia-ligában, amelynek főtáblájára most már jó eséllyel eljut.

Máté Csaba, a Ferencváros július 20-án bejelentett új vezetőedzője
Forrás: Ferencvárosi Torna Club

A jövő

Ahogy mindig, a változás itt is örök. A BL 8 főtáblás résztvevővel indult, majd ebből lett 16 csapat, később 24 és végül 1999-től 32 klub szerepelt a legjobbak között. Ez a létszám egészen a 2024-25-ös szezonig tartotta magát. Azonban ebben is változás következik be hamarosan.

Hiszen az új Bajnokok Ligája sorozat a 2024-25-ös szezonban a jelenlegi helyett egy teljesen új formátummal jelentkezik majd. 32 helyett 36 csapat száll ringbe a trófeáért és jelentősen megváltozik a lebonyolítás módja is. Ez a lépéssel egyébként 100 főtáblás klub lesz majd érintett a sorozatakban Európában. Ennél azonban számunkra még érdekesebb az, hogy a jelenlegi 125 találkozó helyett 189 meccset játszanak majd a BL-ben. Az UEFA a 3,6 milliárd eurós, három sorozatot is magában ölelő bevételek helyett pedig 4,6-4,8 milliárd euró közötti bevételt vár a változás miatt. Egyes klubok ezen hatalmas összegeket foghatnak, de az UEFA szeretne arra is törekedni, hogy ne növelje a sorozatok közötti szakadékot, így további kifizetéseket ígér az Európa-liga és a Konferencia-liga csapatainak is, és felzárkóztatná a legkisebbeket is. Ha drasztikus változás nem is következne be ennek kapcsán, nyilván néhány millió euró nagy lehetőséget kínálna a kisebb nemzetek bajnokainak, akik egyébként ennek köszönhetően jelentősen kisajátítják saját ligáikat is, ahogyan ez történt a bajnokok ága Bajnokok Ligája-selejtező ág bevezetését követően is.

A legnagyobbak azonban aligha bánják a változást, hiszen két, vagy akár négy mérkőzéssel is hosszabb lesz majd a Bajnokok Ligája menetrendje. Ez pedig automatikusan két hazai meccsnapi bevételt is jelent. Ráadásul az angolok szinte bizonyosan öt résztvevőt adhatnak majd a 2024-25-ös évadtól, így egyrészt a Bajnokok Ligája minősége is növekszik, másrészt pedig az Európa-liga is felszabadulhat az angol nyomás alól. A szigetország csapatai ugyanis 2016 óta 9 elődöntőt játszottak. Mögöttük a spanyolok állnak 8 szerepléssel, így nekik is kedvező lehet egy nagyobb angol klub kiesése, de az olasz, német, portugál, francia, belga, holland liga csapatai előtt mégis megnyílhat egy nagyobb sansz. Azt pedig tudjuk, hogy súlyos eurómilliós különbségek vannak egy negyeddöntő és a végső siker között. Az a bizonyos vonal pedig itt már néha tényleg nagyon vékony a mennyország és a pokol között. Mondotta ezt Al Pacino is a Minden héten háború című legendás monológjában.

A jövőn túl

Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke
Fotó: Shutterstock

Összességében azonban így is kizárt, hogy megoldódna az a feszültség, amely egyre inkább terheli a legnagyobb klubok és az UEFA viszonyát. Az UEFA különböző összesorsolási védettséggel, első kalapos kiemelések biztosításával javíthatna azon, hogy a rekordbajnok és legutóbb 2022-ben győztes, tavaly elődöntős Real Madrid például idén ne a második kalapból induljon, csupán azért, mert Spanyolországban az FC Barcelona lett a bajnok. Mindeközben különösen csípheti sokak szemét, hogy a Benfica, a Napoli vagy a Feyenoord az első kalapból várja a húzást, hiszen a kiemelt nemzetek bajnokai lettek.

Véleményem szerint a következő lázadások idején ezen megoldásokon való csavargatás lesz majd az UEFA terve arra, hogy továbbra is a saját akolon belül tartsa a nagyokat, akik már régen tudják, hogy a televíziós-társaságok nekik is tudnak fizetni, a rajongókat pedig Mbappé érdekli és nem az UEFA döntéshozóinak morális iránytűje. Hogy mi lesz ennek a vége, azt minden körülmény ellenére is nehéz lenne megjósolni.

A cikk szerzője Sziklai Attila

Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.