Az elmúlt napokban attól volt hangos a Twitter egy nem is olyan kis szeglete, hogy Balaji Srinivasan kriptobefektető elkezdte kongatni a vészharangot, hogy a kereskedelmi bankok kimentésével a Fed hiperinflációs pályára állította az amerikai gazdaságot. Balaji annyira biztos a dollár elértéktelenedésében, hogy amikor James Medlock feldobta (ugyancsak Twitteren) hogy egymillió dollárban fogad bárkivel, hogy a közeljövőben nem lesz hiperinfláció a dollár értékében, Balaji belement a fogadásba – egy kis csavarral.
A Sillicon Valley Bank csődbemenetelével az amerikai állami betétbiztosítási alap (FDIC) felülírta a korábbi szabályát, és bejelentette, hogy a 250 ezer dollárnál nagyobb betéteket is biztosítani fogja bankcsőd esetén. Erre azért volt szükség, mert a regionális bankok nagyobb betétesei az SVB csődje utáni ijedtségükben elkezdték átcsoportosítani a pénzeiket a bankszektor legnagyobb szereplőihez, félve attól, hogy az ő bankjuk is fizetésképtelenné válik. Ez viszont egy öngerjesztő folyamat, hiszen ha mindenki megrohamozza a bankot, hogy szeretné visszakapni a pénzét, akkor egy idő után a bank kifogy a likvid pénzből (mivel a betétesei pénzét a bank kihitelezi, és egyéb pénzügyi eszközökbe fekteti), és így egy teljesen egészséges bank is napokon belül csődbe mehet.
A pánik megállítására tehát az FDIC és a Fed kijelentette, hogy bankcsőd esetén mindenki visszakapja a bankban tartott pénzét, korlátozás nélkül. Optimális esetben ez a hír annyira megnyugtatja a befektetőket, hogy emiatt nem vonják ki a bankból a pénzüket, nem megy csődbe a bank, és nem is lesz szükség alkalmazni a végtelen betétbiztosítást. Azonban sajnos nem optimális világban élünk, és több regionális bank már csődbe is ment (SVB, Signiture bank stb.), így a Fed a kedvenc eszközéhez, a digitális pénznyomtatáshoz kellett nyúljon, és napok alatt le is törölte azt a likviditás szűkítést, amit az elmúlt egy évben sikerült elérnie.
A Federal Reserve mérlegfőösszegének alakulása az elmúlt 1 évben
Ebben a makropiaci környezetben küldte fel Twitteren Balaji a „BitSignal-t”, figyelmeztetve a követőit (és az egész világot) arra, hogy ezzel az új lépéssel a Fed pénznyomtatása egy új mérföldkőhöz ért: beindult a hiperinfláció, és mindenki, aki nem akarja, hogy értéktelen papírfecnivé váljon a kezei között a dollár, az gyorsan pakolja át a likviditását bitcoinba. Ugyanis bitcoinból 21 millió darab készül csak, ha a feje tetejére áll a világ akkor is (ezt maga a bitcoin-kód garantálja), így a limitált kínálat miatt mindig lesz értéke.
Ebben persze semmi újdonság nincs, a bitcoin pitch-e erről szól már évek óta, ami miatt mégis újra aktuális a téma, hogy Balaji állítása szerint ez a hiperinfláció 90 napon belül jelentkezik, és a bitcoin ára az időszak végére megüti az 1 millió dollárt.
A James Medlock-kal való fogadása tehát úgy néz ki, hogy Balaji letétbe helyez 1 millió dollárt, Medlock pedig 1 BTC-t, és június 15-én ha 1 millió dollár alatt van a bitcoin árfolyama Medlock visz mindent, ha fölötte, akkor Balaji. A transzparencia kedvéért Balaji vállalta, hogy Medlock-on kívül még egy személlyel megteszi a fogadást, nem meglepő módon sorban álltak az emberek, hogy az 1 szem bitcoinjukat 90 nap múlva 1 millió dollárra cseréljék.
De miért csinálta mindezt Balaji?
Cinikusan mondhatnám, hogy ha a milliomos befektetőnek van ezer darab bitcoinja, akkor már ha csak egy 4 százalékos felértékelődést elér a bitcoinban ezzel a médiacirkusszal, akkor ő már pluszban lesz. Őszintén nem gondolom, hogy ilyen motivációi lennének, a Coinbase volt CTO-jaként és az A16z híres kockázatitőke-cég volt partnereként nem ezen az egymillió dolláron fog múlni az ő boldogsága.
Valószínűbb forgatókönyv, hogy inkább a befolyását szerette volna növelni a kriptos közösségben, valamint felhívni a figyelmet azokra a strukturális problémákra (USA államadósság mértéke, Fed kamatemelés veszélyei a bankszektorra) amik szerinte valós veszélyt jelentenek a dollár stabilitására, és világpiacon betöltött szerepére. Balaji őszintén hisz abban, hogy idővel a decentralizált kriptovaluták lesznek a világ tartalék devizái, és még ha a 90 napos határideje nem is tűnik valószínűnek, ezzel a hírveréssel nagyon sok emberhez eljutott az üzenete.
Apró színesként jegyezném még meg a végén, hogy az ilyen jól definiált szerződések pontosan alkalmasak lennének arra, hogy egy okosszerződés segítségével a blokkláncon kössék meg őket, azonban még Balaji is az „egyszerűség kedvéért” egy hagyományos letétkezelői struktúrát választott, ami a kripto valuták úttörő szereplőjeként nem túl elegáns megoldás.
Balaji egyébként a TheNetworkState ingyenes elektronikus könyv szerzője, amiben azon elmélkedik, hogy a blokklánc és egyéb technológiák segítségével hogyan lehetne új, hatékonyabb államokat létrehozni. Érdekes gondolatkísérlet, akinek a fantáziáját mozgatja a téma, ajánlom, hogy vessen rá egy pillantást!
Jelen blogbejegyzés szerzője Énekes Tamás, az egyik ügyfélkapcsolattartó privát bankárunk, akit a fentiekkel kapcsolatos kérdése esetén ezen a címen érhet el: privatvagyonkezeles@hold.hu
2023: a Main Street válsága
A vagyonkezelők között megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy a 2023-as év pozitív vagy negatív lesz-e a nagy részvénypiacok szempontjából, abban azonban egyetértés látszik, hogy a reálgazdaságra jóval nehezebb időszak vár, mint 2022 volt. A tavaly elindult folyamatok (energiaársokk, infláció, magas hozamkörnyezet) igazán csak az idei évben kezdik el kifejteni hatásukat.
Borítókép: Twitter
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.