Példátlanul szigorú vámintézkedéseket jelentett be Donald Trump az Európai Unióval és Kínával szemben. Trump a bejelentés napját a felszabadítás napjának nyilvánította az Egyesült Államok kereskedelempolitikájában. Ki nyer és ki veszít a vámháborún? Balásy Zsolt, a HOLD portfóliómenedzsere és Csizmazia Gábor, az NKE John Lukács Intézetének tudományos munkatársa voltak az ATV vendégei.
A csatorna az adást 2025. április 3-án közölte. A teljes adást is megnézheted, a HOLDBLOG-on Zsolt válaszait szemlézzük.
ATV: Nyilván politikai kommentár az, hogy Trump terve a vámokkal a világ újrafelosztása, újrarendezése. De közben valamilyen módon abba a szövetbe mégiscsak belevág, ami eddig a világgazdaságot működtette.
B.Zs.: Szerintem túl sok tervet láttunk bele a trumpi vámokba. Ő tényleg nagyon szereti a vámokat, a választási ígérete is ez volt. Van egy hamis elképzelése arról, hogy a vámok jót tesznek az amerikai gazdaságnak. Az 1929–1933 közti válságból azért lett világválság, mert mindenki bezárkózott, mindenki vámokat húzott fel, mindenki azt hitte, hogy magán fog segíteni.
Valami ilyesmit látok Trumpnál: azt hiszi, hogy a vámok segíteni fognak, de nem fognak segíteni. Ez egészen nyilvánvaló.
Egyébként ilyenkor jó a piaci reakciókat megnézni: a dollár azóta gyengül, amióta Trump feltekerte a vámháborút. Korábban mindenki azt hitte, hogy amikor az Egyesült Államok vámháborúba kezd, akkor az az USA-nak is rossz, de az egész világnak még rosszabb. Alapesetben, ha a többiek devizája gyengül, akkor a dollár erősödik. Viszont most, amikor a tőzsde reagál a trumpi vámokra, két százalékot gyengült a dollár az euróval szemben.
Soha nem volt még olyan, hogy a dollár ennyit gyengült volna egy nap alatt. És azt szoktam mondani, hogy azért a piaci reakció az érdekes, mert befektetések esetében az emberek a pénzüket rakják a véleményük mögé.
Tehát a befektetők arra fogadnak, a vámok Amerikának rosszabbak lesznek, mint a többi gazdaságnak, ami minket is meglepett.
ATV: Nem úgy szokott működni a piac, hogy hirtelen, erőteljesen reagál, aztán szépen lassan megpróbál együtt élni az új szabályokkal? Például a Stellantis, a világ egyik legnagyobb autógyára, amely több európai márkát gyárt és forgalmaz, bejelentette, hogy minden egyesült államokbeli értékesítését felfüggeszti. Viszont előbb-utóbb kénytelen lesz autót eladni az Egyesült Államokba is.
Ha valami értelmet akarunk keresni a vámháborúban, akkor az akkor az az, hogy olyan bizonytalanságot kelt, ami elöl a menekülés mondjuk a Stellantis esetében az lesz, hogy gyárakat telepít az egyesült Államokba. De ezzel az elképzeléssel van egy nagy gond. Trump eddig úgy szórakozott a vámokkal, hogy kihirdette, visszavonta, megint kihirdette majd megint visszamondta őket, például Mexikóval vagy Kanadával kapcsolatban. De tegyük fel, hogy négy évig hatályban maradnak a vámok. Na de akkor a következő elnök is megtartja a vámokat? Mert nincs az a gyár, ami négy év alatt megtérülne. Tehát ha a következő elnök eltörli a vámokat,
akkor majd a Stellantis fogja a fejét, hogy miért nem inkább Mexikóba telepítette azt a gyárat, hiszen onnantől kezdve az összes versenytársa sokkal olcsóbban gyárt, mint a Stellantis
Ebben az egészben az egyik legérdekesebb jelenség, Trump szerint az Egyesült Államok ellenségei és barátai is kirabolták, kifosztották az országot az elmúlt évtizedekben. Ez a vámok mögötti logika.
Miközben ennek a 30 évnek, a globalizációnak a legnagyobb nyertese pont az Egyesült Államok, akár GDP-t nézünk, akár a tőzsdeindexeket akár a világkereskedelemre és a világpolitikára való befolyást.
Trump viszont mindezt úgy könyvelte el, hogy a világ kirabolta őket, és most ezt a helyzetet rendbe teszi. Azt hiszem, hogy a káosz és az eddigi világrend felbomlása két kézzel fogható eredmény.
ATV: Akkor végülis van abban logika, amit Trump, főleg, ha ezt a káoszt akarja erősíteni.
Van, csak hát ugye Napóleonra is azt mondják azt, hogy végül azért vesztett, mert mindenkit megtámadott. Na most, ha Trump egy Kína elleni konfrontációra készül, merthogy most úgy néz ki, hogy két szuperhatalom lesz, akkor nem hiszem, hogy jó taktika összerúgni a port a legtermészetesebb szövetségeseivel, mondjuk Európával.
És akkor mi lesz Európával?
Európa, azt kell mondjam, nagyon jól áll, mert Ursula von der Leyen bizottsági elnök kiállt és azt mondta, hogy az első célunk nem az, hogy retorziókkal éljünk az Egyesült Államokkal szemben, hanem hogy segítsük az európai gazdaságot. Európa közösen védekezhet egy ilyen sorscsapás ellen, ráadásul a költségvetések is jobban állnak, mint az Egyesült Államokban.
Ahogy a NATO trumpi szétverése azzal jár, hogy Európa összefog és épít egy saját hadsereget, úgy lehet, hogy Európa a vámháborúból is jól jön ki.
Balásy Zsolt, a HOLD portfóliómenedzserének többi írását és szemléjét itt böngészheted a HOLDBLOG-on.