Számomra az egyik legérdekesebb szám most év végén az, hogy 2023-ra vonatkozóan a magyar lakosság éves 830 milliárd forintot is hajlandó lehet nem megkeresni, vagyis gyakorlatilag elbukni azon, hogy továbbra is látra szóló betétben tartja a likvid megtakarítását ahelyett, hogy legalább rövid állampapírba fektetné azt.
Az idei év során a magyar állampapírhozamok rengeteget emelkedtek. Az év eleji 3,5 százalék körüli hozamszintről mára közel 14 százalékig ment fel az egyéves magyar állampapírhozam. Ezzel párhuzamosan a látra szóló betéti kamatok az év eleji éves 0,05 százalékról egészen éves 0,27 százalékig „raliztak”. Azaz szinte semmit nem változtak. Annak ellenére sem, hogy október 14-től éves 18 százalékos, napi szinten jóváírásra kerülő kamatra tehetik be a bankok szabad forrásukat a Magyar Nemzeti Bank „overnight” betétébe. Ez gyakorlatilag azonos likviditású eszköz, mint a látra szóló betét. Vagyis a bankrendszer a betétállomány segítségével éves 0,27 százalékon gyűjt forrást és 18 százalékon „fektetheti” azt be (napi elszámolásban). Sajnos ez a 18 százalékos kamatozású betét nem érhető el közvetlenül egy lakossági betétesnek, de ő maga is könnyedén vehetne a látra szóló vagy néhány hónapra lekötött betétéből inkább rövid magyar állampapírt. Arra is lenne lehetősége, hogy mindezt számlavezetési díj, tranzakciós díj, sőt adómentesen tegye.
Mit csinál egy pénzügyileg tudatos magyar állampolgár erre? Nyilván minden pénzét kiveszi a látra szóló betétből (kivéve persze azt, amit tényleg néhány napon/héten belül elkölt) és azonnal legalább rövid magyar állampapírba fekteti. Az így elért hozamkülönbsége október végétől előremutatóan éves 10 százalék feletti lenne pusztán ezzel. Ez az októberi 8300 milliárd forintnyi lakossági betétállományra vetítve több mint 830 milliárd forintnyi éves hozam.
Mit csinált azonban a magyar lakosság ezzel szemben az elmúlt hónapokban? Ahogy azábrán is látszik, alig valamit.
Év közepén mindenkori csúcsra nőtt a lakossági látra szóló és lekötött betétállomány együttes értéke, és mindez év végéig pusztán 6,7 százalékkal csökkent. A lekötött betétállomány átlagos kamattartalma az MNB statisztikája szerint egyébként már 7,7 százalékra nőtt október végére. Vagyis itt van némi alkalmazkodás, de ez még mindig sokkal kevesebb volt, mint például a háromhónapos állampapír október végi 11,4 százalékra nőtt éves hozama. Ráadásul a betéti kamat kamatadó köteles, a diszkontkincstárjegyen elért hozam azonban adómentes…
Egy klasszikus közgazdasági modellben, ahol a lakosság kizárólag racionális, minden információval rendelkező, és a másodperc töredéke alatt döntő egyénekből áll, ez a helyzet egy másodpercig sem állhatna fenn.
Bár nyilvánvalóan idáig nem juthatunk el soha, de azon azért dolgozhatunk, hogy abból a 830 milliárd forintnyi hozamból legalább egy értelmezhető méretű rész inkább a lakosság zsebében csapódjon le a következő évben!
Egy kis kötvénymatek, laikusabb lakossági befektetőknek
A szuperállampapír (MÁP+) egyértelmű trónvesztése után a lakossági kötvénypiacra rászokott, rászoktatott laikusabb befektetők jelentős része mára kényszerkötvény-portfóliókezelővé vált. Azzal szeretném őket segíteni, hogy megosztok néhány gondolatot egy profi kötvényportfólió-kezelő műhelyből.
2022 legfontosabb gazdasági sztorijai
Sorozatunkban a HOLD Alapkezelő Zrt. szakemberei mesélik el, szerintük mi volt az idei év legizgalmasabb gazdasági-tőkepiaci eseménye.