Nagyjából két év leforgása alatt sokszorosára duzzadt a banki kötvények kisbefektetőknél lévő állománya, miután az elmúlt időszakban méltó versenytársai tudtak lenni a lakossági állampapíroknak. Az elérhető hozamok csökkenésével viszont eltűnt a hatalmas vonzerő, és az idén már lassú olvadásnak indult a hitelintézeti adósságpapírokban lévő portfólió. Minden azért nincs veszve, a hosszú távra épített lakossági portfóliókban továbbra is lehet helyük ezeknek a papíroknak.
Szinte minden, a lakossági értékpapír-befektetésekről szóló elemzés a befektetési alapok iránti óriási érdeklődést emeli ki az elmúlt két-három év fontosabb történései közül: persze nem minden alap nélkül, hiszen a kisbefektetők figyelmének legnagyobb része a befektetési jegyekre koncentrálódik.
Akad ugyanakkor egy termékcsoport, amelynek bő két évvel ezelőtt szinte a poraiból sikerült feltámadnia: ez pedig a banki kötvényeké, amelyek háztartásoknál lévő állománya néhány hónap alatt a sokszorosára duzzadt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a kisbefektetők – azoknak is feltehetően a vagyonosabb része – egészen 2022. elejéig mindössze néhány tízmilliárd forintot tartottak hitelintézeti kötvényekben, ám ekkor hirtelen gyors bővülésnek indult a portfólió.
A jegybanki statisztikák szerint az idén augusztusban 607,4 milliárd forint értékű, hitelintézetek által kibocsátott kötvény kamatozott a lakossági értékpapír számlákon, ami az egy évvel korábbi mennyiséget bő 19 százalékkal haladta meg, a két évvel korábbinak viszont több mint nyolcszorosa volt. A hirtelen jövő, és drasztikus mértékű állománynövekedés pedig úgy következett be, hogy a lakossági ügyfelek számára is elérhető választék nem túl nagy ezeknél a papíroknál: csak néhány hazai hitelintézetnél lehet jegyezni azokat.
Megszorították az állampapírokat is
A hirtelen jött érdeklődés persze nem volt véletlen: 2023 tavaszán a hazai hitelintézetek által kibocsátott adósságpapírokkal bőven két számjegyű hozamokat is el lehetett érni, amelyek sok esetben a lakossági állampapírokkal szemben is versenyképesek voltak. A kötvények népszerűségének gyors növekedéséhez szintén hozzájárult, hogy devizában is bocsátottak ki ezekből az értékpapírokból a bankok, amelyek az elérhető kamat alapján sokszor felülmúlták a betéteket és az állampapírokat is.
A megugró kereslet nyomán a banki kötvények súlya is emelkedni kezdett a háztartások értékpapír-portfólióján belül, ám még így is kicsi szeletét adják a lakossági értékpapír-befektetéseknek: a 2024. augusztusi, bő 600 milliárd forintos állomány alapján 2,3 százalék környékén mozog a súlyuk.
Kezd alábbhagyni az érdeklődés
A bankok által kibocsátott adósságpapírok hozamai ugyanakkor fokozatosan csökkenni kezdtek a bő két évvel ezelőtti szintekről, ami láthatóan együtt járt az érdeklődés fokozatos alábbhagyásával is. Ezt jól szemlélteti, hogy miközben 2023. első nyolc hónapjában még összességében 341,5 milliárd forintos pluszt mutatott a tranzakciók (tehát a vételek és eladások) egyenlege, addig idén augusztus végéig már közel 30 milliárd forintnyi mínuszt mutatott a mérleg. (Az átértékelődéseken egyébként a tavalyi első nyolchavi 3,4 milliárddal szemben idén ugyanebben az időszakban 9,2 milliárd forintot nyertek a háztartások.)
A megcsappant vételi kedv nyomán pedig az MNB által kimutatott állomány is szép lassan csökkenni kezdett: az utóbbi évek eddigi csúcsát – 638,4 milliárd forintnál – januárban mérte a jegybanki statisztika, azóta szinte minden hónapban fogyott valamennyit a portfólió (lsd: az első grafikont).
Marad még hely a piacon
A banki kötvények persze nem kizárólag az elérhető kamatok, illetve hozamok alapján versenyeznek az állampapírokkal: esetükben figyelembe kell venni azt is, hogy ha nem is sokkal, de kockázatosabb befektetésnek számítanak az állami adósságpapíroknál, miközben – normál körülmények között – az elért kamat adóterhe is jóval magasabb,
miután itt számolni kell a 15 százalékos kamatadóval és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval (szocho) is.
Ezzel együtt korai lenne teljesen lemondani a banki kötvényekről, hiszen a közép- és hosszú távra – például nyugdíjcélra – takarékoskodó kisbefektetőknél a jövőben is hasznos elemei lehetnek a portfóliónak, szabad szemmel is látható, fix kamat elérésének lehetősége mellett. Persze az állampapírok versenyelőnyének csökkentéséhez, illetve leküzdéséhez az is kell, hogy a banki kötvényt vásárló háztartások tartós befektetési konstrukcióban – NYESZ-en vagy TBSZ-en – helyezzék el a papírjaikat.
A cikk szerzője Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.