„A bankpánik mind az európai, mind pedig az amerikai növekedési kilátásokat rontja a hitelezés lassulása miatt, és mindez negatívan hat a magyarországi kilátásokra is” – fejtette ki a G7-nek Móricz Dániel, a HOLD Alapkezelő befektetési igazgatója. Az Egyesült Államokban a bankcsődök és az ebből fakadó bizalmatlanság jellemzően a helyi kis- és középvállalkozásokat hitelező regionális bankokat érintették, és ezekből most a pénz kifelé áramlik, ahogy veszik ki a betéteket.
Az amerikai regionális bankoknak így kevesebb kihelyezhető forrása marad, ami leginkább a foglalkoztatás nagy részét adó kkv-szektort sújtja. Így az elmaradó beruházások végeredményben várhatóan csökkentik a gazdasági növekedést is. Európában pedig – a svájci hatóságok gyors reagálása ellenére is – hasonló hatáshoz vezet a jóval nagyobb banknak számító Credit Suisse UBS általi felvásárlása, és az e körül kialakuló bizalomvesztés.
Felemás gazdasági hatások
A bankok számára ugyanis emelkedik a forrásköltség, magasabb felárral tudnak csak kötvényeket kibocsátani, így vélhetően ők is szigorúbb fedezeteket vagy magasabb kamatot fognak kérni új hitelek kibocsátásakor, ami szintén elmaradó beruházásokat és alacsonyabb növekedést eredményez majd szerinte.
Móricz Dániel szerint a magyar növekedést negatívan érintheti az ország jelentős autóipari kitettsége, ugyanis ez egy nagyon kamatérzékeny szektor, és a hitelek drágulása romló iparági trendeket vetít előre. Ezért aztán hiába álltak helyre az ellátási láncok, az autók iránti kereslet alacsonyabb maradhat a lakosság vásárlóerejének csökkenése, valamint a szigorodó hitelkondíciók miatt is.
A nemzetközi környezet romlásában viszont lehetnek olyan tényezők, amik végeredményben pozitívan hathatnak a magyar gazdasági teljesítményre. A gyengébb külföldi növekedés például visszavetheti az energiahordozók iránti keresletet, ami az árak csökkenéséhez vezethet, megtolva ezzel a magyar növekedést.
Trippon Mariann (CIB) a gazdasági portálnak elmondta, hogy a vegyes hatások miatt a bank idei 0,3 százalékos növekedési előrejelzését nem is módosították, viszont az eddigi felfele mutató kockázatok helyett már kiegyensúlyozott kockázatokat látnak. (Azaz kisebb eséllyel várnak pozitív meglepetést a 0,3 százalékhoz képest.)
Móricz Dániel viszont inkább pesszimista a magyar gazdaság év további részében várható kilátásaival kapcsolatban, bár lát néhány területet, ami bizakodásra ad okot.
„Kevés olyan része lesz a magyar gazdaságnak, ami pozitív hatással lehet a növekedésre. A mezőgazdaság a tavalyi tragikus éve után 2023-ban üdébb színfolt lehet, és talán némi támaszt nyújthat az is, hogy ha az év elején megadott béremelések szintje alá csökkenne az infláció, akkor az már reálbér-növekedést jelentene az év utolsó hónapjaiban”
– mondta, hozzátéve, hogy ilyen trendek mellett az év végi 10 százalék körüli inflációs szintet elérhetőnek tartja. Ugyanakkor a beruházások szintje és a tavalyi első féléves felfutás után a fogyasztás is nyomottabb maradhat.
Viharfelhők a hitelezési piac felett
„A következő időszakban a globális hatások miatt nem várható, hogy a bankok hitelezési képessége, hajlandósága érdemben meggyengüljön. Az egyébként is erős kockázattudatosság azonban nyilván megmarad” – idézte a G7 Trippon Mariannt, aki hozzátette, hogy a hazai hitelpiacon ma nem a bankok hitelezési képessége, hanem sokkal inkább a hitelkereslet gyengesége a korlátozó tényező, ami a recessziós környezettel, bizonytalan kilátásokkal és érdemben megemelkedett piaci kamatokkal van összefüggésben.
Ezt viszont egy kicsit másképp látja Móricz Dániel, aki szerint még két fontosabb tényező is a hitelezés, valamint a gazdaság lassulását erősíti itthon. Az egyik, hogy a jegybank kamatemelési ciklusának hatása időben elcsúszva jelentkezik, ezért a tavaly év közepén megkezdett szigorítás hatása az idei második félévben fog érződni a reálgazdaságban. Emellett a bankpánik következtében a bankszektornak drágább lesz az előírt kötvénykibocsátásokkal megfelelni az európai szabályozási menetrend szerint fokozatosan szigorodó tőkekövetelményeknek, így a hitelezés visszafogásával tudnak alkalmazkodni az új helyzethez.
Mi lesz a forinttal?
Az is érdekes kérdés, hogy hosszabb távon lesz-e hatása a forint árfolyamára a bankpániknak. A pánik csúcsain a forint brutális zuhanásban volt az euróval szemben, és bár mostanra nagyjából visszajött a csőd előtti szintre, az mindenképpen látszik, hogy annak ellenére, hogy idén nagyon sokat erősödött, még mindig nagyon sérülékeny.
A magyar gazdaság hosszabb távú kilátásai szempontjából továbbra is nagyon fontos tényező, hogy a gázárak jelentősen visszaestek, ami a forint árfolyamát is jelentősen meghatározza. Móricz Dániel szerint, ha ezek az árszintek maradnak, akkor a magyar gazdaság folyó fizetési mérlegének hiánya jelentősen csökkenhet idén. Az energiaimport drágulása ugyanis tavaly folyamatos devizakeresletet generált, mivel az egyre drágább importért egyre több euróval vagy más devizával kellett fizetni, és ez jelentősen rontotta a forint árfolyamát. A mérleg javulása ezért segít a forint árfolyamát stabilizálni.
Osztalékhozam, eredményhozam, kötvényhozam – Ne ítélj első látásra!
Részvények általános vételére vagy eladására ösztönző elemzésekben gyakran hangoztatott érv, hogy a részvénypiac osztalékhozama éppen mennyivel vonzóbb vagy kevésbé az annál, amennyit a kötvények, állampapírok vásárlásával lehet keresni. Ezzel az érveléssel Móricz Dániel, a HOLD befektetési igazgatója szerint több elméleti és gyakorlati probléma is van azonban.