Harminc éve Magyarország még a régió egyik legjobban motorizált országa volt, mára azonban szinte minden szomszédunk lehagyott minket. A BB tengely tizenegy országában három évtized alatt több mint két és félszeresére nőtt az autóellátottság, de a magyar növekedés az egyik leglassabb volt.
Észtországban 2025 elején közel 300 ezer olyan jármű szerepelt a nyilvántartásban, amelyről senki sem tudta biztosan, létezik-e még. A „szellemautók“ jól mutatják, hogy az autók számáról szóló statisztika nemcsak a jólétről, hanem a hivatali nyilvántartásokról is mesél.
A valódi trend ennél egyszerűbb: a BB tengely országaiban harminc év alatt nagyjából minden ötödik lakosról minden második lakosra nőtt az egy autóra jutó arány.

A most vizsgált mutató az ezer lakosra jutó személyautók számát fejezi ki. Az Eurostat meghatározása szerint ebbe minden olyan személyautó beletartozik, amelyet forgalomba helyeztek és közúti közlekedésre engedélyeztek, függetlenül attól, hogy háztartás, vállalkozás vagy állami szerv tulajdonában van, és a bérautók is ide számítanak. Fontos, hogy a mutató a teljes népességre vetít, a gyermekeket is beleértve, tehát nem azt jelenti, hogy minden második felnőttnek vagy háztartásnak van autója. Mivel nyilvántartáson alapul, azokat az autókat is tartalmazza, amelyeket már nem használnak, de nem jelentettek ki – ezért egy-egy nyilvántartás-tisztítás hirtelen visszaesést okozhat.
A régiós átlag 1995-ben 209 volt ezer lakosonként, 2010-ben 383, 2020-ban 488, 2025-ben pedig 545 – harminc év alatt több mint 2,5-szeresére nőtt. A növekedés meglepően egyenletes volt: a régiós átlag a teljes időszakban mindössze három évben, 2004-ben, 2010-ben és 2014-ben csökkent, és mindhárom egybeesik egy-egy ország nyilvántartási törésével. A tényleges bővülés tehát lényegében megszakítás nélküli volt. A régió ráadásul gyorsabban motorizálódott az uniónál: az Eurostat szerint 2012 és 2022 között az uniós átlag 14,3 százalékkal nőtt, a legnagyobb növekedést mutató öt tagállam – Románia (86,2 százalék), Horvátország, Magyarország, Szlovákia és Észtország – pedig mind a BB tengelyhez tartozik. A régió átlaga ennek ellenére még elmarad az uniósétól, amely 2024-ben 578 autó volt ezer lakosra.
Szellemautók az állomány adataiban
A nyilvántartási törések maguk is érdekes történetet mesélnek. Lettországban a mutató 2010-ben egyetlen év alatt 426-ról 307-re esett, miután egy törvényváltozás nyomán kivezették a nyilvántartásból a biztosítás nélküli és használaton kívüli autókat. Litvániában 2014-ben 614-ről 412-re zuhant az érték: az OECD Nemzetközi Közlekedési Fórumának módszertani jegyzete szerint ekkor törölték azokat a járműveket, amelyek nem feleltek meg a kötelező felelősségbiztosítás vagy a műszaki vizsga követelményeinek.
Hasonló, egyéves visszaesés látszik a bolgár adatsorban 2006-ban és a lengyelben 2015-ben. A legfrissebb példa Észtország, ahol 2025. január 1-jén lépett hatályba az új gépjárműadó-törvény – az OECD szerint az ország addig azon kevés európai állam közé tartozott, ahol nem volt gépjárműadó. Az észt közlekedési hatóság szerint a nyilvántartásban közel 300 ezer felfüggesztett regisztrációjú, ismeretlen sorsú jármű szerepelt, amelyeket tulajdonosaik 2025-ben díjmentesen törölhettek. Az észt mutató 2024 és 2025 között 635-ről 595-re csökkent.
A jelenlegi rangsor élén Lengyelország áll 639 autóval ezer lakosra, 1995-ben még csak a hetedik volt, azóta a mutató több mint háromszorosára nőtt. Mögötte Litvánia (629), Csehország (621), Szlovénia (603) és Észtország (595) következik. Szlovénia harminc éve még a rangsort vezette, azóta azonban a mezőny leglassabb ütemében, 1,7-szeresére bővült az állománya, így a negyedik helyre került.
Az országok közötti különbségek egyik oka a jövedelmi szint: az Eurostat személyszállítási elemzése szerint az autóellátottság szorosan összefügg a jövedelmi szinttel és a népsűrűséggel. A régióban ugyanakkor az állomány bővülése jelentős részben idősebb autókkal történt. Az Eurostat szerint 2024-ben négy uniós országban volt a személyautók több mint harmada húsz évnél idősebb, és közülük három – Észtország (36,3 százalék), Románia (35,9 százalék) és Lengyelország (35,1 százalék) – a BB tengely tagja. A gyorsan bővülő, de idősebb állomány arra utal, hogy a régióban az autóhoz jutás sokszor nem új, hanem használt járművek révén valósult meg.



Magyarország az autóellátottsági rangsor alján
A rangsor végén Lettország áll 435 autóval ezer lakosra. Előtte holtversenyben Magyarország és Románia áll, egyaránt 461-gyel. Románia pályája a mezőny leglátványosabbja: 1995-ben 97 autóval az utolsó helyen állt, azóta a mutató csaknem ötszörösére nőtt, és 2018 és 2023 között az Eurostat szerint itt bővült a legnagyobb mértékben, 26 százalékkal a személyautó-állomány az unióban.
Magyarország pályája ellentétes irányú. 1995-ben 218 autóval ezer lakosra a régió negyedik legmagasabb értékét mutatta, azóta azonban a mutató csak 2,1-szeresére nőtt, így az ország öt helyet csúszott hátrébb, a kilencedikre. A magyar állomány 2007 és 2012 között nem bővült, sőt 325-ről 301-re mérséklődött, és csak ezt követően indult újra növekedésnek, 2020 óta 14 százalékkal nőtt.
2024-ben Magyarország a három legalacsonyabb gépkocsi-ellátottságú uniós ország közé tartozott Lettország és Románia mellett.
A harminc éves adatsor egyértelmű képet mutat: a régió autóállománya folyamatosan és gyorsan bővült, gyorsabban, mint az unióban átlagosan, a különbségek pedig közben jelentősen mérséklődtek – a legmagasabb és a legalacsonyabb érték aránya az 1995-ös 3,6-szorosról 2025-re 1,5-szeresre szűkült. A számok olvasásakor ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy a mutató a nyilvántartott és nem a ténylegesen használt autókat méri, a régió több országában pedig az állomány jelentős része régi évjáratú. Az autók száma így a jólét bővülését és a használtautó-piac szerepét egyaránt tükrözi.
A BB Tengely a Baltikum és a Balkán országainak teljesítményét veti össze évtizedes távlatban.
A sorozat többi részét itt találod.
