A BB tengely országainak termékenységi mutatója két évtizeden át emelkedett, 2021 óta viszont mind a tizenegy országban csökken. A régiós átlag három év alatt 1,62-ről 1,36-ra esett, így a korábbi javulás nagyjából háromnegyede eltűnt. Magyarországon különösen látványos volt a hullámvasút: a 2011-es mélypont után 2021-re 1,63-ig emelkedett a mutató, azóta azonban 1,41-re süllyedt.
Az ezredforduló táján a régió demográfusai soha nem látott mélyponttal szembesültek: a legtöbb országban egy nőre alig több mint egy gyermek jutott. A következő két évtizedben a mutató lassan, de kitartóan emelkedett, 2021-re a régió több országa az európai élmezőnybe került – az elmúlt három évben azonban ez az emelkedés nagyrészt visszafordult. A BB tengely tizenegy országában a termékenység pályája így nem egyenes vonal, hanem hullámvasút, amelynek legutóbbi szakasza meredeken lejt.
A teljes termékenységi arányszám azt fejezi ki, hány gyermeket hozna világra egy nő élete során, ha az adott év termékenységi viszonyai egész életében változatlanok maradnának.
Pillanatfelvétel tehát, nem előrejelzés, és mivel azt is tükrözi, hány évesen szülnek a nők, a gyermekvállalás időzítésének eltolódása önmagában is mozgathatja. Viszonyítási pontként: a népesség szinten tartásához, bevándorlás nélkül, nagyjából 2,1-es érték volna szükséges.
A régiós átlag az ezredfordulón 1,27 volt, 2019-re 1,61-re emelkedett, 2021-ben 1,62-vel tetőzött, majd három év alatt 1,36-ra esett vissza – a két évtized alatt elért emelkedés mintegy háromnegyede néhány év alatt eltűnt. A régió mai átlaga lényegében az uniós szintnek felel meg, amely 2024-ben 1,34 volt, a legalacsonyabb, amióta az Eurostat az összesített uniós mutatót közli. A 2,1-es szint közelébe a vizsgált időszakban egyetlen ország sem került.
A gyermekvállalás halasztását tükrözik a számok
Az ezredfordulós mélypontot a rendszerváltás utáni évtized alakította: Horvátország kivételével minden ország értéke 1,15 és 1,32 között mozgott. A demográfiai szakirodalom szerint ez nagyrészt nem a gyermekvállalási szándék összeomlását, hanem annak halasztását tükrözte – az átalakulás bizonytalan éveiben a fiatalok későbbre tolták a családalapítást, a halasztás időszakában pedig a mutató átmenetileg alacsonyabb értéket mutat.
A kétezres években megérkezett a későbbre tolt szülések részleges pótlása, és a mutató szinte mindenütt emelkedni kezdett.
A 2008–2009-es válság ezt átmenetileg megtörte, különösen a balti térségben – Lettországban 2008 és 2011 között 1,58-ról 1,33-ra esett az érték -, a 2010-es években azonban a növekedés folytatódott. Hat ország éppen 2021-ben érte el csúcsát; Csehország ekkor 1,83-mal Európa legmagasabb termékenységű országai közé tartozott, holott húsz évvel korábban még a régió legalacsonyabb értékét mutatta.
2021 után a mutató mind a tizenegy országban csökkent, több helyen meredeken: Csehországban három év alatt 1,83-ról 1,36-ra, Romániában 1,81-ről 1,39-re. Észtország, Litvánia és Lengyelország 2024-ben a vizsgált időszak legalacsonyabb értékét mutatta, az ezredfordulós szint alatt. Az Európai Demográfiai Adatlap 2026-os kiadása szerint az elmúlt években Közép- és Kelet-Európában volt a kontinens legtartósabb és legnagyobb visszaesése, amely az előző évtized emelkedését fordította vissza. A háttérre a cseh eset nyújt jól dokumentált példát: a Cseh Statisztikai Hivatal által közölt 2024-es felmérés szerint a lakosság háromnegyede ma is két gyermeket szeretne, a reális szándékok azonban ennél alacsonyabbak, és a válaszadók okként a gazdasági bizonytalanságot, a megfizethetetlen lakhatást és a szerintük elégtelen állami támogatást nevezték meg.
A régiót néhány év alatt egymás után érte a járvány, az energiaválság, a magas infláció és a szomszédos háború okozta bizonytalanság – a szakirodalom szerint ilyenkor a párok jellemzően elhalasztják a gyermekvállalást.
A jelenlegi rangsor élén Bulgária áll 1,72-vel, ami 2024-ben immár harmadik éve az egész Európai Unió legmagasabb értéke volt. Az ország az ezredfordulón még 1,21-gyel a mezőny alsó felében állt, azóta a régióban a legnagyobb, 0,5-ös emelkedést érte el, és a 2021 utáni visszaesés is itt volt a legenyhébb. Bulgáriában szülnek a legfiatalabban az unióban: az anyák átlagosan 26,9 évesen hozzák világra első gyermeküket, szemben a 29,9 éves uniós átlaggal. Második Szlovénia 1,52-vel – ez az unió harmadik legmagasabb értéke -, holtversenyben harmadik Horvátország és Szlovákia (egyaránt 1,46). Horvátország értéke pontosan annyi, mint az ezredfordulón: a közbülső emelkedés után visszatért a kiindulópontra.
Magyarország a legdurvább hullámvasút
Magyarország az ötödik helyen áll 1,41-gyel, pályája a regionális hullámvasút egyik legmarkánsabb példája. Az ezredfordulón 1,31-gyel Lengyelországgal holtversenyben a harmadik volt, 2011-ben 1,23-mal a vizsgált időszak mélypontjára süllyedt – egy évvel korábban az Eurostat szerint itt mérték az unió legalacsonyabb értékét -, 2021-ig 1,63-ra emelkedett, azóta pedig 1,41-re esett vissza. Az emelkedés egybeesett a 2010-es válságból való kilábalással és a családtámogatási rendszer jelentős bővülésével: az OECD adatai szerint Magyarország 2017-ben GDP-je 3,5 százalékát fordította családtámogatásra, ami az OECD-országok között a második legmagasabb arány volt.
A demográfusok ugyanakkor rámutatnak, hogy az emelkedés jelentős részét a szülések halasztásának lelassulása adta, amely időzítési hatás önmagában is felfelé mozdítja a mutatót.
A rangsor végén három olyan ország áll, amely az ezredfordulón még a mezőny felső felében szerepelt. Litvánia 1,11-gyel 2024-ben az unió három legalacsonyabb termékenységű országa közé tartozott, előtte Lengyelország (1,14) és Észtország (1,18) következik. Észtország 2009-ben 1,70-nel még a régió élén állt, az elmúlt öt évben azonban 1,66-ról 1,18-ra esett – ez a mezőny legnagyobb ötéves visszaesése. Az 1,24-es Lettországgal együtt a rangsor alsó harmadán ma jórészt a balti térség és Lengyelország osztozik.
Az ezredforduló óta eltelt időszak így kettős képet mutat: két évtizednyi lassú felzárkózást, majd három év alatti visszaesést, amely a korábbi emelkedés nagyobbik részét visszavette. A mezőny közben szét is nyílt, a legmagasabb és legalacsonyabb érték közötti különbség 0,31-ről 0,61-re, vagyis a duplájára nőtt. A régió egyetlen országa sem közelíti meg a népesség szinten tartásához szükséges szintet, a következő évek kérdése pedig az, hogy a mostani visszaesés a bizonytalan időkben megszokott halasztás, vagy a gyermekvállalási szokások tartós átalakulásának kezdete.
A BB Tengely a Baltikum és a Balkán országainak teljesítményét veti össze évtizedes távlatban.
A sorozat többi részét itt találod.