Az elmúlt két évtizedben a BB tengely lakossága egyre kevésbé használja a buszt és a vonatot, a személyautó vált a mobilitás első számú eszközévé. Az átrendeződés szinte minden országban megfigyelhető, de Magyarország húsz éve őrzi vezető helyét a tömegközlekedés arányát tekintve – még úgy is, hogy itthon is számottevően csökkent a buszt és a vasutat választók aránya.
Korábbi cikkeink a vasúti és az autópálya-hálózat fizikai kiterjedésével foglalkoztak – most a kérdés inkább az, hogy ezekből az infrastruktúrákból mit használnak valójában az emberek. Az Eurostat által számított modal split mutató pontosan erre ad választ: azt méri, hogy egy ország szárazföldi személyforgalmán belül – százalékban kifejezve – mekkora részt képvisel a busz és a vonat együttesen – a fennmaradó hányadot a személyautós közlekedés adja. Magasabb érték esetén a gazdaság erőteljesebben támaszkodik a tömegközlekedésre, alacsonyabb arány esetén a magánautó dominálja a mobilitást.
A BB tengely országaiban húsz év alatt egyértelmű trend rajzolódik ki: a tömegközlekedés aránya csökkent, míg a személyautós mobilitás bővült.
A régiós átlag 2003-ban még 25 százalék körül mozgott, 2018-ra 19 százalék közelébe csökkent, mára pedig 16,8 százalékon áll. A 2020-as koronavírus-járvány átmenetileg még annál is alacsonyabbra szorította vissza a tömegközlekedési hányadot, a régió azonban azóta részben helyreállította a korábbi szintet.
A magyar ül tömegközlekedésre a legtöbbet
Az aktuális rangsor élén Magyarország áll 24,5 százalékkal. Ez a pozíció a teljes vizsgált húsz évben változatlan maradt: Magyarország a tömegközlekedési arány tekintetében minden időszakban az első helyen végzett. Mindemellett saját magához képest az ország jelentős visszahúzódást élt meg: 2003-ban még 38 százalék volt a mutató értéke, ami azt jelentette, hogy a személyforgalom közel kétötöde a tömegközlekedésen keresztül bonyolódott le.
Mögötte Szlovákia, Csehország és Románia következik a rangsorban, mindhárom 18–22 százalék közötti értékkel. Csehország érdekes kivételt képez a régiós trendben: 2003 és 2018 között a tömegközlekedési arány gyakorlatilag stabil maradt 24-25 százalék körül, és csak a koronavírus-járvány után állt be tartósan alacsonyabb szintre, közel 19,5 százalékra. Szlovákia pályája ezzel szemben hullámzó: 2003-ban 31 százalék feletti értékről indult, ami a régió második legmagasabbja volt; 2010-es évek első felére 22 százalék körülre csökkent, azóta pedig enyhén emelkedett.
Bulgária adatai a teljes mezőny legmarkánsabb változását mutatják. 2003-ban a bolgár tömegközlekedési arány 33,5 százalék volt – a régió második legmagasabb értéke. Mára 11,2 százalékra csökkent, ami húsz év alatt 22 százalékpontos visszaesés – messze a régió legnagyobb változása. A rangsorban Bulgária a második helyről a tizedik helyre került, ami nyolc helynyi elmozdulás. Ezt a hatalmas átrendeződést a bolgár autópark gyors bővülése és a személyautós mobilitás elterjedése magyarázza.
Lettország és Észtország hasonló trendet mutat. Lettországban a tömegközlekedési arány 24,3-ról 15,8 százalékra csökkent, húsz év alatt 8,5 százalékpontot – az ország a rangsor hatodik helyéről a nyolcadikra csúszott. Észtország 26,4-ről 16,4 százalékra lépett vissza, a negyedik helyről a hatodikra csúszva. Mindkét országban a kétezres évek elejéhez képest a tömegközlekedés súlya jelentősen csökkent.
Az autók térnyerése minden országban látszik
Litvánia esetében a mutató végig a legalacsonyabb maradt. 2003-ban 15 százalék, mára mindössze 7,9 százalék a tömegközlekedés aránya. Ez azt jelenti, hogy az utazások több mint kilencven százaléka személyautóval zajlik – ami a teljes BB tengely leginkább autóközpontú mobilitási szerkezetét jelenti. Szlovénia és Horvátország szintén a rangsor alsó felében helyezkedik el, bár mindkét ország esetében a változás viszonylag kicsi húsz év távlatában: Szlovénia 16,5-ről 14,5 százalékra, Horvátország 17,8-ról 16,1 százalékra mérséklődött.
A húsz éves adatsor azt mutatja, hogy a BB tengely országainak közlekedési szerkezete jellegzetesen átalakult. A 2000-es évek elején a személyforgalom 25-40 százaléka még a tömegközlekedésen keresztül zajlott, mára azonban ez az arány 10 és 25 százalékra szűkült.
A magán gépjárművek térnyerése a régió valamennyi országában végbement, és egy hosszabb fejlődési folyamat lenyomatát viseli: a növekvő jövedelmek, a bővülő autópark és a szuburbanizáció együttesen formálták át azt, ahogyan a régió lakói a mindennapokban közlekednek.
A BB Tengely a Baltikum és a Balkán országainak teljesítményét veti össze évtizedes távlatban.
A sorozat többi részét itt találod.