Az elmúlt napokban egyre gyakrabban merül fel e kérdés az ügyfélbeszélgetések során, ezért döntöttem úgy, hogy egyfajta „Örökös dilemmák” különkiadásként leírom azt, amit erről gondolok.
Mindenekelőtt azt gondolom e kérdésről, hogy bizonyos (néhány százmillió forintos) vagyonméret fölött a földrajzi diverzifikáció, értem ezalatt kifejezetten azt a kérdést, hogy fizikailag milyen országban és ezáltal milyen ország jogrendjének hatálya alatt tartom a megtakarításaimat vagy annak egy részét, a vagyonkezelés, vagyontervezés kötelező eleme kell legyen. E megállapításomat történelmi tények támasztják alá, és létjogosultságát semmiben sem befolyásolja, talán csak érzékelteti, a mostani turbulens időszak.
Mire érdemes figyelni
Elsődlegesen azon ország pénzügyi és államháztartási rendszerének stabilitására, önfinanszírozási képességére, amelynek intézményében megtakarításom tartom. Másodlagosan a konkrét intézmény pénzügyi stabilitására (már ha likvid vagyonról van szó) és legvégül az adott ország jogrendjének kiszámíthatóságára, különösképpen a magántulajdon védelme terén.
Finanszírozóképesség
Fontos megjegyeznem, hogy dacára a mostani turbulenciának a magyar intézményrendszert ma pénzügyileg kifejezetten stabilnak látom. Az állam jól tudja finanszírozni magát a piacról, a bankrendszer dúskál a likviditásban. Olyan mennyiségű cash van a bankszektorban, hogy HOLD Alapkezelőként gyakran nem tudunk annyi diszkontkincstárjegyet venni az állampapíraukciókon, amennyit szeretnénk, mert az utolsó morzsáért is vérre menő licit alakul ki a vevő intézmények között. Nem ritka a jelentős túljegyzés. Vagyis az állam könnyedén finanszírozza magát. A devizatartalékunk egyelőre bőven elégséges, a külkereskedelmi mérlegünk (részben köszönhetően az energiaárak emelkedésének) romló, de önmagában ez még nem ad komoly okot aggodalomra, a pénzügyi intézményrendszerünk általában véve stabil.
Értékpapírszámla vagy bankszámla
A kérdésről hat évvel ezelőtt írtam utoljára, érdemes újra leporolni a témát. Jelentős különbség van a két számlatípus viselkedésében csőd esetén. A bankszámlán elhelyezett számlapénzünk vagy lekötött betétünk jogi értelemben a bank mérlegének részévé válik, így bankcsőd esetén a rajta lévő tőke elvész, az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) ügyfelenként 100 ezer euróig jótáll (illetve a felszámolási eljárás végén, ha marad bármilyen tőke, akkor arányosan kaphatunk belőle vissza bármit). Hogy technikailag pontosan hogyan is teszi ezt a jótállást az OBA, pontosan leírja a héten sajnálatosan bekövetkezett Sberbank csőd kártalanításáról szóló közlemény.
Ezzel szemben az értékpapírszámlán elhelyezett értékpapírok (mindegy, hogy banknál vagy befektetési szolgáltatónál vezetjük az értékpapírszámlát) a számlavezető mérlegén kívüli tételnek minősülnek, azaz a szolgáltató csak őrzi azokat, de nem veheti a saját mérlegére. Így egy bankcsőd esetén egyszerűen át kell transzferálnunk azokat (összegtől függetlenül) egy másik értékpapírszámla-vezetőhöz, a befektetésünk törvényi rendelkezések alapján nem vész el. Leegyszerűsítve a bankbetétet ahhoz lehet hasonlítani, mintha a bankunknak kölcsönadnánk az összeget, és ha minden rendben alakul, akkor majd azt kamatostól visszaadja nekünk, amikor lejár a betét vagy amikor feltörjük azt.
Az értékpapírszámlán lévő értékpapírok, pedig az ügyvédi letéthez hasonlíthatók, amit (feltételezve, hogy az ügyvédünk nem csaló) az ügyvéd csak őriz nekünk, de sosem lesz a tulajdonosa, és ha kérjük visszaadja, ha csődbe megy (vagy ügyvéd esetén meghal), akkor vagy visszaadja vagy másik ügyvédnek adja át. Az értékpapírszámlákra nézve is működik kártalanítási rendszer, ezt a BEVA (Befektető-védelmi Alap) biztosítja arra a kivételes esetre, ha az értékpapírszámlán nyilvántartott befektetésünkhöz nem férnénk hozzá (ez akkor lehetséges, ha a számlavezetőnk azt szabálytalanul kezelte).
A kártalanítási limit a BEVA esetén is legfeljebb 100 ezer euró.
Magyarország vagy külföld
Alapértelmezésben a cikk elején említett vagyonméret felett meggyőződésem, hogy szinte mindig mindkettőnek van létjogosultsága. Az elhelyezett vagyonméret azonban az éppen aktuális kockázatoktól és az egyes szolgáltatók eltérő díjstruktúrájától is erősen függ, és megfelelő körültekintés mellett dinamikusan változtatandó is. A külföldi bankszámla és értékpapírszámla megnyitása komoly körültekintést igényel, hiszen ugyanazon szempontokat, amiket feljebb leírtam országonként és intézményenként ugyanúgy érdemes mérlegelni Magyarországon és külföldön is.
Látható vagy sem
A nemzetközi automatikus adatátadási egyezménynek köszönhetően néhány extrém offshore helyszínt leszámítva szerencsére egyre nehezebb elrejteni megtakarításokat a magyar adórezidensek számára is. Meggyőződésem tehát, hogy a földrajzi diverzifikáció motivációja nem a vagyonok elrejtése, hanem a pénzügyi intézményi stabilitás és az országkockázat (pénzügyi és jogi értelemben is) diverzifikálása kell legyen.
TBSZ külföldön
Sokaknak furcsán hangozhat, hiszen a Tartós Befektetési Szerződés intézményét az SZJA (személyi jövedelemadóról szóló) magyar törvény hívta életre. Ezért a legtöbbeknek az az első gondolata, hogy ilyen számlát biztosan csak magyar intézmények vezetnek. Mégis előfordul azonban, hogy egyes külföldi intézmények teljesen tudatosan kialakítanak olyan számlatípust, ami megfelel a magyar SZJA törvénynek, és amennyiben a NAV felé időben és a jogszabályban foglaltak szerint le is jelentjük azt, akkor akár teljes értékű tartós befektetési számlát is tudunk vezetni külföldön is.
TBSZ tranfszer országhatárok között
Az előző pontban leírtak szerint van olyan külföldi számlavezető is, aki tud fogadni és ahonnan indítható magyar szolgáltató felé is a hatályos jogszabályoknak mindenben megfelelő tartós befektetési számla transzfer. Azaz bizonyos feltételek teljesülése esetén a TBSZ-ünk feltörése nélkül is mozgathatjuk befektetéseinket az országhatárok között.
Miben tud segíteni a HOLD?
A HOLD Alapkezelő privát vagyonkezelési szolgáltatásában közel húsz éve dolgozunk együtt hazai és külföldi számlavezető bankokkal, befektetési szolgáltatókkal. Nagyságrendileg tíz éve van olyan megoldásunk, amelyben a HOLD Alapkezelő portfóliókezelési szolgáltatásának minden kényelmét élvezhetik ügyfeleink, akár Tartós Befektetési Számla használatával együtt is úgy, hogy megtakarításuk, vagy annak egy része, külföldi szolgáltatónál vezetett értékpapírszámlán kerül befektetésre. Miközben magát a számlanyitást és minden egyéb adminisztrációt is kényelmesen el tudnunk végezni akár itthon is.
Bízom benne, hogy ez a kis összefoglaló segítségére volt a téma tisztábban látásában. Amennyiben további kérdése merülne fel a fentiekkel kapcsolatban, közvetlenül elér a privatvagyonkezeles@hold.hu e-mail címen, örömmel állok rendelkezésre.
A fenti dokumentum a HOLD Alapkezelő marketingközleménye. A befektetések kockázattal járnak, befektetési döntése előtt kérje szakértő segítségét. A HOLD Alapkezelő a fentiek alapján hozott döntések következményeiért a legteljesebb körben és mélységben kizárja a felelősségét.