A tudatos befektetők inkább diverzifikálni fognak, mintsem az állampapíroktól függeni

Július elsejétől a bankbetétek, a vállalati kötvények, az innentől kezdve vásárolt befektetési jegyek és egyes befektetéssel kombinált életbiztosítások hasznára is 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetni – túl az eddigi 15 százalékos személyi jövedelemadón. Azaz 100 egységnyi nyereségből 28 az államé, miközben az állampapírok 2019 óta megkülönböztetett kamata továbbra is adómentes marad – olvasható a HVG hetilap legutóbbi számában. A rendelet és annak a piacra gyakorolt hatásai kapcsán Tuli Péter, a HOLD Alapkezelő intézményi üzletágvezetője is nyilatkozott a lapnak.

A plusz hozamteher alól kivételt képeznek az ingatlanalapok és a Tartós Befektetési Számlára elhelyezett megtakarítások, illetve nem változik a részvények árfolyamnyereségének vagy az osztaléknak az adóztatása sem, amelyekre ugyan eddig is fizetni kellett szociális hozzájárulási adót, de annak felső határa van, sőt a magas keresetűek meg is úszhatják.

Az új teher alól viszont nem lesz kibúvó… Elbújni aligha lehet, mert a szóba jöhető, alapvetően európai államok kicserélik egymás között a kamatokra vonatkozó információkat. Az már az egyes országok közti adóegyezményektől függ, hogy az adót részben külföldön vagy teljes egészében Magyarországon kell-e megfizetni, a lényeg, hogy nem lesz kevesebb, mint 28 százalék.

„A befektetési piac átstrukturálása”

A kormány célja, hogy elsősorban a belföldi befektetőktől jusson forráshoz forintban és olcsóbban, s ha a piaci logika mást diktálna, akkor erővel. Ehhez képest másodlagos, de nem elhanyagolható a 2024-ben várható minimum 50 milliárd forintnyi pluszbevétel a szochóból, ami nagyjából annyi, mint a közműadó vagy a turizmusfejlesztési hozzájárulás – írta a lap.

A legnépszerűbb prémium magyar államkötvényre jövőre a 2023-as, várhatóan még 18 százalékon túli átlagos infláció feletti kamatot kell fizetni, hiába csökken a drágulás üteme. Csakhogy, az állampapírok kamatát nem zúzhatja le teljesen önkényesen a kormány. A forintosakból ugyanis pillanatnyilag közel négyezer milliárdot tartanak külföldiek, akik a magas kamatok és a relatíve erős forint miatt duplán kaszálnak. Ez azonban forró pénz, amit könnyű elriasztani. S miközben a lakossági államkötvények lejárat előtti visszaváltását a kamatelőny megvonásával büntetheti a kormány, azt nem akadályozhatja meg, hogy az intézményi befektetők a másodpiacon adják-vegyék a papírokat, a mindenkori árfolyammal alakítgatva a hozamot.

A HVG kiemelte, ezúttal a „befektetési piac átstrukturálása” a szlogen, jelesül, hogy a lakosság mozdítsa meg az MNB adatai szerint nagyjából hétezermilliárdnyi párnacihában tartott pénzét, továbbá a gyakorlatilag kamatmentes, tízezermilliárdnyi folyószámlapénzt, s vegyen állampapírokat (amelyekből ma nagyjából szintén tízezer milliárdot tart). A lakosság reakciója azonban pont e beragadt vagyonok esetében bizonytalan, hiszen a látra szóló betéteseket eddig sem zavarta, hogy az infláció miatt rohamosan fogy a félretett pénzük. A megemelt közteher sem idegesíti fel őket különösebben, hiszen, ha nincs kamat, adóztatni sincs rajta mit...

A privát- és prémiumbanki, együttesen megközelítőleg 14 ezer milliárd forinttal bíró ügyfelek ellenben tudatosak, a portfóliójuk negyedrészét már az infláció felett hozó állampapírokba tették.

„Az új rendeletek hatására a tehetős-tudatos réteg inkább diverzifikálni fogja a portfólióját, hogy kevésbé függjön a csökkenő kamatpálya előtt álló állampapíroktól”

– fogalmazott Tuli Péter, a HOLD Alapkezelő intézményi üzletágvezetője.

Hogyan tovább, befektetési alapok?

Az MNB legfrissebb statisztikája szerint a befektetési alapokban tartott vagyon értéke áprilisban közel 13900 milliárd forintra nőtt, aminek majdnem a fele a háztartásoké. Csak az elmúlt egy évben a harmadával ugrott meg az alapok vagyona. A BAMOSZ legújabb jelentése szerint a kötvényalapokhoz özönlik a friss tőke, azok csak áprilisban 125 milliárd forinttal gyarapodtak. Nem véletlen, hogy a kormány új, portfóliószabályozó rendelete elsősorban ezeket kezdte ki, azzal az álságos indokkal, hogy a tőkéjük felét nem is kötvényekben, hanem bankbetétben és készpénzben tartják. (Jellemzően az alapok vagyonának a negyede áll készpénzben és betétben.) A banki érdekeltségű alapkezelők előszeretettel helyezték el a saját tulajdonosuknál az alapok pénzét, amit az beforgatott a közelmúltig 18 (most 17) százalékot adó egynapos jegybanki betétbe.

Mindketten jól kerestek, míg az MNB veszített.

Ennek vége. Az új rendelet szerint az értékpapíralap, vagyis a kötvény-, a részvény és a vegyes alap a portfóliója 60 százalékát köteles értékpapírban tartani, ami eddig jellemzően jóval kisebb arány volt. Augusztustól pedig ezek az alapok az eszközeiknek legfeljebb az 5 százalékát fektethetik be a „forintban denominált állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba”, azaz vállalati kötvényekbe vagy devizában kibocsátott államkötvényekbe. A részben a befektetők biztonságát szolgáló likvid eszközeik 20 százalékát pedig a magyar állam által kibocsátott diszkontkincstárjegybe kell helyezniük.

A fenti szabályok alól csak azok az alapok mentesülhetnek, amelyek legalább 80 százalékban külföldön kibocsátott eszközökbe fektetnek.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter becslése szerint az intézkedések eredőjeként a befektetési alapok 500 milliárd forintnyi plusz kereslettel jelennek meg az állampapírpiacon, ám szakértők, köztük Tuli Péter várakozásai szerint ez ezermilliárdos plusz keresletet is jelenthet. Így az alapok a jövőben akár kétszer annyi állampapírt is tarthatnak, mint most.

Azonban rosszul járnak a bankhitelnél rugalmasabb finanszírozást igénylő vállalatok, mert a kötvényeikből nemhogy nem vehetnek újakat, hanem az eddigiek jó részét is el kell adniuk a befektetési alapoknak.