Racionálisan döntünk?

A helyes és a racionális döntés egy és ugyanaz? Objektív vagy szubjektív nézőpontot értékelünk? Vajon miért megyünk szembe saját nézeteinkkel, érdekeinkkel bizonyos döntési helyzetekben?

Döntésünk értékelésekor alapvetően a hasznosságunk maximalizálására törekszünk. Számunkra ez a racionális. Nyilván, ebben számos tényező játszik szerepet, melyek között vannak – kvázi – objektív és szubjektív (egyéni értékrendnek megfelelő) elemek. Gazdasági-fogyasztási döntéseknél valamivel egyszerűbb a helyzet, mivel ilyenkor az objektív oldal nagyrészt számszerűsíthető, viszont a kapott számokhoz való viszonyunk korántsem objektív.

Az utcán talált tízezer forintos bankjegy egy több száz milliós vagyonnal rendelkező ember számára egy kellemes ebéd ára, míg egy minimálbért kereső számára az egész heti étkezés költsége is lehet.

Egy profi billiárdjátékos úgy játszik, „mintha” pontosan tudná azokat a komplex matematikai számításokat, amivel a lehető legjobb lökést tudja meghatározni. Ez valahol rendben is van, hiszen ha ez nem így volna, akkor nem lenne profi. Mi van akkor azokkal a játékosokkal, akik még sohasem álltak billiárdasztalhoz, vagy csak hétvégenként, kocsmapartin játszanak? Magától értetődő, hogy nem tudnak úgy lökni, mint a profik, viszont ők is, a tudásuknak megfelelő, lehető legjobb lökést próbálják véghez vinni – közel sem biztos, hogy az „amatőrök” ugyanazt értékelik a legjobb megoldásnak, mint a versenyzők.

Látható, hogy mindenkinek a saját szintjén racionális a viselkedése, mindenki a maga lehetőségeihez mérten törekszik a legjobb döntés meghozatalára.

Alapvetően a hagyományos közgazdasági elméletek is a szereplők racionális viselkedését feltételezik, viszont ezek a modellek jellemzően a „profi játékos” racionalitásáról szólnak. Egy gazdaságban nem csak stabil anyagi helyzetben levő, szakképzett közgazdászok hozzák a döntéseket.

Fogyasztás, megtakarítás, hitelek, BEFEKTETÉSEK. Tökéletes példa a nem racionális viselkedésre a buborékok kialakulása, majd kipukkanása, az azt követő, pánikszerű menekülés. Szemlélteti, hogy váratlan piaci környezetben a „szubjektív” emberi természet milyen könnyen eltéríthet minket az „objektív”, racionális elképzelésünktől. Természetesen nem ez az egyetlen dolog, ami miatt nem tökéletesek ezek az elméletek, mindemellett sok más torzítás is megjelenik a piacon, ami többek között az egyének irracionális viselkedéséből is fakadhat.

Véleményem szerint a billiárd analógia az élet minden területén megállja a helyét, emiatt fontos felismerni a korlátainkat egyéni döntéshozatalunknál.

A profik sem „működnek” tökéletesen, viszont a statisztikák bebizonyítják, hogy az ő labdájuk nagyobb eséllyel ér célba.

Bár ettől még biliárdozni nem csak a profik számára élvezetes. Az élet számos más területén, nemcsak a jobb teljesítmény esélyét növeljük meg azzal, ha profik kezébe adjuk az irányítást, hanem a napi döntések terhétől is megszabadulunk. Azt gondolom, hogy ilyen terület a befektetések világa is. A HOLD-nál Privát vagyonkezelésünk keretében pontosan ez történik, ugyanis ügyfeleink szakértőinkre bízzák megtakarításai feletti döntést. Amennyiben érdeklődik vagy felmerül további kérdése a téma kapcsán a privatvagyonkezeles@hold.hu címen kapcsolatban léphet velünk.

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetésitanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.