A kamatkiadások csökkenésével mind kevésbé ösztönöz megtakarításra a jelenlegi személyi jövedelemadó (szja) törvényben előírt bonyolult adókedvezmény, a kormány által elfogadott adókoncepció szerint mégsem változtatnának rajta. A fenntartani javasolt szabályozás a tőkeszámlán nyilvántartott éves befektetési állomány átlagos növekményét jutalmazza: annak 30 százaléka írható le az adóból. Ugyanígy növeli viszont az adót, ha a befektetési átlagállomány az előző évihez képest csökken. Magyarán: a megtakarítás idejére csupán kamatmentes hitel jár, az adómegtakarítás tehát a 30 százalék adókedvezmény kamatával – jelenleg 7-8 százalékkal – egyenértékű.
Mivel 1995 óta már mindenféle befektetésijegy-vásárlás után igénybe vehető adókedvezmény, annak lemorzsolódása az előre meghatározott lejáratú zárt végű alapok által kibocsátott jegyeket egyaránt érinti. Közülük aszerint érdemes választani, hogy a befektetők milyen hozamra számítanak, illetve hogy milyen gyorsan akarnak hozzáférni a pénzükhöz. A leglikvidebbek a nyílt végű alapok jegyei zárt végű társaik kezelőinek ugyanis nincs napi árjegyzési kötelezettségük, ám akad közöttük is olyan, például a CA növekedési, amelyre kibocsátója ezt mégis vállalja. Ha tulajdonosának mégis pénzre van szüksége, eladhatja a papírját a Budapesti Értéktőzsdén vagy valamelyik brókercégnek. (A befektetési alapokról szóló törvény szerint valamennyi zárt alapnak kezdeményeznie kell a tőzsdei bevezetést, ám ez némelyik kisebb alapnak, például a Concorde ’97-nek nem sikerült.)
Az értékesítés persze nagyon rossz üzlet, ha 1995 előtti régi típusú adókedvezményt vett igénybe tulajdonosa, és még nem telt le három év – ekkor ugyanis kamatostul kell visszafizetni az annak idején igénybe vett adókedvezményt. Régebben a zárt végű alapok értékesítési forgalma emiatt meglehetősen szerény volt. Így azután, aki mégis kénytelen volt megválni papírjaitól, csak rendkívül nyomott áron tehette, vagyis a szemfüles vásárló nagyon jól járhatott. Talán ezért is nőtt meg mára a venni szándékozók köre, a keresleti piac pedig a fontosabb papíroknál a nettó eszközértéktől csak 1-2 százalékkal elmaradó szintre hozta föl az árakat, növelve ezzel a befektetők biztonságát.
A zárt végű befektetési alapok elméletileg valamivel több hozamra képesek, mint a nyílt végűek, ez utóbbiak ugyanis kénytelenek forrásaik egy részét azonnal mozgósítható, emiatt azonban kevésbé fialó formában – például bankbetétben – tartani.
Ám a gazdaságos üzemnagyságot elért alapok közül az elmúlt fél évben nyílt végűek is teljesíteni tudták az államkötvények – a banki megtakarításokat rendszerint meghaladó – hozamát, a zárt végűek pedig még nagyobb értéknövekedést könyvelhettek el az adókedvezmény nélkül is.
Fatér Gyula a Befektetési Alapkezelő Magyarországi Szövetségének elnöke úgy véli, hogy a zárt végű alapok 1-2 százalékos előnye – a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően – Magyarországon is tetten érhető, persze csak akkor, ha egyéb tekintetben hasonló nyílt és zárt alapokat vehetnek egybe. Éles különbséget lehet tenni ugyanis a kizárólag államkötvényekbe fektető és a vegyes – vagyis vállalati részvényeket is vásárló – alapok között. Az utóbbiak többet kockáztatnak, ám többet is nyerhetnek, különösen az olyan időkben, amilyen a Budapest Értéktőzsde utolsó fél éve volt, amikor a BUX-ra keresztelt tőzsdeindex a korábbi szintnek körülbelül a kétszeresére nőtt. Nem véletlen tehát, hogy ez alatt az időszak alatt a vegyes zárt alapok egy évre vetítve 23-70, a kötvényesek pedig csak 19-36 százalékos gyarapodást értek el.
Nagy a szóródás az egyes kategóriákon belül is. A szervezési és működtetési költségek ugyanis az alapokat terhelik, és szinte függetlenek a kezelt vagyon nagyságától. Elemzők szerint a 0,5–1 milliárd forint alatti alapok emiatt nehezen válhatnak versenyképessé, miközben nehézkes lehet a 10 milliárd forint fölötti elefántok mozgása is. A közös kezelőnél lévő alapok költségei persze megoszlanak, így valójában inkább az alapkezelők nagysága dönt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jelentősebb pénzek összegyűjtése csak azoknak az alapoknak sikerülhet, amelyek országos értékesítési hálózattal rendelkeznek. Nem véletlen, hogy az 1992 végén összesen 89 százalékos piaci részesedésű három alapkezelő – a Budapest Alapkezelő Rt., az Europool Befektetési Alapkezelő Kft. és a CA Értékpapír-befektetési Alapkezelő Kft. – mellé csak a banki hátterű OTP Befektetési Alapkezelő Rt. és részben a K&H Befektetési Alapkezelő Kft. tudott felzárkózni.
Zárt végű befektetési alapok tájékoztató jellegű adatai
| Befektetési alap | Befektetési alap-kezelő társaság | Lejárat | Nettó eszközérték június utolsó hetében | Számított hozam | Utolsó tőzsdei kötésnapja/árfolyam | ||
| Kötvényalapok | |||||||
| Alapok A* | GiroCredit | 1997.01.01. | 2 764 | 10 862 | 31,0 | 1996.07.02. | 10 750 |
| Alapok B* | GiroCredit | 1997.01.01. | 2 764 | 18 694 | 31,0 | 1996.07.02. | 18 600 |
| Aranytallér | Quaestor | 1997.01.01. | 839 | 11 307 | 27,4 | 1996.07.01. | 10 450 |
| Bonus | Investor-MKB | 1997.01.01. | 1 756 | 11 630 | 31,2 | 1996.04.04. | 11 100 |
| Buda Állampapír | Buda Portfolio | 1997.01.01. | 116 | 11 507 | 34,1 | 1996.06.23. | 10 000 |
| Budapest II. A* | Budapest | 1997.01.01. | 2 521 | 11 582 | 28,9 | 1996.05.09. | 10 550 |
| Budapest II. AA* és B* | Budapest | 1997.01.01. | 2 521 | 19 239 | 28,9 | 1996.03.26 | 16 350 |
| CA | CA Értékpapír | 1997.03.20. | 2 073 | 11 908 | 34,3 | 1996.07.03. | 11 750 |
| City | City Plusz | 1997.01.01. | 112 | 10 254 | 26,9 | 1996.06.26. | 12 800 |
| City II. | City Plusz | 1998.01.15. | 179 | 14 362 | 26,1 | – | – |
| Cívis | Budapest | 1998.01.02. | 13 087 | 14 054 | 21,5 | – | – |
| Horizont | Europool | 1997.12.31. | 390 | 8 021 | 19,2 | – | – |
| K&H | K&H | 1998.12.31. | 183 | 1 060 | – | – | – |
| Millennium | Trust | 1997.01.01. | 1 436 | 17 362 | 30,8 | 1996.05.16. | 15 150 |
| Millennium III. | Trust | 1997.12.31. | 257 | 11 861 | 34,2 | 1996.06.19. | 10 000 |
| OTP I. | OTP | 1997.01.01. | 2 898 | 11 996 | 31,1 | – | – |
| OTP II. | OTP | 1998.01.01. | 5 606 | 12 114 | 32,1 | 1995.08.15. | 11 000 |
| Piaszter 68 | CA Értékpapír | 2066.12.20. | 1 470 | 17 297 | 19,6 | – | – |
| Profit | K&H | 1997.01.31. | 1 373 | 11 587 | 28,3 | – | – |
| Profit Plusz | K&H | 1998.01.31. | 954 | 6 197 | 34,5 | 1995.12.04. | 5 300 |
| Tallér Értékpapír | Quaestor | 1997.01.01. | 741 | 10 100 | 17,6 | 1996.06.26. | 9 300 |
| VEGYES ALAPOK | |||||||
| Bonus részvény | Investor-KMB | 1999.12.31. | 135 | 13 397 | 23,2 | – | – |
| Budapest III. | Budapest | 1998.01.02. | 1 378 | 12 570 | 41,2 | 1996.06.07. | 11 050 |
| CA növekedési | CA | 1998.01.01. | 599 | 1 814 | 69,3 | 1996.07.02. | 1 810 |
| Concorde 97 | Concorde | 1997.12.31. | 265 | 162157 | 58,9 | – | – |
| Danubia | Europool | 1998.01.01. | 158 | 73 | 50,9 | 1996.06.04. | 72 |
| Duna tőzsdei | Dunainvest | 1998.02.28. | 115 | 11 499 | 29,0 | 1996.06.28. | 10 842 |
| Millenium II. | Trust | 1998.01.01. | 120 | 114 506 | 27,5 | 1996.06.13. | 100 000 |
| OTP III. | OTP | 1998.01.01. | 192 | 17 255 | 53,7 | – | – |
Forrás: HVG – 1996. július 13.