Belenyúljon az Unió a gáz- és árampiaci folyamatokba?

Vészhelyzeti beavatkozásra készülnek az Európai Unióban a gáz- és árampiacon: a Politico információi szerint rövid távon árplafont vezetnének be a tőzsdén elszabaduló gázárakra, a második lépcsőben pedig az árampiac árképzési modelljébe nyúlnának bele. A 24.hu-nak nyilatkozó szakértők, köztük Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere, arra figyelmeztetnek, hogy mivel jelentős földgázhiány alakult ki Európában, az ársapka bevezetése akár együtt járhat majd az energiafogyasztás központi szintű korlátozásával.

Az uniós tagállamokban egyre több döntéshozó kongatja a vészharangot, hogy katasztrofális gazdasági következményekkel járhat, ha tartósan fennmaradnak a jelenlegi tőzsdei gáz- és áramárak. A 24.hu cikke szerint a probléma odáig gyűrűzött, hogy szeptember 9-ére összehívták Brüsszelbe az Európai Unió energiaügyi minisztereinek rendkívüli tanácskozását, ahol várhatóan döntést hoznak majd egy ez idáig nem publikus javaslatról, amely a gázárak közösségi szintű maximálását célozza.

A témában már most zajlik a diplomáciai nagyüzem: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy hétfői panelbeszélgetésen figyelmeztetett, az EU arra készül, hogy belépjen az energiapiacra. Ennek alapján egy kétlépcsős tervvel állhatnak elő, amelynek első lépcsőjében rövid távon árplafont vezetnének be a tőzsdén elszabaduló gázárakra, hogy ezzel megfékezzék az áramárak exponenciális emelkedését is, a második lépcsőben pedig fundamentális jelleggel átalakítanák az árampiaci árképzési modellt, amelynek jellemzően alapeleme a mostanában extrém magas gázár.

Ezzel együtt pedig számos áramtermelő cég extraprofitját uniós szinten is megadóztathatják. Jelentős előrelépés, hogy a német kormány immár hajlandó lenne a gázárplafon bevezetését támogatni a szeptember 9-ei rendkívüli uniós tanácskozáson – idézi a Politico által kiszivárogtatott híreket a portfolio.hu.

Egyelőre kérdéses, hogy az összeurópai szintű beavatkozásnak milyen irányai lehetnek, és az sem ismert, hogy a bizottság mekkora pénzügyi forrásokat rendelne az árplafon „megtámasztására”.

„Európa számára drasztikusan megdrágult a gazdaság fenntartásához szükséges energia költsége, és amennyiben a jelenlegi szinten marad a földgáz, valamint ebből kifolyólag az áram piaci ára, az óriási válságot generálhat. Jelenleg két dologtól félhetünk: lesz-e elég gáz, illetve hogy mennyibe fog kerülni? Nagy kérdés, hogy ki milyen arányban állja a cechet”

– magyarázta a lapnak Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere.

Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere.

Az áram árának mérséklése a könnyebbik feladat, hiszen az túlnyomó részben egy Európán belüli újraelosztási kérdés. Az áramtermelés kétharmada Európában alacsony önköltségű (atom, szén, víz, nap, szél) erőművekkel történik, akik most brutális többletprofitra tesznek szert a gáz miatt megdrágult áramár miatt a fogyasztók kárára. Ezt a többletprofitot el lehet venni és oda lehet adni a fogyasztóknak.  A görög modell lehet iránymutató. A helléneknél a termelők marzsát korlátozzák, így például a vízerőművek sokkal olcsóbban értékesítenek a gazdaság szereplőinek számára, ugyanakkor így is megéri termelniük.

A földgáz esetén azonban már nehezebb a helyzet, hiszen azért Európán kívüli szereplőknek kell nagyon magas árat fizetni. A koronavírus-járvány idején a tagállamok a saját büdzséjükből pótolták ki az emberek bérét, az EU pedig létrehozott egy sok száz milliárd eurós helyreállítási (beruházási) alapot. Hasonló fiskális segítség esetén – ilyen lenne egy gázár-támogatási rendszer – a gazdaság fékeződése is kisebb lehet, ugyanakkor a növekvő tagállami adósságszintek újabb problémákat vetnek fel, különösen a megugró infláció miatt növekvő kamatkörnyezetben.

Ezért az energiafogyasztás visszafogása és a keresleti oldal alkalmazkodása kulcsfontosságú, hiszen a legolcsóbb gázmolekula az, amit nem fogyasztanak el. A központilag meghatározott mennyiségi korlátozásokra azért is szükség lehet, mert az ársapka bevezetése esetén a szereplők nem lennének kellően ösztönözve a fogyasztás visszafogására.

Szőcs Gábor szerint, ha megvalósul egy ilyen központi európai árplafon, amelyet uniós forrásokból megfinanszíroznak, akkor vélhetően lesznek mennyiségi korlátozások, éppen ezért meg kell vizsgálni, hogy hol és mennyi gáz nélkülözhető.

Például az aránytalanul sok energiát fogyasztó, ám kevésbé fontos szolgáltató létesítményeket – például a sport- és rendezvénycsarnokokat – bezárhatják.

Az energiaválság hozza el az európai gazdaság összeomlását?

Zsiday Viktor szerint, ha ezek a tőzsdei gázárak fennmaradnak tartósan, akkor nagyjából kijelenthető, hogy mind a hazai, mind az európai gazdaság össze fog omlani.