Az Európai Unió turisztikai ipara kezd visszatérni a koronavírus-járvány előtti csúcsidőszak szintjeire. Persze nem pörög mindenhol egyenlően jól a fellendülés.
Az Unió 2022-es vendégéjszakáinak száma mindössze 5,6 százalékkal maradt el a 2019-es képest – 2,72 milliárd, szemben a járvány előtti békeév 2,88 milliárdjával. A tavalyi vendégéjszaka-szám 91,1 százalékkal erősebb a 2020-as (1,42 milliárd) és 48,3 százalékkal jobb a 2021-es (1,83 milliárd) adatokhoz képest.
Inkább a hazai
Úgy tűnik, a Covid-korlátozások (egyéb tényezők mellett) egy sajátosan merkantilista trendet ragasztottak a szektorra:
miközben a belföldi vendégéjszakák száma 2022-ben rekordot döntött, 0,7 százalékkal, 10,9 ottalvással erősebb volt 2019-hez képest, a külföldi éjszakák 12,6 százalékkal elmaradtak a járvány előtti békeév adatainál.
A tagországokban nem egységes a fellendülés üteme. Például Dánia, Hollandia és Belgium már jobban teljesített, mint három évvel korábban, Lettország, Szlovákia és Magyarország vendégéjszakáinak száma még látványosan a 2019-es értékek alatt van.
Vendégéjszaka: egy szálláshely vendégeinek száma szorozva az általuk a szolgáltatónál eltöltött éjszakák számával. Ha például 2 fő 4 éjszakát tartózkodik egy hotelben, a vendégéjszakák száma 8.
Valóban jelentős visszarendeződést tapasztalhattunk a turistaforgalomban a Covid-visszaesés után. Emellett pedig, ha még az áremeléseket is figyelembe vesszük (a vendégéjszakák számának alakulása mellett), a turistaforgalomból származó bevételek sok helyen meg is haladták a 2019-es szinteket.
A vendégéjszakák számában tapasztalható szóródásnak számos magyarázata lehet:
- Az ázsiai országok lassabb nyitása a koronavírus-időszak után jobban megviseli a nyugat-európai országokat, amelyek az ázsiai utazók kedvelt célpontjai voltak
- A visszarendeződésben az utazók a közelebbi célpontokat részesítették előnyben, így azokban az országokban lendült fel jobban a turizmus, amelyek szomszédjai jobb anyagi helyzetű országok
- Az orosz-ukrán háború kitörése után az Ukrajna szomszédságában található országok negatív megítélése miatt (bár ez nem jelentett közvetlen veszélyt, távolabbról nézve kialakult egy helytelen percepció) is lassult a fellendülés üteme.
Bár a magas infláció (és a reálbérek csökkenése/stagnálása) általánosságban sújtja az Európában utazni vágyókat, a 2023-as évre vonatkozó előzetes statisztikák inkább arról tanúskodnak, hogy egy erős turizmus év elébe nézünk.