Idén sem halt meg a bitcoin

Kriptós körökben régi hagyomány a bitcoin halálát előrejelző cikkek gyűjtése és naplózása, feljegyezve a megjelenés időpontját és az aktuális bitcoin-árfolyamot is. Több honlap is erre specializálódott, például ez. A számláló 474-nél tart, a közelgő elhalálozást már legalább ennyiszer bejelentették számos neves médiumon, írt róla többek között a Financial Times, Wall Street Journal, Economist, Bloomberg, Reuters, CNBC, Forbes, MarketWatch, The New York Times, The Washington Post, Barron’s. A hamarosan beköszöntő véget már beharangozták egykori jegybankelnökök (például Ben Bernanke és Alan Greenspan), Nobel-díjas közgazdászok (például Robert Shiller és Joseph Stiglitz) és sztár hedge fund menedzserek (Ray Dalio, Warren Buffett). A “Why bitcoin will fail”, a “Bitcoin is dying” vagy a “Rise and fall of bitcoin” című cikkeket olvasgatva az ember rohanna eladni a bitcoinjait.

Ezek az írások amúgy 2011-ben, 3 dolláros árfolyam mellett születtek, de a címek később sem váltak kevésbé fenyegetővé…

(Az Év sztorijai a HOLDBLOG-on)

Múlt év novemberében, az FTX-csőd után az Európai Központi Bank is beállt a sorba. Az ECB blogján “Bitcoin’s last stand” című írásában arról elmélkedik a szerző, hogy éppen az árfolyam utolsó, mesterségesen előidézett fellélegzésénél tartunk mielőtt a bitcoin végleg irrelevanciába süllyedne. Mégpedig függetlenül az FTX csődjétől, hiszen előre lehetett tudni, hogy így fog történni.

A HOLD Alapkezelőnél is divatos újra és újra tulipánhagymázni és temetni a bitcoint, és természetesen nem szégyen csatlakozni a fenti neves társasághoz. Tavaly például év végi értékelőjében Vakmajom örvendezett azon, hogy összeomlott a kriptoeszközök árfolyama és 20 évnyi stagnálást prediktált. De mint tudjuk, jósolni nehéz, különösen ha a jövőről van szó. Vakmajom előrejelzése néhány napig állta meg a helyét, januárban ugyanis a bitcoin árfolyama közel 50 százalékos robbanással indított, 2023-ban pedig eddig 164 százalék emelkedést hozott le.

A bitcoin tehát csak nem akar kimúlni. Egészen nyilvánvaló, hogy valami lényegeset kitartóan nem vesznek észre a halálvárók. Azt hiszem, hogy aki közel van a centrumhoz, az hajlamos lebecsülni a decentralizáció erejét és szükségességét. Én mindenkinek inkább a bitcoin kitartó tanulmányozását javaslom, már aki valóban kíváncsi arra, hogy 13 év alatt miért százezerszerezett az árfolyama, és hogy mit várhatunk tőle a jövőben.

Nekem úgy tűnik, hogy a bitcoin azon a mániákkal és összeomlásokkal tűzdelt, hepehupás világhódító úton jár, amelyet többször leírtam már. Ezt az utat eddig látványosan a feleződéshez kapcsolt négyéves ciklusok jellemezték. Az alábbi táblázatban az látható, hogy melyik évben hogyan teljesített az árfolyam, zölddel az emelkedő, pirossal pedig a csökkenő éveket jelöltem.

A grafikonon pedig a bitcoin árfolyama mellett azt ábrázoltam, hogy hogyan néz ki, ha kisimítjuk a ciklusait. A négyéves mozgóátlaggal simított árfolyam töretlenül emelkedik. Egészen elképesztő módon a bitcoin történetében még nem volt egyetlen olyan nap sem, amikor ez lefelé mozdult volna. Talán én vagyok a vak, de ebbe én nem látom bele a közelgő enyészetet.

A gyászjelentő cikkek egy része azzal érvel, hogy a bitcoin egyszerűen csak egy Ponzi-séma, egy piramisjáték, ami pusztán a nagyobb bolond elvén alapszik. Vagyis csak azért veszek bitcoint, mert arra számítok, hogy majd jön egy nálam nagyobb bolond, aki majd megveszi tőlem drágábban. Ezek a rendszerek pedig fenntarthatatlanok, vagyis egy ponton a bitcoin majd összeomlik és meghal.

Mindezzel amúgy részben még egyet is értek. Azzal a kitétellel, hogy amióta a világ feladta az árupénzt és jól megfontolt okból áttért a belső érték nélküli (fiat-) pénz használatára, azóta túl könnyű belecsúszni abba, hogy a pénz kibocsátása is Ponzi-sémában történjen. Félő, hogy jelenleg is valami ilyesmi zajlik a világban, vagy ha még nem, akkor pengeélen táncolunk. Erős meggyőződésem, hogy a pénzügyi rendszerünk a ma ismert formájában fenntarthatatlan alapokra épül(t). Talán egy ponton majd összeomlik és meghal.

A pénzrendszerrel vagy annak fenntarthatatlanságával kapcsolatos kérdéskör persze bonyolult és összetett, és mint a világ dolgainak általában számos összefüggése, sok aspektusa van. Nem aláznám magamat azzal, hogy egy bekezdésben hangzatosan, de leegyszerűsítve és végtelenül felületesen érveljek mellette. A kifejtése ugyanakkor meghaladja ennek a cikknek a kereteit. Egyszer majd talán megírom. Aki valami fílinget szeretne ezzel kapcsolatban, az olvassa el az ideális pénzrendszeres sorozatomat – itt kezdődik. Mégis, hogy ne hagyjam teljesen magára a kedves olvasót, egy-két aspektusát alább kiemelem.

Az USA államadóssága GDP-arányosan így néz ki:

Ez bizony néhány évet leszámítva folyamatosan emelkedik. Négy évtized alatt a négyszeresére. Voltak benne stagnálások is, de azért nagyjából ha bármikor vásároltam volna egy tízéves amerikai államkötvényt, akkor a lejáratkor már nem csak nominálisan, hanem GDP-arányosan is magasabb lett addigra az adósságállomány. Amerika nem termelte ki a felvett a kölcsönt. Abból tud engem kifizetni, ha talál egy nálam is nagyobb bolondot, aki még a nagyobb adósságszint mellett is hajlandó neki kölcsönt adni. Az amerikai gazdaság persze nagyon erős, de annyira nem, hogy GDP-arányosan örökké növekvő adósságot fenn tudjon tartani. Engem ez eléggé emlékeztet egy Ponzi-sémára.

Persze az amerikai költségvetési folyamatokat talán rendbe lehet tenni, és akkor nem lesz baj. Vagy az is lehet, hogy majd a Fed következmények nélkül tud annyi államkötvényt vásárolni, amennyit csak akar. Vagy csak rá kell nézi Japánra, ahol sokkal magasabb az államadósság, de a jen erősödik, az infláció a cél, a kamat pedig nulla közelében. Vagy jön az AI, és olyan hatékonyságnövekedést okoz, hogy ihaj! Na például ezek azok a kérdések, amelyeket itt most nem járok körül.

Annyit azonban az eddigiek alapján is megérthettünk, hogy talán nem teljesen hülyék azok, akik túlságosan is kockázatosnak látják a fenti folyamatot ahhoz, hogy megtakarításukat teljes egészében hitelpénzre / fiat pénzrendszerre alapozzák. És nincsenek kevesen. Számukra a kérdés leegyszerűsítve valahogy így fogalmazódik meg:

“A gazdaság működéséhez szükség van valamilyen olajozásra, ezt a feladatot a pénz látja el. A pénz kibocsátása hatalmas üzlet, hiszen a pénzt a jegybankok ingyen nyomtatják, mégis drágán adják el. Amíg a bolondok drágán megveszik a belső érték nélküli pénzt, addig nincs baj. A jegybankokban laza szabályok alapján néhány ember dönt a pénzkibocsátást szabályozó paraméterekről és folyamatokról, és ezeknek az embereknek és az őket kinevező politikusoknak is megvannak a saját érdekei, ami nem feltétlenül egyezik a köz érdekével. A pénzkibocsátás monopóliumával csúnyán vissza lehet élni vagy akár rossz szándék nélkül el lehet azt rontani. Előbb-utóbb valamelyik megtörténik. Ha elfogynak a bolondok, akik drágán veszik az ingyen gyártott pénzt, akkor a Ponzi-séma összeomlik. Melyik Ponzi-sémára alapozzam a megtakarításaimat? A néhány ember egyedi döntéseire alapuló, limit nélkül kibocsátható fiat pénzre? Vagy egy megváltoztathatatlan programkód által irányított, kiszámítható szabályok alapján és felső limittel kibocsátott kriptopénzre?”

A jó választ természetesen nem tudom. De szerintem érdemes diverzifikálni. És a fentiek alapján talán érthetővé válik, hogy a bitcoin-hívők sem feltétlenül azt állítják, hogy a bitcoin ne lenne piramisjáték. Csupán azt, hogy egy jobb piramisjáték, mint a fiat pénz. Vagyis később fog összeomlani. És ezek hosszú, évtizedes folyamatok, senki se várjon a közeljövőben hatalmas omlást.

Bitcoint tipikusan két (három) fő megfontolásból szoktak vásárolni.

1. Az első a diverzifikáció, vagyis hogy a fenti érvek mentén ne mindenünket a fiat pénzrendszerre tegyük fel.

2. A második a gyászjelentők által is lehivatkozott klasszikus piramisjáték motiváció: akik mániás időszakokban rövid távú haszonszerzés céljából veszik a bitcoint, hogy aztán egy nagyobb bolondnak eladják (ha tudják). Ezeknek az időszakoknak az áremelkedése ezért valóban fenntarthatatlanl.

3. (A harmadik fő vásárlási motiváció lehetne az illegális tranzakciók végrehajtása, de nem az. A bitcoint szokták azzal gyanúsítani, hogy a bűnözők pénze. Ez szimpla hazugság, a blokklánc elemzésével kimutatható, hogy ez nincs így. A bitcoint alig használják bűnözésre.)

Mániában a diverzifikációs céllal bitcoint tartók portfóliójában eltolódnak az érték arányok. A nagy áremelkedés miatt túl magas lesz a bitcoin súlya, ezért inkább az eladói oldalon lépnek piacra. A mániát követő zuhanásban aztán a gyászhírnökök bejelentik a közelgő elhalálozást. Nem látnak túl a piramisjáték bitcoin tartási motiváción, egyáltalán nem veszik észre a diverzifikációs célú motivációt. Az ECB blogírója is túl elfogult a saját üzemeltetésű pénzrendszere javára, nem jut eszébe, hogy létezhet alternatíva. Így azt gondolják, hogy egy klasszikus piramisjáték / tulipánhagyma összeomlást látunk, és ezekből soha nincs felállás (ami azért gyanús lehetne nekik, mert a bitcoin már néhányszor mégis felállt). Pedig a fenéket, a diverzifikációs célú bitcoin tartók portfóliójában ilyenkor lecsökken a bitcoin súlya, ezért ezúttal vásárolni fognak, mégpedig a mániában realizált profitnak köszönhetően az eredetihez képest magasabb összvagyon felett rendelkezve. Ráadásul a mániák alatt újabb tömegek kezdik el tanulmányozni a bitcoint és értik meg az előnyeit, ami addicionális diverzifikációs célú keresletet jelent. És mivel a bitcoinok összmennyisége már alig emelkedik, ezért az ára az előző ciklushoz képest magasabb szinten stabilizálódik.

Zárásként ismét csak azt javaslom mindenkinek, hogy tanulmányozza a bitcoint. És aztán mindenki döntse el saját maga, hogy az elérhető Ponzi-sémák között melyikben vesz inkább részt.

www.superposition.hu

2023 legfontosabb gazdasági sztorijai

Sorozatunkban a HOLD Alapkezelő Zrt. szakemberei mesélik el, szerintük mi volt az idei év legizgalmasabb gazdasági-tőkepiaci eseménye.