Szabó Dávid: Érik a kriptó iparág

Mintha a korábbiaknál jóval kisebb hype mellett lenne alakulóban a kriptománia újabb köre. Milyen gátak szakadtak át az elmúlt időszakban, hol tart a szabályozás, hogyan tehet szert egy kis kriptokitettségre egy magyar kisbefektető?

Szabó Dávid, a CryptoPosition Fund és a HOLD-nál elérhető Superposition Alap portfóliókezelője válaszolt a Forbes március eleji lapszámában.

Ács Gábor / Forbes: A surranópályán újra nagyot mennek a kriptopénzek, már tavaly komoly emelkedést ért el a bitcoin, és idén is meredek pályát látunk. De ha először túllépünk a rövid távú ármozgásokon, mitől ennyire vonzó a bitcoin?

Szabó Dávid: A 2008-as válság kezelése túlságosan fellazította a monetáris politikát. A negatív kamatokkal és többkörös pénznyomtatással sok tabu ledőlt. A jegybankok ma olyan dolgokat engedhetnek meg maguknak, amik korábban szóba sem jöhettek, és ami a fiat pénz értékét veszélyezteti. Ebben a környezetben nagy kereslet van egy kormányzatoktól független, manipulálhatatlan és limitált kínálatú menekülőeszközre. Erre a szerepre tökéletes a bitcoin.

Mint gyakran emlegetett digitális arany? Sokan a kriptóban érdekelt szereplők marketingszólamának tartják, hogy így becézik a bitcoint.

Pedig elég egyértelmű a párhuzam bitcoin és arany között. A bitcoint eleve az aranyhoz hasonlatosra tervezték: limitált a kínálata és bányászni kell, még ha nem is a föld alól túrják ki. De nem is ez a lényeg, hanem hogy nehéz legyen hozzájutni egy új egység bitcoinhoz vagy aranyhoz. Hogy ennek borsos költsége legyen, ne lehessen csak úgy a semmiből bővíteni a kínálatot, mint ahogy a jegybankok teszik. Hanem az emberiség számára limitáltan rendelkezésre álló erőforrásból, energiából kelljen fájóan sokat elhasználni. Cserébe viszont lesz egy manipulálhatatlan, globális és engedélymentes hozzáférésű, decentralizált eszközünk. Egy nagy különbség persze van az aranyhoz képest, a bitcoin csak virtuálisan létezik, és az arannyal ellentétben pillanatok alatt transzferálható földrészek között.

Oké, de ha majdnem arany is, kell ez nekünk? Maga az arany sem töltötte be annyira a menekülőeszköz státuszát, ahogy sokan elvárnák tőle, nem emelkedett az értéke látványosan, válságokban se.

Ezzel abszolút nem értek egyet. Az arany leginkább a reálkamattal korrelál, mégpedig fordítottan. Ha alacsony a reálkamat, vagy akár negatív, akkor a pénz csak veszít az értékéből, nagyobb a kereslet egy nem kamatozó, de limitált kínálatú eszközre, mint amilyen az arany. Ha magas a reálkamat, akkor sokkal vonzóbbnak tűnik kamatozó eszközt tartani, mint aranyat, ilyenkor inkább esni szokott az arany ára. Ez több évtizedes ábrán is szépen látható összefüggés. A meglepő éppen az, hogy az utóbbi időszakra jellemző magas, 2 százalékos dollár reálkamat mellett sem esett be az arany, hanem inkább az all time high árfolyamát ostromolja.

A bitcoin viszont ettől teljesen eltérően mozgott, nem lehet digitális arany, ha nem követi a reálkamat-ciklusokat.

Még nem követi, mert a bitcoin új. A globális portfóliók digitális arannyal való feltöltése hosszú, évtizedes folyamat. Ez gyakorlatilag folyamatos áremelkedéssel jár, és ha a bitcoin árfolyamalakulásából kisimítjuk az eddig tapasztalt négyéves ciklusait, akkor pontosan ezt látjuk. Aki viszont csak felületesen követi a bitcoinnal kapcsolatos híreket, az csak a négy évente esedékes mániákról (2013, 2017, 2021) és összeomlásokról (2014, 2018, 2022) értesül, pedig nem az a lényeg.

A ciklusok fordulópontjait meghatározza, hogy mikor jön a bitcoin felezése?

Így van, a bitcoin mechanizmusába be van építve egy úgynevezett feleződés esemény. Ekkor az új bitcoinok keletkezése megfeleződik, ami azt jelenti, hogy az újonnan felbukkanó kínálat hirtelen, négyévente a felére csökken. Ez szokott elindítani egy kisebb áremelkedést, amit egyre többen észrevesznek, vásárolnak, az áremelkedés gyorsul, hír lesz belőle, bekerül az újságokba, még több ember felkapja a fejét, jönnek ők is a piacra venni és indul is a mániaszakasz. Aminek a végén természetesen menetrendszerűen jön az összeomlás is. De az összeomlás után eddig mindig sokkal magasabban stabilizálódott az árfolyam, mint ahol a mánia előtt volt.

Most még feleződés előtt vagyunk, de már egyre meredekebben emelkedik az árfolyam, miközben még nincs nagy sajtóvisszhangja, nem tűnik úgy, hogy a hátköznapi tömegek megérkeztek volna. Most akkor hol tartunk a ciklusban?

Ha már az összes piaci szereplő ugyanazt várja, akkor az egészen biztosan nem úgy fog történni. Ez a négyéves ciklus is ilyen. Ha arra számítok, hogy jövőre jön a mánia, akkor én még mindenki más előtt szeretnék bitcoint venni, vagyis még idén. De mindenki más is így gondolkozik. Vagyis végső soron a felívelő rész hamarabb elindul.

Komoly löket volt, hogy sok év tuszkolódás után az amerikai értékpapír-felügyelet (SEC) végre engedélyezte a bitcoin alapú ETF-ek (tőzsdén kereskedett befektetési alap) indulását.

Így van. Ez pedig sokkal fontosabb fejlemény, mint hogy hol tartunk éppen a négyéves ciklusban. A kriptó iparág legfontosabb problémája ugyanis a tiszta szabályozás hiánya. Habár elindult az intézményesülés, de a kriptoeszközök még ma is hatalmas portfóliókból hiányoznak. Sokszor azért, mert nincsenek világos szabályok körülötte. Viszont a kriptós pénzügyi termékek és a szabályozás körül van egy pozitív visszacsatolás. Az új termék létrehozása, mint ez a spot bitcoin ETF is, újabb befektetői kört vonz be, ami növeli a kriptoeszközök piaci kapitalizációját, ami a szabályozót arra kényszeríti, hogy foglalkozzon a kriptóval és kitalálja a szabályait. Amitől aztán újabb termékek jönnek létre és újabb körös befektetők érkeznek. Az SEC amúgy egyszerre 11 spot bitcoin ETF kérelmet hagyott jóvá, vagyis sok intézmény szeretné nyújtani ezt a terméket, az SEC pedig nem akarta, hogy a köztük folyó versenyt ő döntse el azzal, hogy az egyiket előbb hagyja jóvá, mint a másikat.

Pár éve, az előző nagy felívelés egyik hajtóereje volt, hogy a pénzügyi szakma elkezdte elfogadni új eszközosztályként a kriptót, nyugdíjalapok is megjelentek vevőként benne. Ez a folyamat hol tart? Átfordult a pénzügyi világ a kriptoellenességből az elfogadásba?

Érezhető egyfajta átfordulás, mintha ez mostanában történne meg. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenki elfogadja, pl. Jamie Dimon, a JP Morgan vezére is naponta lenyilatkozza, hogy a bitcoin egy hülyeség és csak a bűnözők használják. Ami természetesen nem igaz. Dimon talán félti a bizniszét a kriptótól. De mintha a kriptoeszközök érdemeit már a többség kezdené felismerni.

Hasonló befektetési bankokét nem? Mások mégis beleállnak.

Ez így van, azok talán sokkal barátságosabbak a kriptóval, akiknek jobban passzol a tevékenységükbe. A BlackRock a világ legnagyobb ETF szolgáltatója, örömmel állt bele a spot bitcoin ETF létrehozásába, ezzel csak bővül a tevékenysége. De azt is látni kell, hogy a BlackRock egy hatalmas, konzervatív pénzügyi szolgáltató, jó kormányzati kapcsolatokkal. Nem egy forradalmár szereplő. Mégis, tavaly júniusban elérkezettnek látta az időt beállni a bitcoin mögé és beadni az ETF kérelmét az SEC-hez. Ebből is látszik, hogy érik a kriptó iparág.

Kicsit beszéljünk az Ethereumról is. Voltak olyan várakozások, hogy felzárkózhat az Ethereum, még nagyobb durranás lehet, mert, hogy a blockchain, maga a technológiához több köze van, tehát a gyakorlati alkalmazását illetően előrébb tart, meg izgalmasabb rendszer.

Az Ethereumon bármilyen eszközt reprezentáló token létrehozható. Itt a vízió az, hogy egyszer majd a világ összes értékét az Ethereumon tartjuk nyilván, legyen az részvény, kötvény, pénz, ingatlan tulajdonjog, buszjegy, szellemi jog, biztosítás stb. Minden egyetlen nagy, decentralizált hálózaton, mint amilyen maga az internet. De az interneten csak adatot tartunk nyilván, az Ethereum lenne az értékek internete.

Népszerűsíteni is könnyű azzal, hogy okosszerződések, hatósági jóváhagyási kényszer nélkül.

Ha már az összes értéket egyetlen hálózaton tartjuk nyilván, akkor azt érdemes úgy megvalósítani, hogy programozhatóak legyenek. Vagyis hogy az értékek tudjanak előre rögzített szabályok szerint interakcióba lépni egymással. Mondjuk egy biztosítási esemény rögzítése automatikusan kiváltsa a biztosítás kifizetését. Vagy hogy két ismeretlen fél között úgy tudjon egy értékcsere, tehát adásvétel, megvalósulni, hogy ne kelljen közvetítőket (mint pl. bank, brókercég, tőzsde, ügyvéd) bevonni az ügyletbe. A csere mégis tökéletes biztonságban végbemenjen. A smart contractokba üzleti logikát tudunk kódolni, amelyek aztán manipulálhatatlanul megvalósulnak. Az Ethereum nyújtja ezeket az izgalmas lehetőségeket.

Csökkenhet a bitcoin és az éter piaci kapitalizációja közti különbség?

Elképzelhető. A ciklusokat általában a bitcoin felívelése indítja, utána indul el az ether (az Ethereum natív pénze) és a többi altcoin. Talán most is ez történik éppen, az utóbbi napokban mintha az ether kezdené felülteljesíteni a bitcoint.

Hol érdemes egy átlagos magyar kisbefektetőnek kotorásznia, ha szeretne egy kis kriptokitettséget, de mondjuk fél a kriptotőzsdéktől?

Alapvetően kétfajta szolgáltató van. A hagyományos szolgáltatóknál tipikusan becsomagolt kriptós termékeket lehet vásárolni, mint például a kriptós ETF-ek. De ilyen termék az általam kezelt CryptoPosition Investment Fund is, habár ez aktívan kezelt és kisbefektetők számára nem elérhető. Ezek jellemzője, hogy a mögöttes kriptoeszközöket a befektető nem tudja a saját pénztárcájába kiutalni. De minden rossz hírük ellenére léteznek régóta és megbízhatóan működő kriptotőzsdék is. Például a Coinbase mégiscsak egy amerikai cég, amelynek részvényeivel a Nasdaq-on kereskednek. Bizonyos ésszerű értékhatárig kereskedhetünk ezeken a tőzsdéken is. Az előnyük, hogy a megvásárolt kriptó kiutalható a saját tárcánkba.

Milliós magyar ügyfélszámával sokaknak kézenfekvő megoldás a Revolut. Az elsőre látszik, hogy elég komoly marzzsal dogozik, de biztonságos?

Igen, biztonságos, de csak néhány kriptoeszköz vásárolható meg Revoluton. A jó hír, hogy tudtommal az ott megvett kriptó ma már kiutalható saját tárcába, ez korábban nem volt így. Amúgy van olyan kriptoeszközök kereskedésre specializálódott magyar szolgáltató is, amelynél forintért tudunk vásárolni. Ők is komoly marzzsal dolgoznak, viszont tudnak segítséget nyújtani a saját tárca felállításához.

Te a Superposition alapot kezeled, ebben milyen formában van a kriptokitettség?

Ez a másik alap, amit kezelek, egy hagyományos magyar abszolút hozamú befektetési alap a Hold Alapkezelőnél, tudtommal ennek van itthon a legnagyobb kriptokitettsége. Ebbe alapvetően kriptós ETF-eket veszek. De ez az alap nem kizárólag a kriptóról szól, vannak benne egyéb befektetések is. A már korábban említett CryptoPosition Fund viszont egy valódi kriptóra specializálódott hedge fund, amely közvetlenül vásárol kriptoeszközöket. Ezt magyar joghatóság alatt sajnos nem tudtuk megvalósítani, kénytelenek voltunk külföldön megcsinálni. A Decent Investments nevű máltai cégem az alapkezelője.

De vannak bene kripóhoz kötődő részvények is, például a Coinbase, ha már szóba került?

Én inkább közvetlenül a kriptoeszközökre fókuszálok, az iparághoz kapcsolódó cégek részvényeit meghagyom a részvényelemzőknek. Meggyőződésem, hogy egy paradigmaváltás történik a pénzügyi szektorban, én pedig az új világban keresek jó befektetéseket. A kriptoeszközöket több szempont alapján vizsgálom meg. Fontos, hogy értelmes célt akarjanak megvalósítani. Nézem a tokenomicsot, vagyis a tokenek kibocsátásának és elégetésének logikáját. Fontos megérteni valamilyen mélységig a mögöttes technológiát. Végül pedig egy jó projekt mögött hiteles és szakmailag felkészült csapatnak kell állnia.

A magyar szabályozás hol tart? A jegybank nem tűnik túl lelkesnek kriptóügyben.

Az Európai Unióban tavaly elfogadták a MiCA (Markets in Crypto-Assets) direktívát, ami idén lép hatályba. Ez az egész EU-ban érvényes, vagyis implementálni kell a magyar jogrendszerbe is. Függetlenül attól, hogy kinek mennyire tetszik vagy ért vele egyet.

Mire számítasz a következő néhány évben?

Egyre nagyobb intézményi érdeklődésre és tisztuló szabályozásra. Ezek egymást katalizáló folyamatok a korábban elmondottak szerint.

Tehát egy öngerjesztő folyamat?

Igen, nincs visszaút. Előbb-utóbb minden portfólióban kelleni fog legalább néhány százalékos kriptokitettség, és még hatalmas portfóliókból hiányzik. Ez alapján nehéz nem optimistának lenni.