Míg aludtunk, eljött a kriptovilág egyik legfontosabb pillanata

A Bitcoin talán egyetlen nagy, saját sztorija, és a kriptovilág egyik legfontosabb eseménye játszódott le ma – szombat – hajnalban. A felezésre világszerte, itthon is partikkal, rendezvényekkel készül a közösség, pedig az ünneplésnél jóval fontosabbak a felezés közgazdasági és piaci vetületei.

Mi az a felezés?

A Bitcon működésének alapja, hogy a rendszer a tranzakciókat „blokkokba”, kívülről megmásíthatatlan, dobozszerű adatcsomagokba rendezi, amiket láncszerűen egymáshoz fűz: ezért hívjuk blokkláncnak a technológiát. A blokkok lezárását és az egyes blokkok összefűzését a bányászok végzik, akik minden egyes blokk után újonnan keletkező érméket kapnak jutalmul, ez motiválja őket arra, hogy irdatlan energiamennyiséget se sajnáljanak a rendszer működtetésére. A blokkjutalom menetrendszerűen, négyévente megfeleződik, ez az esemény a bitcoinfelezés, hosszabb, hivatalosabb nevén blokkjutalom-felezés.

A Bitcoin eddig négy felezésen van túl: 2012, 2016 és 2020, valamint a ma hajnal voltak a kiemelt dátumok. A mostanival a 2020 nyara óta 6,25 bitcoinos blokkjutalom 3,125-re csökkent. Fontos hangsúlyozni, hogy a kibocsátás 2140-ig tart csak, az algoritmus szerint legfeljebb 21 millió darab érme létezhet. A 21 milliós darabszám persze nem jelent ugyanennyi, forgalomban lévő érmét: a becslések szerint a valós kínálat akár 20-30 százalékkal is alacsonyabb lehet az elméleti számnál az elveszett, elhagyott tárcák vagy a láncok közt beragadt érmék miatt.

Mi a felezés hatása?

Ez gyakorlatilag egy, a rendszerbe épített dezinflációs tényező, ami biztosítja, hogy az újabb érmék kibocsátása időről időre lassuljon. Ami igen figyelemre méltó tulajdonság abban a világban, ahol az egyik legfontosabb eszköz, az amerikai dollár kibocsátása folyamatosan gyorsul.

És annyira fontos pillanat, hogy a legismertebb kriptoeszköz eddig négyéves ciklusokban mozgott, amelyek pontosan igazodtak a felezési dátumokhoz.

A képlet egyszerű: a felezés előtt nagyjából fél évvel indul egy érdemi emelkedés, a felezés után rövid korrekció, majd egy nagyjából 1,5 évig tartó, óriási rali. A felívelés mértéke olyan nagy, ami a részvénypiacokon szocializálódott befektetőknek gyakorlatilag értelmezhetetlen lehet:

  • a 2012-es felezés előtt a bitcoinnal 10 dolláron kereskedtek, 2013 végén 1000 dollár fölül fordult a trend,
  • a 2016-os felezés előtti, 450 dolláros árfolyam 21 ezer dollárra emelkedett 2017 végéig,
  • majd a 2020-as felezést megelőző, 6-7 ezer dolláros szint megtízszereződött alig másfél év alatt.

A minta eddig a mostani ciklusban is működik: tavaly ősz óta drágul a legismertebb kriptodeviza, csak az idén nagyjából 50 százalékos pluszban van.

Miért emelkedik az árfolyam a felezés után?

A felezés egy szinte automatikus árfelhajtó tényező, mivel a jövőbeli új kínálat szűkül, a piac már erre spekulál. Ez az egyik legegyszerűbb logikai összefüggés: valamiből minél kevesebb van, annál többet ér. Persze a forgalomban lévő bitcoin mennyisége tovább nő, csak a kibocsátás üteme lassul, de a kriptobefektetők a jövőbeli kínálat növekedési dinamikáját tartják szem előtt.

Ráadásul a kisbefektetők, akik hosszú ideig a piac nagyját adták, gyakran vérszemet kapnak a meredeken emelkedő hozamok láttán, bekapcsol a FOMO (fear of missing out, a valamiből való kimaradás félelme), és egyre jobban felverik az eszköz árát.

Emellett sokat nyom a latba, hogy a felezés a Bitcoin talán egyetlen nagy, saját sztorija, amely a rendszer létéből, és nem annak adaptációjából származik.

Az első számú kriptodeviza mögött nincs vállalat, ami ki lenne téve a piacnak és a kormányoknak, nincs egy arc, akire figyelni lehetne, nem termel profitot, ami változhatna: a Bitcoin háza táján igazából nem történik semmi, nincsenek nagy sztorik, csak azok, amelyek a kriptodevizák elterjedéséből adódnak. Kivéve a felezést. A tőkepiaci befektetők pedig imádják az eszközökhöz kapcsolódó sztorikat, azon kisbefektetők milliói is, akik a kriptóval kóstoltak bele a befektetési világba.

Most is drágulni fog?

Ez az egymillió dolláros kérdés, amire egyelőre nincs válasz. Az optimista intézményi befektetők már az idén 100 ezer dolláros bitcoinról beszélnek, amit nemcsak a felezés, hanem a több intézményi befektető által is forgalmazott Bitcoin ETF-ek léte is támogathat. A nemrég engedélyezett spot ETF-ek piacára pedig olyan nehézfiúk is beszálltak, mint a Fidelity vagy a BlackRock, amelyek a jelentős ügyféligény miatt zsákolják a kriptodevizát. Ha az eddig trendeket nézzük, akkor nem járnak messze az igazságtól. De nem biztos, hogy a trendek folytatódnak.

A tőkepiacokon ugyanis a Bitcoin megítélése változott a legjobban az elmúlt években.

2013 körül például szinte kizárólag az internet legmélyeibb bugyraiban turkáló techfanatikusok ismerték ezt a digitális eszközt, más nem nagyon. 2017 körül a szélesebb közönség is megismerhette, az árfolyamot onnantól a pár száztól a pár tízezer dollárig terjedő tőkével dobálózó kisbefektetők mozgatták. Ebben az időszakban, azárfolyam függetlenül mozgott a makrogazdasági körülményektől, pénzügyi kondícióktól vagy a geopolitikai kockázatoktól – mindattól, ami a hagyományos tőkepiacokat mozgatja.

Mindez 2020-ban változott meg. Egyrészt a járvány miatt a nyugati kormányok, különösen a tengerentúlon, közvetlenül kezdték támogatni a lakosságot és a vállalati szektort, ami óriási tőkepiaci emelkedésben csapódott le, a kriptó is száguldani kezdett. Ekkor láttuk először, hogy egy kriptodeviza ára reagál a makrogazdaságra. Másrészt pedig megérkeztek a nagyfiúk: olyan intézmények szálltak be a piacba, mint a Grayscale vagy a Microstrategy, és olyan neves üzletemberek vettek nyilvánosan kriptót, mint Paul Tudor Jones vagy Elon Musk.

Most miben más?

Mára teljesen más a látkép: Európában és az Egyesült Államokban is lehet vásárolni kriptoalapú ETF-eket, tucatnyi cégen át válthatunk ki kriptós bankkártyát, egyre több helyen lehet direktben bitcoinnal fizetni, szóval a lakosság és a cégek életébe is egyre jobban betagozódnak a digitális devizák. A piacot egyre kevésbé az érzelmi alapon döntő kisbefektetők mozgatják, hanem egyre nagyobb hangsúllyal vannak jelen a profi szemlélettel bíró intézményiek is.

Akik nem az ezerszerező eszközárakat és a Ferrarikat tartják szem előtt, hanem az éves hozamelvárást.

Fontos azonban, hogy jelenleg a pénzügyi és makrogazdasági körülmények is támogatják a ralit. Az infláció világszerte csökken, az euróövezetben és az Egyesült Államokban is kamatcsökkentést várnak, nem véletlen, hogy tavaly ősz óta a részvényindexek is trendszerűen emelkednek.

Mindez pedig már most némi anomáliát hozott a megszokott ciklusba: már a felezés előtt mindenkori csúcsra 73 ezer dollár fölé kúszott az árfolyam, ilyen korábban nem történt. A Bitfinex kriptotőzsde elemzésében meg is jegyezte, hogy ugyan bikapiaci indikátor lehet az idejekorán eljött történelmi csúcs,

de jelentős bizonytalanságot hoz az eddigi piaci dinamikába.

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.

Borítókép: Andia/Universal Images Group via Getty Images